Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Nem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban?

A téli ünnepek alatt és után megugrik a szívinfarktusok száma, amiről már tanulmányok is készültek. De mi okozhatja e súlyos kórkép szezonális ingadozását? Mit csinálunk otthon a családdal - a szeretet ünnepén vagy egy új esztendő kezdetén -, ami felerősíti a halálos kockázatot.

Egy olcsó vérvizsgálattal megjósolható, hogy ki azok a látszólag egészséges páciensek, akiknél magas a szívroham kockázata.

Keddre virradóan egy hidegfront érkezik, az arra érzékenyek fejfájásra és görcsökre panaszkodhatnak.

Sok családban elképzelhetetlen a karácsony leves nélkül, ám a hagyományos halászlé megterhelő is lehet, különösen annak, aki diétázik, vagy nem bírja a zsíros ételeket. Milyen levest főzzünk, ha nem szeretjük a halat, vagy kipróbálnánk valami mást és egészségesebbet?

Ha kicsit alakítunk a recepteken, a karácsonyi menü sem lesz hizlaló. Nézzük, hogy lehet zsírszegényebb a töltött káposzta.

Az ünnepek közeledtével egyre többször kerül szóba, hogy mi is kerüljön karácsonykor az asztalra. Bejgli és más sütemények, szaloncukor és persze zsíros-kiadós főételek sora ilyenkor a menü, ha a hagyományos karácsonyi ételek mellett döntünk.

Az ünnep azért ünnep, hogy olyankor ismerős, hagyományos - olykor talán túl zsíros - ételek kerüljenek az asztalra. Mégis tehetünk azért, hogy kevéssé legyen energiadús a menü - a levestől a sütiig.

A szőlőmag kivonatát, illetve a belőle készült olajat sokan igazi csodaszernek tekintik. A szőlőmag-kivonat különösen gazdag antioxidánsokban és egyéb olyan vegyületekben, amelyek pozitívan hatnak az egészségünkre. Mit érdemes tudni ezekről?

Gigantikus összegeket emésztenek fel a betegségek. És ezek között is a lélek problémái okozzák a legnagyobb kiadásokat. Közöttük a stressz nem csak az életminőséget rombolja, hanem mindenkinek kevesebb pénz és másfajta forrás jut a kártékony befolyása nyomán. Elmondjuk, hogy miért.

A dohányzás jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát a fiatalabb felnőtteknél. Az ötven év alattiak esetében nyolcszor nagyobb a szívroham esélye, mint a nemdohányzóknál.

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni.

Európában a 75 év alatti nők 42 százalékát és a férfiak 38 százalékát ragadja el a korai szívhalál, hazánkban pedig eléri a 60 ezret a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás. A egyik fontos rizikófaktor a magas koleszterinszint, ami a legsúlyosabban az Mona Lisa betegségben (familiáris hiperkoleszterinémia - FH) szenvedőket érinti.

Úgy tűnik, hogy a pesszimizmus fontos rizikófaktora a koronáriás szívbetegség miatti halálozásnak. A finn Päijät-Häme központi kórház pszichiátriai osztályának kutatói azt tapasztalták, hogy a pesszimizmus növeli a koronáriás szívbetegségből bekövetkező halálozást, az optimizmusnak viszont nincs kimutatható hatása a kockázatra.

Magas vérnyomás esetén a terápia több fázisból áll, ugyanis javulás leginkább megfelelő étkezéssel, rendszeres, személyre szabott testmozgással, valamint gyógyszeres kezeléssel érhető el. Felmerül azonban, hogy ha az vérnyomás értékei 140/90 Hgmm alá szorultak, szükség van-e még gyógyszerek szedésére?

Az elmúlt negyven évben csaknem kétszeresére, 1,1 milliárdra nőtt a magas vérnyomásban szenvedők száma a világon. Egy nemzetközi kutatócsapatnak a Lancet című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint ez a változás a népességnövekedéssel és az idősebb emberek arányának növekedésével magyarázható.

Szívünk egész testünket ellátja vérrel, legalábbis addig, amíg szabályos működésébe nem avatkozik bele valamilyen rendellenesség. Nézzük melyek a leggyakoribb szívrendellenességek!

Az ember pulzusa nyugalmi helyzetben egyenletes ritmusú és szabályos, a szívverések száma pedig percenként 60 és 70 közé esik. Ha a pulzus indokolatlanul kilép ebből a tartományból, vagy a szív össze-vissza ver, az betegséget jelezhet. De miért?

Minél magasabb a vérnyomása valakinek, és minél hosszabb ideig nincs megfelelően kezelve, annál nagyobb a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Ilyen súlyos szövődmény például a szívinfarktus, vagy a stroke. Dr. Vaskó Péter beszél arról, hogy pontosan melyek ezek a veszélyes kórképek, és hogyan kerülhető el a kialakulásuk.

Az agyvérzés kockázata nemcsak a dohányos, hanem a vele egy háztartásban élők esetében is magasabb, hiszen ugyanazt a levegőt lélegzik be - állapította meg egy amerikai tanulmány.

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyre több embert érintenek. A háttérben gyakran a mozgáshiány áll. Pedig rendszeres edzéssel a szívinfarktus és a stroke elkerülhető, mivel a fizikai aktivitás komoly befolyást gyakorol a vérlemezkék működésére.