Egyre több a harmincas éveiben járó kismama

Sajnálatos tény, de a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint a magyar népesség száma 1981 óta folyamatosan csökken. A Ratkó-korszak hatása persze okoz ugyan visszatérően kilengéseket az adatokban, nagyjából mégis kijelenthető, minden évben 30-40 ezer fővel többen halnak meg hazánkban, mint ahány gyermek születik, miközben ez a mérték például a hatvanas években még fordítva állt.

Kétszer több a 40 év feletti várandós

Az elmúlt pár év mindegyikében - minimális eltéréssel - 90 ezer körüli magyar gyermeknek adtak életet, nagyjából egyharmaduk édesanyja pedig 30-34 éves korú volt. Igen jelentős ez az arány ahhoz képest, hogy 1990-ben az érintett korcsoport még csak a 13,9 százalékát tette ki az összes újszülöttet világra hozó nőnek. Negyed évszázaddal ezelőtt ugyanis a szülések 70 százalékát még a 20-24 és a 25-29 esztendős hölgyek vállalták együttesen, míg manapság a huszonéves kismamák aránya a 40 százalékot is alig éri el.

Egy korábbi felmérés szerint a magyarok a legtöbb esetben pénzhiány és pozícióféltés miatt nem vállalnak gyereket.

Valójában a legtöbb gyermekáldás már a harmincon túli korosztályhoz kapcsolódik, minden második csöppség édesanyja betöltötte a harmadik ikszet. Sőt, bár összességét tekintve nincsenek igazán sokan, egyre több a már a negyvenes éveiben járó anyuka is: 2005-ben még csak 1462 nő szült 40 felett, 2013-ban már közel a duplája, 2903.

A gyermekvállalásnak nincs felső korhatára

Egészségügyi szempontból nem jelent megoldhatatlan problémát a várandós életkora - szögezte le portálunk kérdésére Dr. Sikovanyecz János szülész-nőgyógyász, az SZTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Kitért rá, az édesanya idősebb kora önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem jelent veszélyt, de genetikai kockázati tényezőt jelent.

Az anyai életkorral ugyanis arányosan növekszik egyes genetikai rendellenességek, így például a Down-kór előfordulásának kockázata. E rizikó pontos mértékének meghatározása kiegészítő vizsgálatokkal lehetséges. Mindemellett a gyermekvállalásnak nincs felső korhatára. A szegedi szakember kifejtette, amennyiben az anya teherbe tud esni, majd ki is tudja azt hordani, úgy az életkora nem lehet abszolút ellenjavallata a várandósságnak. Hozzátette, minden tényezőt számba véve, a szülés optimális időpontja természetesen továbbra is a nők 20-35 éves korára esik.

Európa-szerte hasonlók a trendek

A szülész-nőgyógyász kérdésünkre elmondta, véleménye szerint a statisztikailag is kimutatható trend mögött, miszerint egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás, minden bizonnyal számos tényező áll a háttérben.

Talán azzal is magyarázható a jelenség, hogy napjainkban kitolódott a szülőktől függetlenné válás időpontja. Manapság ahhoz, hogy egy fiatal versenyképes legyen a munkaerőpiacon, sokkal többet kell teljesítenie, mint 50 évvel ezelőtt. Sok esetben egy diploma, egy nyelv ismerete még kevés a boldoguláshoz. A megfelelő iskolai végzettség megszerzése viszont időbe telik. A másik tényező lehet a család mint a társadalom alapjának devalválódása. A jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, hanem a többi európai országban is - mutatott rá Dr. Sikovanyecz János.

Ez is érdekelheti

Orvosnál

Nem mindennapi szüléshez hívták a mentőket

szülés a mentőben

Nem értek be a kórházba, mentőautóban született a kislány

félelem a szüléstől

"Ha minden erőmmel nyomni kell, nem jön ki alulról minden?" – a szülést kísérő tabuk és félelmek

Veszélyben

Nyíregyházi kórház a kismamák haláláról: „Megrázta az eset a kollégákat”

Kiemelte, az anyai életkor kitolódása egy társadalmi jelenség, amit el kell fogadni, az abból adódó problémákat pedig egyrészt meg lehet, másrészt meg kell oldani. Az orvostudomány képes is megfelelni ennek a kihívásnak.