Hogy milyen jelekre kell figyelni, és hogy miként lehet elkerülni, arra prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája adott választ.
Ezért okozhatnak vérzést a véralvadásgátlók
A véralvadásgátlók jelentősen "belenyúlnak" a véralvadási folyamatokba, és a vérzékenység irányába tolják el a véralvadás-vérzékenység egyensúlyát. (Ez azért történik, hogy a szervezet saját fibrinrög oldó képessége jobban érvényesülhessen ) Mivel ezen készítmények megnyújtják a alvadási időt, fennáll a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye. Ez jelenthet kisebb és nagyobb vérzéseket is. Előfordulhat, hogy erősebb menstruációs vérzés , fogínyvérzés, a szemen kötőhártya-bevérzések stb. jelentkeznek, de súlyos esetben akár életveszélyes belső vérzések is felléphetnek.
Mely véralvadásgátló alkalmazása esetén nagyobb a rizikó?
"Sajnos az összes fajta véralvadásgátló magában hordozza a rizikót, akár kumarin, akár heparin, akár NOAC készítményeket használunk. Viszont tanulmányok szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetén némileg csökken a rizikó. Mint ismeretes, kumarin-típusú véralvadásgátlók dózisirányítását az INR nevű laboreredmény dirigálja, a Na-heparin adását az un. antivált partialis thromboplastin idő, míg vannak olyanok (mint pl. az LMWH-k), ahol közvetlenül kell mérni az un. farmakodinámiás hatást . Az "új" típusúak szedésnél ezt ritkán, indokolt esetben kell elvégezni" - mondja a szakember.
Ezekre a tünetekre figyeljen
- erős menstruációs vérzés
- vérszegénység, vashiány
- fogínyvérzés pl. fogmosás során
- nehezen elálló vérzések (pl. sérülés esetén)
- a szem kötőhártyájának bevérzése
- megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok a bőrön, véraláfutások
- vérvizelés
- véres széklet
Hogyan lehet elkerülni a vérzéses szövődményeket?
Amennyiben régebbi típusú szert szedünk, nagyon fontos a rendszeres INR-vizsgálat, hiszen ezáltal képet lehet kapni a véralvadási folyamatok mértékéről. Az esetek többségében 2-3 közti érték az elérendő cél. Amennyiben ennél magasabb, úgy az egyensúly a vérzékenység irányába tolódott el, vagyis ekkor megnő a vérzéses szövődmények rizikója. Ekkor a kezelőorvos vagy más dózist javasol, illetve kideríti, mi is állhat a magas INR hátterében (pl. gyógyszerkölcsönhatás, illetve ha alacsony, akkor a megszokottnál több K-vitamin bevitele).
"Megoldás jelenthet NOAC-készítményre való áttérés, ugyanis ekkor nincs szükség sem INR-ellenőrzésre, és nem kell gyógyszer-ételkölcsönhatástól sem tartani" - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A másik, amire nagy figyelmet kell fordítani, hogy ha elfelejtünk bevenni egy tablettát, soha ne használjunk másnap dupla annyit, inkább maradjon ki egy szem.
Mit kell tenni, ha a vérzés bekövetkezett?
Ha központi idegrendszerben bekövetkezett vérzés gyanú jelei felmerülnek (beszédzavar, végtaggyengeség, bénulások, stb.), vagy ha emésztett vér ürül a széklettel (fekete a színe), vagy vérvizelés jelentkezik, akkor azonnal kórházi kezelés szükséges. Véraláfutások, bő menstruáció, fogínyvérzés esetén másnap jelentkezzünk a kezelőorvosunknál. Helyes, ha az aznap reggeli gyógyszerbevételt elhalasztjuk a sürgősséggel elvégezett laboratóriumi vizsgálatok eredményének megérkezéséig.
