A felfázás szó hallatán a legtöbben alighanem arra a szülőktől, nagyszülőktől hallott intelemre asszociálnak, hogy nem szabad sokáig hideg felületeken ücsörögni, mert abból hamar kellemetlen altesti megbetegedés alakulhat ki. Bár a hidegnek valóban lehet közvetett szerepe a panaszok megjelenésében, a felfázás valójában húgyúti fertőzést, illetve az annak nyomán fellépő hólyaghurutot, azaz húgyhólyaggyulladást foglalja magában. A problémát tehát kórokozók váltják ki, elsősorban Escherichia coli baktériumok. Az E. coli a bélrendszerben természetes módon is előfordul, sőt, ott hasznos élettani funkciót tölt be. A húgyutakba kerülve, majd ott elszaporodva viszont kellemetlen fertőzést okozhat, olyan tünetekkel, mint a sürgető és gyakori vizelési inger, a vizeletürítés közben jelentkező csípő, égő érzés, vagy éppen az alhasi-kismedencei diszkomfort.
A felfázás meglepő oka
Az anatómiai okokból főként nőket érintő felfázás jellemzően felszálló fertőzés, ami azt jelenti, hogy a kórokozók a húgycsövön keresztül jutnak be a szervezetbe, majd onnan kerülnek a húgyhólyagba. Mindezt az orvosok általában személyes higiéniai hibákra szokták visszavezetni, egy új tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a húgyúti fertőzések az esetek egy igen jelentős részében inkább élelmiszer-biztonsági hiányosságokból eredhetnek. E. coli baktériumok ugyanis nemcsak az emberi bélrendszerben vannak jelen, hanem állati eredetű élelmiszereken, nyers húsokon is előfordulhatnak szennyeződésként. A George Washington Egyetem és a Kaiser Permanente dél-kaliforniai egészségügyi hálózata szakemberei közös kutatásukban arra keresték a választ, hogy vajon milyen gyakran okozhatnak ilyen jellegű fertőzéseket a baktérium élelmiszer eredetű törzsei.
Mint azt az egyetem közleményében olvasható, a kutatócsoport összesen 5700 baktériummintát gyűjtött húgyúti fertőzéssel kezelt betegektől Dél-Kaliforniában, valamint helyi élelmiszerüzletekben árult húsárukból. A mintákat aztán egy új genomikai modellezési eljárással hasonlították össze egymással, hogy kiderüljön, a fertőzések mekkora hányada eredeteztethető állati forrásból. Az így kapott eredmények alapján kiderült, hogy:
- a húgyúti fertőzések 18 százalékáért olyan E. coli-törzs volt felelős, amely állati eredetű – magyarán az esetek közel egyötöde élelmiszer eredetű megbetegedés volt;
- a legnagyobb kockázatot e tekintetben a csirke- és pulykahús hordozta magában;
- az alacsonyabb jövedelmű régiókban élők körében mintegy 60 százalékkal gyakrabban fordult elő élelmiszer eredetű húgyúti fertőzés, mint a tehetősebb környékeken;
- a fertőzések a nők mellett hasonló arányban veszélyeztették az idősebb férfiakat is.
Mindezek tükrében a kutatók a nyers húsok helyes konyhai kezelésének fontosságára mutatnak rá, ami tehát a felfázás megelőzése szempontjából is nagy jelentőséggel bírhat. Így mindig ügyeljünk arra, hogy a boltban vásárolt nyers húsok megfelelően be legyenek csomagolva, és még véletlenül se szivárogjon át a húslé más élelmiszerekre. Nagyon lényeges továbbá az alapos hőkezelés fogyasztás előtt, illetve a konyhai előkészítés során is törekedjünk a keresztszennyeződések elkerülésére. Végezetül sose feledkezzünk meg a körültekintő kézmosásról, mielőtt hússal dolgoznánk, sem pedig azt követően.
