Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Rendszeresen előfordul, hogy az orvosi rendelőben magasabb vérnyomást mér az orvos, mint amennyit otthon megszoktunk? Ennek a jelenségnek valószínűleg a fehérköpeny-szindróma az oka, vagyis az, hogy az orvosnál érzett stressz eleve felviszi a vérnyomást. Mit lehet tenni, hogy pontos értékek szülessenek, és mikor szükséges a hosszú távú vérnyomásmérés?

A szívbetegségek tünetei jellemzően idősebb korban jelentkeznek, azonban a kóros állapothoz vezető károsodások már jóval fiatalabb korban elkezdődhetnek. Ahhoz, hogy mindezt elkerülhessük, érdemes odafigyelni a megelőzésre.

Izomfájdalom különböző okokból és változó erősséggel jelentkezhet. Akár olyan erőteljes is lehet, hogy még a hétköznapi tevékenységeket is nagymértékben befolyásolhatja.

Mellkasi fájdalom, hányinger vagy ájulás - csak néhány a szívroham lehetséges tünetei közül. De előfordulhat, hogy egészen más jelek utalnak a bajra. Öt nő meséli el, mit éreztek, amikor infarktusuk volt.

Évente 25 ezren halnak meg Magyarországon hirtelen szívhalál következtében. Ha megtörténik a baj, még nincs minden veszve, hiszen az időben megkezdett laikus kézi újraélesztéssel sokan megmenthetők lennének - hívta fel a figyelmet közleményében az Országos Mentőszolgálat Alapítvány az újraélesztés október 16-i nemzetközi napja alkalmából.

Vérnyomásunk sokat elárulhat az egészségi állapotunkról. Ahhoz azonban, hogy a méréskor pontos eredményt kapjunk, fontos betartani néhány szabályt.

Az alacsony vérnyomás nem minden esetben igényel kezelést. Érdemes lehet azonban ismerni olyan praktikákat, amelyek kissé megemelik a vérnyomást, hogy szükség esetén elkerülhessük az esetleges gyengeséget, rosszullétet.

Karunk több ok miatt zsibbadhat, fájhat. Jellemzően a nyaki gerinc problémái okozzák a kellemetlen tünetet.

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. Bár az érelmeszesedés okozta tünetek inkább idősebb korban jelentkeznek, a folyamat már fiatalon, akár gyermekkorban elkezdődhet.

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag a szervezetünkben. Ám hiába figyelünk a megfelelő bevitelére, bizonyos esetekben hiány alakulhat ki belőle. Elmagyarázzuk, miért.

Az agyvérzés, vagy más néven stroke olyankor következik be, mikor az agy valamelyik területén oxigén-, vér- vagy tápanyaghiány következik be, és emiatt részlegesen, esetleg teljesen sérül az adott agyterület működése.

Tudjuk, hogy a megfelelő táplálkozás és a dohányzás elkerülése fontos a szív egészségének. Ismerjük a hagyományos kockázati tényezők közül az örökölt hajlamot, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget és a magas vérnyomást, amelyeket kontrollálni kell. De van néhány meglepő módszer, amivel a szívroham esélyei alaposan csökkenthetők.

Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat.

Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás szívritmus zavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás.

Az American Heart Association szerint azok az emberek, akik a 30-as éveikben egészségesen élnek, jelentősen csökkenthetik az esélyét annak, hogy a 40-es éveikben magas legyen a vérnyomásuk. Hét olyan szokás van, amiből ha már csak néhányat beépítünk az életmódunkba, akkor nagyon sokat tehetünk vele az egészségünkért.

A palpitációnak nevezett erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Pulzusszámunk akkor mondható egészségesnek, ha az egy perc alatt mért érték 60 és 100 között van. Ha ez a szám 100 fölé emelkedik, akkor ez nem feltétlenül jó. Az alábbiak mind a szívritmus emelkedését okozhatják.

Szívünk az egyik legfontosabb szervünk, így egészsége érdekében életmódunkon is érdemes változtatni. Ám hiába az egészséges táplálkozás és a rendszeresen mozgás, ha apró, de annál lényegesebb dolgokkal mégis ártunk magunknak.

A fehérjeszintézistől az izom- és idegműködésig számos testi folyamathoz elengedhetetlen a magnézium. Hiánya éppen ezért súlyos problémákhoz vezethet, így például egy másik ásványi anyag, a szívet is védő kálium háztartását is felboríthatja a szervezetben.

Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente. Közülük nagyjából 15 ezren bele is halnak az érkatasztrófába, a túlélők élete pedig jelentősen megváltozik.

A szívbetegek sokszor kénytelenek komplikált eljárásoknak alávetni magukat a gyógyulásuk érdekében. Bizonyos esetekben azonban lehet mód kevésbé megterhelő beavatkozásra.

A gyors, szabálytalan szívverés ijesztő lehet, és nagyon fontos kideríteni, mi állhat a hátterében.