Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Itt fáj, ott fáj, ez magas, az magas: nem gond, hiszen nincs komolyabb bajom, mondjuk sokan. Vannak azonban tünetek, amiket nem szabad elbagatellizálni, mert évekkel későbbi komoly keringési problémák előfutárai lehetnek. Lássuk, mire figyeljünk!

A vér viszkozitása elsősorban azt jelenti, hogy a vérünk mennyire sűrű és ragadós. Ez a tulajdonság rendkívül fontos, hiszen minél viszkózusabb a vér, annál nehezebben áramlik az erekben és annál nagyobb annak az esélye, hogy összetapadva veszélyes vérrögöket képezzen.

A szív- és érrendszeri panaszok egyik legfőbb okának a helytelen táplálkozást tekinthetjük. A túl sok zsír úgynevezett plakkok formájában lerakódik az érfalakon, leszűkítve, idővel teljesen el is zárva az ott áramló vér útját. Megfelelő ételek fogyasztásával azonban küzdhetünk a károsodás ellen.

A ciklikus súlyvesztés és súlygyarapodás veszélyes lehet a túlsúlyos szívbetegek számára, akik körében gyakoribb a szívinfarktus, a stroke és az elhalálozás nagyarányú súlyingadozás esetén - derítették ki amerikai kutatók.

A vérkeringést fenntartó bármelyik szerv – a szív vagy az érhálózat – működésének csökkenése vagy zavara keringési elégtelenséget okozhat. Nézzük, melyek a leggyakoribb betegségek és milyen tüneteket produkálnak!

Nem előzi meg a szív- és érrendszeri betegségeket a havonkénti magas dózisú D-vitaminpótlás - derítették ki új-zélandi tudósok egy nagy létszámú kutatásban, amelynek eredményeit a JAMA Cardiology orvostudományi folyóiratban ismertették.

A legtöbben úgy gondoljuk, pontosan tudjuk, mi történik a szervezetünkben, éppen ezért azt is észre fogjuk venni, ha baj van. A valóság azonban az, hogy a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban gyakran tévesek az információink.

Az infarktus és a depresszió kölcsönhatásai eddig is ismertek voltak, mostanra azonban bebizonyosodott, hogy a szívbetegség utáni depresszió jelentősen növeli a halálozási kockázatot. Mit tanácsol Dr. Matusovits Andrea sportorvos, aneszteziológus?

A takucubo, vagyis a megtört szív szindróma egy különleges kardiológiai betegség, ami általában nagy érzelmi megterhelést, szomorúságot, tragédiát követ. Kutatók azonban most megállapították, hogy a nagy öröm is kiválthatja a szívizmok bénulását.

Nyomás vagy fájdalom a mellkasban, esetleg a bal karban, légzési nehézségek - ezek a szívbetegség ismertebb jelei. Csakhogy ezeken felül is van jó néhány kevésbé nyilvánvaló tünet, amely szintén ilyen jellegű problémákat jelezhet.

Ha járáskor rendszeresen vádlifájdalom jelentkezik, érdemes megvizsgáltatni, hogy nem érszűkület áll-e a háttérben. Az alsó végtagokat érintő érszűkületnek négy - egyre súlyosabb fokot jelző - stádiuma van.

A szívrohamon átesett középkorú férfiak fele már egy hónappal az infarktus előtt tapasztalt panaszokat: az 567 megkérdezett 56 százalékánál jelentkezett mellkasi fájdalom, 13 százalékánál fulladás, míg 4 százalékuknál szédülés, ájulás vagy szívremegés.

Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona kardiológus-aneszteziológus segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

Mindenki ismeri a betegségből való felgyógyulásra használt régi jól bevált tanácsot: "Ne hagyd el magad!" Úgy tűnik, hogy a szívinfarktuson átesettek rehabilitációjában ezt a lehető legkomolyabban kell venni, sőt szakértő segítséggel megtámogatni.

A mélyvénás trombózis akut terápiája után nagy hangsúly van az állapot ismételt kialakulásának prevencióján, valamint a poszttrombotikus szindróma (PTS) megelőzésén. A legtöbb orvos ekkor kompressziós harisnya viselését javasolja, de az elmúlt időszakban több tanulmány szerint is felesleges a hordása.

Egy tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a vérnyomás minden erővel való csökkentése jót tehet a szívnek, de az ilyen kezelésnek azért megvannak a kockázatai is.

Magyarországon minden száz gyermekből egy szívfejlődési rendellenességgel születik. A szívhibához gyakran vese-, bélrendszeri-, tüdő- vagy más rendellenesség is társul. A korai felismerés, a rendszeres ellenőrzés és a veszélyeztetettségre való figyelem kiemelten fontos. Erre hívja fel a figyelmet a Veleszületett Szívfejlődési Rendellenesség Hete, ami idén február 7-től 14-ig tart.

A belekben élő mikroorganizmusokat (mikrobióta) szerepet játszanak a magas vérnyomás kialakulásában. Legalábbis, a patkányokon végzett kísérletek során erre találtak bizonyítékot kutatók az Amerikai Fiziológiai Társaság által közzétett cikk szerint.

A magas vérnyomás az egyik fő kockázati tényezője a szívbetegségeknek, s a fejlett országokban - Magyarországon is - éppen ezek állnak a fő halálokok listájának élén. Egy új tanulmány felfedte, hogy több mint 100 gén kapcsolható a magas vérnyomáshoz. Ezzel közelebb kerülhetünk a személyre szabott kezelési stratégiák kialakításához.

Ha valaki mellkasi fájdalmat tapasztal, összevissza ver a szíve, terhelésre fullad, nehézlégzése van, a kiváltó okok pontos beazonosítása terheléses EKG vizsgálat elvégzésével lehetséges. Milyen elváltozásokra derülhet fény ennek a vizsgálatnak a segítségével? Mi a menete a terheléses EKG-nak? Kinek, milyen esetekben javasolt elvégeztetnie? Ezekre a gyakorlati kérdésekre ad választ dr. Vaskó Péter kardiológus főorvos.

Nem a vérben lévő zsírok, hanem az erek külső falának fertőzései miatti kialakuló ellátási zavarok állhatnak a szívinfarktust is okozó érelmeszesedés hátterében egy német szívsebész kutatásai szerint.

A magas vérnyomást sokszor néma gyilkosként emlegetik, mert tünetek, fájdalom nélkül végzi pusztító tevékenységét a szervezetünkben. Ennek ellenére sokan ismerni vélik azokat a jeleket, melyek a hipertóniára utalnak. Mennyire hihetünk ezeknek?