A várandósság alatt átalakul a női test: olyan hormonális változások következnek be, amelyek elősegítik a magzat zavartalan fejlődését, valamint felkészítik az anya szervezetét a gyermek kihordására és megszülésére. A petesejt beágyazódása után HCG hormon termelődik, amely befolyásolja a terhesség során egyre növekvő ösztrogén- és progeszterontermelődést is. A hormonális – és később az anatómiai – változások amellett, hogy fizikálisan és érzelmileg is hatást gyakorolnak a kismamákra, fogékonyabbá tehetik őket a különböző húgyúti és hüvelyfertőzésekre is.
Minden ötödik kismama érintett
A terhesség során változik a hüvely flórája és pH-értéke, ami könnyen felboríthatja annak kényes egyensúlyát. A jótékony baktériumok számának csökkenésével elszaporodhatnak a kórokozók, amely következtében könnyen gombás vagy bakteriális fertőzések alakulhatnak ki. A Candida gomba mennyiségének növekedésére a hüvelyváladék darabos, túrós állaga hívhatja fel a figyelmet, a kóros állapotot pedig a szeméremajkak duzzanata és viszketés kísérheti. Amennyiben a baktériumok túlszaporodása okozza a fertőzést, a vaginózisra jellemző kellemetlen, halszagú, szürkés-fehér hüvelyváladék tapasztalható, valamint ritkán tompa alhasi vagy égő hüvelyfájdalom is megjelenhet.
Könnyebben elterjedhetnek a kórokozók
A terhesség során olyan anatómiai változások következnek be, amelyek még hajlamosabbá tehetik a kismamákat a különböző fertőzésekre. Ezek egyike a hüvely kitágulása, amely kiszolgáltatottabbá teszi a húgyutakat a kívülről érkező fertőzésekkel szemben. Mivel a magzat kilökődésének védelme érdekében az anya immunrendszere elnyomja a saját működését, a simaizmok pedig ernyedtebbek, ezért a húgyutakban lelassul a vizelet áramlása. A terhesség előrehaladtával fokozatosan növekvő méh egyre inkább nyomja a hólyagot, és tovább nehezíti annak teljes kiürítését. A pangó vizelet ideális környezet a kórokozók szaporodásához, amelyek a kitágult húgycsövön keresztül könnyebben feljuthatnak a húgyhólyagba. A gyakori vizelési inger, a csípősen fájdalmas, de kis mennyiségű ürítés, valamint az alhasi fájdalom már a baktériumok kóros elterjedésére utalhat, ami minden esetben kezelésre szorul.
A kezeletlen fertőzések következményei
A kezeletlen hüvely- vagy hólyagfertőzésnek nem csupán az anyára nézve lehetnek negatív következményei: a kórokozók elszaporodása burokrepedéshez, a magzat tápanyagellátását veszélyeztető méhfertőzéshez, vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. A baba alacsonyabb testsúllyal születhet, illetve a hüvelyi szülés során a kórokozók bejuthatnak a csecsemő tápcsatornájába is, ahol károsan befolyásolhatják a bélflóra összetételét, valamint egyes baktériumok – például a Streptococcusok – akár légzési nehézségeket is kiválthatnak.
A szövődmények elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy a kismama mielőbb forduljon orvoshoz, ha fertőzésre utaló tüneteket észlel. A kezelőorvos az első trimeszterben jellemzően a hüvelyi pH-t helyreállító terápiát javasol, a gyógyszeres kezelésekre általában a második-harmadik trimeszter során kerülhet sor. Azonban a gyógyszeres terápia befejeztével a hüvelyflóra visszaállítására is mindenképpen törekedni kell.
Biztonságos kezelés és megelőzés
Az egészséges hüvelyflóra helyreállítására és fenntartására alkalmas, helyileg használható kúpok és krémek különösen ajánlottak gyakori visszaesések esetén, illetve antibiotikumkúrák után. A terhesség alatt is biztonságos, megelőzésképpen is alkalmazható készítmények helyreállítják a hüvely egészséges, a kórokozóknak ellenálló pH-értékét, valamint elősegítik a fertőzésekkel szembeni védekezést.
