A túlzott gyengeség és kimerültség hátterében egyes esetekben kardiomiopátia állhat. Ez a szívizom megbetegedése, amelynek kapcsán a megnagyobbodott és/vagy merevvé vált szívizom miatt gyengül a szív teljesítménye. A betegség legfontosabb jellemzőit Dr. Müller Gábor , a KardioKözpont szakorvosa ismerteti.
Kardiomiopátia miatt gyengül a szív
A kardiomiopátia (CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében a szívizom károsodása áll. Attól függően, hogy milyen eredetű ez a károsodás, több típust lehet megkülönböztetni.
A dilatatív (tágulásos) kardiomiopátia mögött állhat például alkoholizmus, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, a szívet károsító gyógyszerek és bizonyos százalékban genetikai faktorok is. A hipertrófiás kardiomiopátia a szövetek megvastagodását jelenti, amely például sportolóknál is gyakran okoz szívhalált. Restriktív kardiomiopátiának a kamra tágulékonyságának károsodásával járó betegséget nevezik. Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia a jobb kamra tágulásával és végül jobb szívfél-elégtelenséggel járó, ritka betegség. Az amyloidosis okozta kardiomiopátiában pedig különleges szerkezetű fehérjeszerű anyag rakódik le a bal kamra falában, amelynek végső következménye akár a hirtelen szívmegállás is lehet.
Néhány esetben ismeretlen eredetű kardiomiopátiát diagnosztizálnak, ez főként gyerekeknél fordul elő. De bármilyen típusról is van szó, közös bennük, hogy a szív egyre kevésbé lesz képes betölteni a funkcióját: nem tudja megfelelően pumpálni a vért és a normál ritmust sem tudja fenntartani. A következmény éppen ezért lehet szívelégtelenség és szívritmuszavar is, de akár a szívbillentyű problémáinak hátterében is állhat kardiomiopátia.
A kimerültségre fel kell figyelni
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kardiomiopátiánál előfordulhat, hogy valakinek hosszú ideig egyáltalán nincsenek tünetei, de gyakran csak a kezdeti stádium tünetmentes. Ezért azoknak, akik nagyobb rizikónak vannak kitéve - például cukorbetegek, alkoholfüggők, vagy a családjukban már fordult elő a szívbetegség -, érdemes időnkét kardiológiai kontrollon részt venni. Azonban mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha nehézlégzés, légszomj, nyilvánvaló ok nélküli kimerültség, zavartság, hideg verítékezés és mellkasi fájdalom jelentkezik. Akkor se halogassuk a szakember felkeresését, ha szabálytalan szívverést , illetve a nyaki vénák duzzanatát tapasztaljuk.
A diagnózis felállítása
Ahhoz, hogy a szakemberek felállítsák a diagnózist, nagyon alapos anamnézist kell felvenniük. Többek között ki kell deríteniük, hogy volt-e már kardiomiopátia, szívelégtelenség vagy szívinfarktus a családban, valamint fizikai és diagnosztikus teszteket - például mellkasröntgent, 24 órás Holter monitorozást vagy szívultrahangot - kell végezniük. Egyes esetekben szívkatéterezésre, esetleg biopsziára is szükség lehet.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szívizom megbetegedéséről van szó, el kell kezdeni a terápiát, amely épülhet az életmód orvoslásra, gyógyszeres kezelésre, vagy akár a szívritmust szabályozó készülék beültetésére - ritkán a szívátültetés is indokolt lehet. A cél mindenképpen az, hogy mérséklődjenek a tüneteket, csökkenjen a lehetséges szövődmények esélye, és megelőzhető legyen az állapotromlás.
Legjobban: