A stroke legbiztosabb tünetei

A stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk érte, hogy elkerüljük ezt a súlyos betegséget.

Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik a terület vérellátása. A vérellátási zavar oxigénhiányt okoz, ami miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, a stroke-nak különböző súlyosságú következményei lehetnek. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig széles skálán mozoghatnak a tünetek és a következmények; a stroke a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.

Bár sokat tudunk az agyi érkatasztrófáról , avagy más néven stroke-ról, még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig a kezelőorvostól és az internetről szerezzük be - mutatott rá egy friss kutatás. Az is kiderült, hogy sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány miatt vagy szakmai segítség hiányában.

Minden hatodik ember szenved el szélütést

A fejlett országokban a stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok a szívbetegségeket és a daganatos betegségeket követően, és egyben az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori rokkantságnak. Átlagosan minden hatodik ember szenved el élete során szélütést, amely mérhetően nagyobb valószínűséggel fordul elő 45 éves kor fölött, de bármely életkorban kialakulhat. A következmények esetleges súlyossága miatt a beteg környezetére is jelentős befolyással lehet: a fizikai és szellemi képességek megváltozása kihathat a munkavégzésre, a másokról való gondoskodás képességére is.

A tünetek és szövődmények kialakulása szempontjából igen nagy jelentősége van, hogy a stroke keletkezésétől számítva milyen hamar kezdődik meg a beteg ellátása és a szakorvosi kezelés. Azoknak, akik rövid időn belül megfelelő ellátásban részesülnek, lényegesen jobbak az esélyeik a súlyos tünetek és a szövődmények elkerülésére.

szív- és érrendszer betegségei, stroke
Minden hatodik ember szenved el stroke-ot az élete során.Fotó: iStock

Hogyan lehetünk hatással a kockázati tényezőkre?

A stroke kialakulásában szerepet játszó legtöbb kockázati tényező ismert, és nagy részükre hatással lehetünk életvitelünkkel, étkezési szokásainkkal vagy éppen gyógyszeres kezeléssel. Ezek a tényezők mindenkinél más súllyal szerepelnek, ezért a megelőzés szempontjából fontos, hogy tisztában legyük saját egyéni kockázatainkkal. Ebben a stroke-szűrés segíthet, amely során az orvos tájékoztatást ad, hogy mely kockázatoknak vagyunk esetleg fokozottabban kitéve.

A stroke kialakulásának valószínűségét növelik bizonyos szívritmuszavarok, szívbetegségek, az agyi erek szűkülete vagy akár a vér fokozott alvadékonysága. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint mind hajlamosító tényező, de akár egy friss műtét is kockázatot jelenthet.

Az orvos segítségével, az egyéni kockázati tényezők jellegétől függően meghatározott életmódbeli, étkezési szokásbeli változások vagy a gyógyszeres kezelés a stroke kockázatának jelentős csökkenését eredményezheti. A stroke-ról, éppen gyakorisága okán igen nagy ismerettel rendelkezik az orvostudomány, és nemcsak a már bekövetkezett esemény kezeléséről tudnak sokat a szakemberek, hanem a megelőzés lehetőségeiről is. Minél jobban elterjednek ezek az ismeretek, annál inkább várható a stroke csökkenése a népességen belül, és annál kevesebb egyéni és családi tragédiát okoz ez a modernkori népbetegség.

Mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj?

A stroke gyakorisága indokolja, hogy a lehető legtöbben tisztában legyenek vele, hogy mit kell tenni, ha stroke-gyanús esetet észlelnek. A stroke tünete lehet a hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, a bénulás, az ernyedt, zsibbadt arcfél - arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen -, a hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar, a szóformálási nehézség, a hirtelen látászavar, a kettőslátás, a látótér-kiesés vagy akár a látásvesztés.

Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:

  • Mosolyogjon vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
  • Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Gyengébbnek érzi valamelyik karját?
  • Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

Az optimális kezelés megkezdéséig mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre. Ezért stroke gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt: pontos információval segítsük őket, hogy megkezdhessék a szakszerű betegellátást!

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
személyi kedvezmény
Közel 200 ezer forint jár vissza e betegségek után – Íme a lista
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
ízületi fájdalmak
Természetes gyógymód ízületi fájdalomra: ez az olcsó, de tápanyagdús étel enyhíti a panaszokat
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +1 °C

Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!