Stroke: nem tudjuk, kihez fordulhatunk, ha baj van

Bár sokat tudunk az agyi érkatasztrófáról, avagy más néven stroke-ról, még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig a kezelőorvostól és az internetről szerezzük be - mutatott rá egy friss kutatás. Az is kiderült, hogy sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány vagy szakmai segítség hiányában.

A hazai statisztikai adatok szerint évente csaknem 45-50 ezren kapnak stroke -ot (az esetek 10 százalékban 50 év alattiak). Nagyjából 13 ezer ember életét már nem lehet megmenteni, mintegy 200-250 ezren pedig a betegség árnyékában élnek. Bár a Magyar Stroke Társaság adatai alapján csökkenő tendenciát mutat a strokebetegek száma - amely köszönhető a vérrögoldó kezeléseknek és azok katéteres eltávolításának -, még mindig magas az agyi érkatasztrófa előfordulási aránya.

Évente csaknem 45-50 ezren kapnak stroke-ot itthon.
Évente csaknem 45-50 ezren kapnak stroke-ot itthon. Fotó: Getty Images

Sok a stroke utáni tünetmaradvány

A stroke jellemző tünetei

  • az arc, a kar vagy a láb egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása
  • hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar
  • hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás vagy a látásélesség gyors csökkenése
  • hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok
  • minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társul
  • zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara
  • A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő páciensei körében készített strokekutatása megmutatta, többségüknek van valamilyen érintettsége a betegségben. A megkérdezettek 93,06 százaléka saját maga vagy ismerőse, családtagja esett át stroke-on, és a válaszokból kitűnik, hogy valamilyen módon mindannyiuknak megváltozott az életmódja. 31,71 százalékuk mozgáskorlátozottságról, 22,44 százalékuk beszéd-, írás, olvasás- és számolásnehezítettségről számolt be, 16,83 százalék rövid vagy hosszú távú memóriazavarokkal küzd, 16,59 százalék elveszítette az önellátás esélyét, míg 12,44 százaléknak megváltozott a személyisége vagy a viselkedése.

    A válaszadók többsége ugyan részesült valamilyen utókezelésben, 39,43 százalék kórházi mozgásszervi rehabilitációban, 37,54 százalék pedig gyógytornában, kevesebb arányban volt lehetőségük azonban logopédussal (12,62 százalék), neuropszichológussal (8,83 százalék) vagy ergoterapeutával (1,58 százalék) együtt dolgozni a tünetmaradványok kezelésén.

    Bár a megkérdezettek 85,19 százaléka tisztában volt vele, hogy a stroke utáni gyógyulás esélye jobb, ha több szakember által, egy komplex kezelésen tud részt venni a páciens, erre nagyon keveseknek nyílik lehetősége. Sőt, a válaszokból kiderül, a kezelőorvos mellett (49,83 százalék) még ma is a legtöbb információt a stroke kapcsán az internetről (34,68 százalék) szerezzük be. Többen külön kiemelték, mennyire egyedül érezték magukat ebben a helyzetben.

    Csupán a megkérdezettek 9,41 százaléka mondta azt, hogy nem maradtak tünetek a stroke után. A többiek beszédnehézségekről (17,29 százalék), memóriazavarról (12,25 százalék), szótalálási problémákról (12,04 százalék), járásképtelenségről, mozgási nehezítettségről (12,04 százalék), egyensúlyzavarokról (10,28 százalék), önellátási képtelenségről (9,41 százalék), viselkedési zavarokról (5,69 százalék) és térlátási zavarokról (2,41 százalék) számoltak be.

    Nagy volt azonban a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy tudomásuk szerint mivel lehet a stroke veszélyét csökkenteni: az egészséges életmód, a sportolás és a magas vérnyomás csökkentése mellett volt, aki a megfelelő mennyiségű folyadékpótlást említette mint megelőzési módszer. Ugyanakkor mutatkozott némi ellentmondás abban, hogy ismerik-e a megkérdezettek a stroke tüneteit: 89,81 százalék igennel felelt, ugyanakkor a konkrét tünetek felsorolásakor már a megkérdezettek 20,94 százaléka felelte, hogy nem ismeri a tüneteket.

    Gyakran nem veszik komolyan a jeleket

    Ezért nő a stroke-os esetek száma a fiatalabbak között is.

    A stroke hátterében sokszor érelmeszesedés áll, így akadályozott a véráramlás útja, egy, az érfalról leszakadó vérrög pedig akár teljesen elzárhatja a véráramlást. A magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség, elhízás, mozgásszegény életmód, dohányzás mind kockázati tényező, amely kiválthatja az agyi érelzáródást. Megjelenése előtt az érintettek gyakran tapasztalnak átmeneti látás-, beszédzavart vagy végtagzsibbadást, de a páciensek gyakran nem veszik komolyan ezeket a jeleket. Pedig korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

    Stroke után hatásosabb, ha több szakember együtt dolgozza ki az egyénre szabott rehabilitációs tervet, hiszen így nemcsak eredményesebb, hanem rövidebb is lehet a lábadozás időszaka. Az ergoterápiát nagyon kevesen ismerik hazánkban, általában logopédus, neuropszichológus és gyógytornász segítségéről számolnak be a páciensek.

    "Az ergoterápia gyakorlatias és speciális terápiás forma, amely leginkább a felső végtagi mozgásokra és az önellátásra összpontosít. A finommotorikus mozgásokat és a szelektív ujjmozgásokat fejlesztjük: a tárgyak megfogására, kéz és ujjak erősítésére, mozdulatok helyes kivitelezésére koncentrálunk. Gyakran használunk az ujjak és a kéz mozgásai javítása érdekében különböző erősségű csipeszeket, gyurmákat, labdákat, erősítő szalagokat. A nagy mozgások és az önellátó funkciók segítésére pedig célzott gyakorlatokat végzünk. Az ergoterápia a stroke utáni állapotot olyan formában rehabilitálja, hogy a páciens és családja lehetőségeikhez mérten, a lehető legjobb életminőségben tudják folytatni életüket" - mondta Rigó Eszter, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő stroke rehabilitációs központjának ergoterapeutája.

    A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

    Olvassa el aktuális cikkeinket!

    Orvosmeteorológia
    Fronthatás: Hidegfront
    Maximum: +17 °C
    Minimum: +8 °C

    Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Hogy érzed most magad fizikailag?

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Milyen most a lelkiállapotod?

    Hogy érzed magad?

    Legjobban:
    Legrosszabbul:
    Kezdjük újra