Az óraátállítás így hat ránk

Az óraátállítás gazdasági előnyeiről gyakran szólnak a hírek, úgy tűnik azonban, hogy a lakosságra gyakorolt egészségügyi hátrányai legalább olyan hangsúlyosak.

Mikor kell átállítani az órákat? Március 25-én (vasárnap) a nyári időszámítás kezdete miatt hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat, azaz veszítünk egy órát. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.

Magyarország 1980 óta spórol energiát az óraállítással, amelyre évente kétszer kerül sor. Ám ahogyan az évszakok, úgy a napszakok is hatással vannak életfolyamatainkra. Mivel szinte senkinek nem képes a szervezte kellő gyorsasággal reagálni a megváltozott időbeosztásra, sokan panaszkodnak egészségügyi problémákra, és még a legegészségesebbek számára is gondot okoz a bioritmus hirtelen változása. Az óraállítással összefüggő panaszok enyhítése kizárólag fokozatossággal orvosolható, mindazonáltal a külső és a belső óra zökkenőmentes összehangolása bizonyos esetekben, például a cukorbetegek inzulinadagolása esetén különösen fontos.

Megzavart bioritmus

Mind a tavaszi, mind az őszi átállítás okozhat alvászavart, az így fellépő alváshiány pedig kockázati tényező a szívroham és a stroke kialakulásában. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy hétfőnként eleve magasabb a szívinfarktusok száma. Mivel az órát mindig a szombatról vasárnapra forduló éjjel állítjuk át, másnap, azaz hétfőnként még inkább megugrik ez a szám, és a közúti balesetek is gyakoribbá válnak. Főként a tavaszi óratekerésre jellemző ez, emellett pedig még a szociális jetlaggel is meg kell küzdeni: ilyenkor a szervezet belső órája eltér a valós időtől, azaz a test még alszik, amikor már dolgozni kell menni. Ősszel főként a krónikus betegek, a gyerekek és idősek szervezetét viseli meg az időeltolódás, de összességében mindenkire rossz hatással van a korai sötétedés.

Szinte senkinek sem képes a szervezete azonnal átállni az új időszámításra
Szinte senkinek sem képes a szervezete azonnal átállni az új időszámításra

Nem csoda, hiszen a fontos életfolyamatokat szabályozó rendszerünk nem tud hirtelen egy órát oda-visszaugrani. A melatonin és a glukokortikoidok (kortizol, kortikoszteron) termelődése felborul, a vércukorháztartás pedig még javában alszik, vagy éppen ellenkezőleg, már egy órája dolgozik. Ez a bioritmust is megzavarja, így levertek, fáradtak, dekoncentráltak leszünk, mindehhez pedig még stressz is társul. Az alvászavar mellett depresszió, szívfrekvencia-ingadozás, ingerültség, étvágytalanság és emésztési gondok is jelentkezhetnek.

Ahhoz, hogy szervezetünk átálljon az új időszámításra, több napra, olykor két hétre is szükség lehet.

A nyári időszámítás Mint ismeretes, az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák előreállítása révén ébrenlétünk jobban egybeesik ezekkel, így kevesebb energiát kell világításra használni. Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
tévhitek
Megbetegíthetnek ezek az egészségesnek hitt szokások – Íme a leggyakoribb tévhitek
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: -2 °C

Északkelet felől fokozatosan szakadozik, csökken a felhőzet - a nap is egyre nagyobb területen kisüt -, míg az ország délnyugati felén még erősen felhős vagy borult marad az idő. Ott még szűnő jelleggel helyenként előfordul gyenge, vegyes halmazállapotú csapadék - havazás legnagyobb eséllyel a nyugati, délnyugati határ közelében. Északkeleten és délnyugaton lehet helyenként élénk, néhol erős a keleties szél.A legmelegebb órákban 0 és +7 fok közötti értékeket mérhetünk, a leghidegebb a nyugati határszélen, míg a legenyhébb idő keleten, délkeleten várható. Késő este -6 és +3 fok között alakul a hőmérséklet. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, a délnyugati országrészben még enyhe kettősfronti hatás válthat ki panaszokat az arra érzékenyek körében. Másutt azonban nem kell markáns fronthatással számolni.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!