A vérvétel eredménye: milyen értékek utalnak vashiányra?

Bár testünk csupán nyomokban tartalmaz vasat, ez a nyomelem mégis rendkívül fontos a szervezet egészséges működése szempontjából. Hiánya nem önálló betegségként, hanem többnyire egyéb, akár súlyos kórképek tüneteként jelentkezik, miközben igen kellemetlen testi panaszokkal is együtt járhat.

Egy átlagos felnőtt szervezet összesen körülbelül 3-4 gramm vasat tartalmaz. E mennyiség nagyobb része, mintegy háromnegyede az érrendszerben kering egy fehérjéhez, a hemoglobinhoz kötődve, illetve szerepet vállalva az oxigén és a szén-dioxid szállításában. Átlagosan napi legfeljebb néhány milligramm pótlásáról kell gondoskodnunk, bár ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a nyomelem felszívódását nagyban befolyásolja a meglévő vasszint, azaz minél több vas van jelen a szervezetünkben, annál kevesebb tud hasznosulni az elfogyasztott ételekből.

Kulcsszerepet játszik a folyamatban az L-aszkorbinsav, közismertebb nevén a C-vitamin is, továbbá lényeges szempont, hogy az állati eredetű vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel jobb, mint a növényi eredetűeké. Bizonyos vegyületek pedig gátló tényezőként léphetnek fel a vas felszívódásában, mint például a csersavak (teák), fitátok (gabonafélék) és oxalátok (sóska, spenót).

A vashiány igazolására laborvizsgálatokat alkalmaznak.
A vashiány igazolására laborvizsgálatokat alkalmaznak. Fotó: Getty Images

A vashiány hátterében számos kiváltó ok meghúzódhat, legyen szó akár elégtelen vasbevitelről, akár a szervezet valamilyen okból megnövekedő vasszükségletéről. A teljesség igénye nélkül egyaránt megemlíthetők például táplálkozásbeli hiányosságok, felszívódási zavarok, gyógyszer mellékhatások, illetve vérzéssel járó betegségek és sérülések. A hiányállapot következményeként fellépő vérszegénység (anémia) is rendkívül kellemetlen tünetekkel jár együtt, de sajnos megeshet, hogy a fellépő tünetek hátterében nem, vagy nem csak vashiány van, hanem, például egy súlyos emésztőrendszeri daganatos megbetegedés. Ezért fontos, hogy a vashiányra utaló jelek esetén legelőször mindenképpen utána kell járni, hogy milyen tényező vagy tényezők állnak a felborult egyensúly mögött.

Hogyan mutatható ki a vashiány?

Vashiány esetén lényegében ugyanazok az általános testi tünetek léphetnek fel, mint vashiányos vérszegénység esetén, a két állapotot elég nehéz ilyen téren elválasztani egymástól. Igen gyakori szimptómának számít a szellemi és fizikai fáradékonyság, a gyengeség, a szédülés, a sápadtság, a fejfájás és a jól érzékelhető szívdobogás. Emellett felléphetnek nyelési zavarok, valamint fokozott hajhullás is.

A vashiány igazolására laborvizsgálatokat alkalmaznak, amire általában a vérszegénység forrásának feltárásakor van szükség, hiszen anémia nem csupán vashiány miatt léphet fel. A legalapvetőbb teszt éhgyomorra vett vérszérumból mutatja ki a vér vaskoncentrációját. Az így kapott eredményt az úgynevezett referenciatartománnyal kell összehasonlítani - amennyiben ahhoz képest alacsony a kimutatott érték, akkor nagy valószínűséggel vashiányról beszélhetünk. Ilyenkor a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál.

A vérvételre készülni kell: vannak bizonyos szabályok, amelyeket a sikeres eredmény érdekében mindenkinek be kell tartania. Lássuk ezeket!

Maga a referenciatartomány hivatott a normális, egészséges értékeket tükrözni, annak alsó és felső határa ugyanakkor nagyban függ a páciens nemétől és életkorától, valamint az adott laboratóriumban alkalmazott berendezésektől és mérési eljárásoktól egyaránt. Éppen ezért nem lehet általánosan elfogadott értékhatárokról beszélni. Az egyes laborok saját referenciatartományt határoznak meg a méréseikre vonatkozóan, amelyet a kiadott leleten fel is tüntetnek a páciens értéke mellett.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy kizárólag a szérumvas vizsgálatából nem lehet megalapozott diagnosztikai következtetéseket levonni a vasháztartásra vonatkozóan. Érdemes tehát egyéb faktorokat is számításba venni. Ezek közé tartozik a szervezet vastárolási képességéről képet adó ferritin, a vér vasszállító képességét tükröző transzferrin, valamint a szolubilis transzferrin receptor vizsgálata. Ez utóbbi kettő szintje emelkedik, a szérumvas és a ferritin koncentrációja pedig csökken vashiányos vérszegénység esetén.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Derült lesz az ég, azonban főleg a Dunántúlon maradhatnak felhős körzetek, de csapadék nem valószínű. Párássá válik a levegő, helyenként - nagyobb eséllyel délnyugaton, nyugaton és északkeleten - köd is képződhet. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és +6 fok között alakul, de helyenként gyenge fagy is lehet. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra