Vérszegénységről beszélünk, amikor az oxigént szállító vörösvértestek vagy nem képesek ellátni megfelelően a feladatukat, vagy nem termelődik elegendő mennyiség belőlük. A probléma hátterében igen gyakran a vashiány áll, mivel a vas nélkülözhetetlen alkotórésze a vörösvértestek fontos elemének, a hemoglobinnak.
Egy átlagos felnőtt szervezet összesen körülbelül 3-4 gramm vasat tartalmaz. Ennek a mennyiségnek a jelentős része az érrendszerben kering egy fehérjéhez, a hemoglobinhoz kötődve, szerepet vállalva az oxigén és a szén-dioxid szállításában. A nyomelem felszívódását nagyban befolyásolja a szervezet vasszintje: minél több vas van jelen a szervezetünkben, annál kevesebb tud hasznosulni az elfogyasztott ételekből.
„Nagyon fontos, hogy kiderüljön, mi áll a vashiányos vérszegénység hátterében, mivel ez nem egy önálló betegség, hanem egy tünet, így az alapprobléma kezelése elengedhetetlen” – mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis- és Hematológiai Központ hematológusa.
A vashiány tünetei:
- fáradtság
- aluszékonyság
- fázósság
- sápadt bőr
- fokozott szívdobogás
- hajhullás
- fejfájás
- szédülés
- légszomj
A vashiány igazolására alkalmas laboreredmények
A legalapvetőbb laborérték
a vérszérum vaskoncentrációja (SeFe). Az így kapott eredményt az úgynevezett
referenciatartománnyal kell összehasonlítani – amennyiben ahhoz képest alacsony
a kimutatott érték, akkor nagy valószínűséggel vashiányról beszélhetünk.
Ilyenkor a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál. A szérumvas (SeFe) normál referenciatartománya
függ a nemtől és az életkortól:
Csecsemő: 7-18 µmol/l (40-100 mg/dl)
Gyermek: 8-22 µmol/l (8-22 mg/dl)
Felnőtt férfi: 12-31 µmol/l (65-175 mg/dl)
Felnőtt nő: 9-30 µmol/l (50-170 mg/dl)
A másik fontos vérparaméter a vas tárolására szolgáló fehérje, a ferritin (FER) szintje, ami a szervezet vasraktárainak telítettségét jelzi. Normál értéke nőknél 1,2-15 mg/l, férfiaknál 1,5-20 mg/l. A ferritin ezeknél alacsonyabb szintje már olyan korai fázisban jelzi a vashiány fennállásának lehetőségét, amikor a hemoglobin még a normális tartományban van. Ugyanis a kezdődő vashiányban először a szervezet vasraktárainak (májban, lépben) tartalma kezd csökkenni.
Vashiány esetén még az alábbi értékekben is lehet eltérés:
Vörösvértest (VVT): a csontvelőben képződő,
oxigént, szén-dioxidot szállító sejtek. Nőknél 4,1 millió/mm3, férfiaknál 4,5 millió/mm3
értéknél alacsonyabb szintje vérszegénységre utal.
Hemoglobin (Hgb): a vörösvértestek festékanyaga,
ez adja a piros színt, oxigént szállít. Normál értéke nőknél 120-160 g/l,
férfiaknál 130-160 g/l. Az alacsony hemoglobinszint vérszegénységre utal.
Hematokrit (Hct): a vörösvértestek és a
vérplazma százalékos aránya. Alacsony értéke vérszegénységre utal.
MCV (Mean Corpuscular Volume): átlagos vörösvértest
térfogat. Alacsony szintje vashiányos vérszegénységre utal.
MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): a vörösvértestek
átlagos hemoglobintartalma. Alacsony szintje vashiányos vérszegénységre utal.
(Az MCH és az MCV lényegében az anémia típusának meghatározására szolgál.)
Vas (Fe): a hemoglobin alkotója. Alacsony
szintje vashiányra utal.
TVK (Transzferrin vaskötő kapacitása): a vas
szállításában részt vevő fehérje. A vasat a raktárakból a sejtekhez viszi. Magas
értéke vashiányra utal, hiszen ilyenkor „üresen” kering a vasszállító fehérje.
A terápia első lépése mindig a mögöttes okok felkutatása és az alapbetegség kezelése. Magát a terápiát nagyban befolyásolja a vérszegénység mértéke. Ez alapján szükség lehet gyógyszeres kezelésre, vitaminpótlásra, étrendbeli változtatásokra. A terápiát minden esetben a szakorvos dönti el! Semmiképp se kezdjünk öngyógyításba, ne diagnosztizáljuk magunkat dr. Google segítségével, mert laikusként sok minden félreérthető, felesleges aggodalmat, vagy a káros öngyógyítással nehéz perceket okozhatunk saját magunknak!
