Testünk sok mindenre figyelmeztet, ha nem veszítjük el vele a kapcsolatot, ha nem hanyagoljuk el, hanem odafigyelünk a jelekre, melyekkel üzen: valami gond van. A komolyabb szív-és érrendszeri betegségek - bármennyire is úgy tűnik- sosem a derült égből szakadnak ránk nagy hirtelen. Valójában testünk már évekkel előbb üzeni, hogy változtassunk életmódunkon, vagy vizsgáltassuk ki magunkat. Ismerjük meg ezeket a jeleket!
Szívinfarktus
Szívinfarktus akkor következik be, ha a koszorúerek nem tudják kellő oxigénnel ellátni a szívet, és ennek hatására a szívizom egy meghatározott területen elhal. A jelenség oka a koszorúerek elmeszesedése. Azt mindnyájan tudjuk, hogy ha sok zsíros ételt fogyasztunk, nem mozgunk eleget, és stresszel terhelt életet élünk, akkor nagyobb az esélyünk egy szívroham "elnyerésére". Azt már kevesebben tudjuk, hogy mik azok a tünetek, melyeknél még időben kapcsolhatunk. Sokszor már a magas koleszterinszint, a gyakori mellkasi fájdalom, a szívdobogásérzet és a fáradékonyság is erre utal. Ugyanígy számíthatnak azonban az örökletes hajlamok is, azaz ha tudjuk, hogy valamelyik közeli, vér szerinti rokonunk szívbeteg volt, nem árt, ha rendszeresen ellenőriztetjük szívünket, keringésünket kardiológussal: a genetikai hajlam még az egészséges életmódot is felülírhatja.
Rendszeres ellenőrzések mellett nincs mitől félnünk!
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Stroke vagy agyi infarktus
Az agyi területek elhalását, azaz az agyi infarktust okozhatja az erek megrepedése (ez az, amit agyvérzésnek hívnak, a stroke-oknak valójában egy igen kis százaléka), illetve egy vérrög miatt bekövetkezett trombózis. Ilyenkor az agy oxigén-és tápanyag ellátása akadozik, vagy teljesen megáll, ezért az agyi szövetek érintett része elhal. Rettegett betegség, de vajon tényleg úgy következik be, hogy nem tehetünk ellene semmit? Természetesen nem. A magas vérnyomás (140/90 Hgmm felett), az örökletes tényezők, a magas koleszterinszint itt is évekkel előbb figyelmeztetnek: gondok lehetnek.
Trombózis
A mélyvénás trombózis, illetve a lábszárfekély sem olyan elváltozások, amikre elszenvedőjüknek nem kellett volna évekkel előtte számítaniuk. A pókhálóvénák, a hideg végtagok, a nap végére elnehezedő, fájó, bizsergő lábak mind-mind a rossz vénás végtagi keringés jelei, melyek jóval előbb rámutatnak a problémára.
Természetesen nem kell mániákus önmegfigyelésbe fognunk, és a bolhából is elefántot csinálnunk: ha józanul szemléljük a szervezetünk által küldött jeleket, illetve tisztában vagyunk családunk "kórtörténetével", akkor tudni fogjuk, hogy mikor forduljunk orvoshoz, aki tájékoztat, mikor van szükség valamilyen megelőző kezelésre.
Forrás: L.HU.PH.GM.02.12.2013.0600
Legjobban: