A szívzörejt aszerint lehet csoportosítani, hogy ép vagy beteg szívbillentyű mellett alakul-e ki, illetve hogy a szív összehúzódásakor (szisztolés szívzörej) vagy tágulásakor (diasztolés szívzörej) jelentkezik-e.
A szívzörej okai
Amikor a vér normálisan áramlik, hanghatás nem keletkezik, amit ilyenkor hallunk, az csak a szívbillentyű záródása. Maga a zörej a pitvar és a kamra közti szívzáradékoknál, valamint az aorta és a bal kamra, illetve a tüdőartéria és a jobb kamra találkozásánál alakulhat ki. Itt vannak a szívbillentyűk, méghozzá négy helyen: a bal kamra aorta felőli kapujában, a jobb kamra tüdő artéria felőli kapujában, valamint a két pitvar és a kamra között.
Szívzörejt gyulladásos betegségek is okozhatnak
Diasztolés szívzörejt stressz, hormonális zavar, pajzsmirigy-túlműködés , szívbelhártya-gyulladás, vagy valamilyen más gyulladásos betegség is okozhat. Áttétételesen az elégtelen táplálkozás, és az emiatti gyenge szívizomzat miatt is kialakulhat gyors szívverés, ezáltal magasabb pulzus és szívzörej. Degeneratív billentyűeltérések, szívizom-elváltozások, valamint tüdőembólia is állhat a háttérben.
A szívzörej tünetei
A beteg a szívzörejből általában semmit nem érzékel, 99 százalékban nem is hallja. Esetleg a párja észlelheti, ha a mellkasára helyezi a fejét. Ez az oka annak, hogy a problémát általában csak egyéb okból végzett vizsgálaton veszik észre az orvosok, akkor, amikor a szívhangot meghallgatják.
A szívzörejt kiváltó betegségek olyan általános tüneteket okoznak, mint például a fáradékonyság vagy a terhelésre jelentkező légszomj. Ha gyerekkori szívzörejről van szó, és azt a pitvar és a kamra közötti sövényhiány okozza, akkor az szintén okozhat keringéssel összefüggő tüneteket.
