A hétköznapi nyelv jellemzően szélütésként, gutaütésként, agyvérzésként, stroke-ként emlegeti az agyérkatasztrófákat. Az agyi érbetegség következtében egy ér megreped és bevérzik, vagy elzáródik, emiatt nem kap vért a mögötte lévő agyállomány. A következmény mindkét esetben ugyanaz: az agyszövet egy része jelentősen károsodik.
Itthon évente 200-240 ezren esnek át valamilyen agyérkatasztrófán, közülük mintegy 18 ezren pedig bele is halnak. Agyérkatasztrófa - leggyakrabban vérzéses stroke - gyerekeknél is előfordulhat, de az érintettek többsége idősebb. A nemek közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy férfiaknál az agyérkatasztrófák 50 éves kor alatt gyakoribbak, de később a nők utolérik őket.
Az agyérkatasztrófák oka alapvetően az agy vérellátási zavara, legyen az akár repedés miatti vérzés, akár az ér szűkülése, elzáródás miatti probléma. Az ide vezető skála nagyon széles, de leggyakrabban általános érelmeszesedés, magas vérnyomás és cukorbetegség áll a háttérben. Utóbbiak súlyos szövődménye a stroke.
Mellettük vannak olyan egyéb rizikófaktorok, amelyek nem függetlenek ezektől a betegségektől. Ilyenek például az érelmeszesedéshez kapcsolódó vérzsírzavarok, a nagyfokú elhízás, az erős dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás .
A stroke tünetei közé tartozik a fejfájás és szédülés is
A tünetek attól függenek, hogy melyik agyterület sérül, maga a sérülés pedig mekkora. Előfordulhat, hogy a betegnek bizonytalanság-érzése van, szédül , esetleg valamelyik oldala izomerő-csökkenés miatt gyengébb. Megesik, hogy erősen fáj a feje, szimptóma lehet még a beszédzavar, ami azt jelenti, hogy az érintett "nem találja a szavakat" vagy nem tudja kimondani őket. Jelentkezhet látászavar, elmosódó- vagy kettős látás. Az első tünet az előbbieknél akár sokkal durvább is lehet, előfordulhat például az, hogy a beteg összeesik, eszméletét veszti.
Az agyérkatasztrófák kezelése, gyógyulási esélyei ide kattintva olvashatók .
