Magyarországon ma már népegészségügyi krízist jelent a túlsúly: több mint 5 és fél millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság negyede pedig elhízottnak számít. Az elhízás ugyanakkor nem csupán esztétikai kérdés, hanem egy krónikus betegség, ráadásul súlyos egészségügyi kockázati tényező is, ugyanis több mint kétszáz különböző szövődménnyel hozható összefüggésbe.
- Ötszörösére növeli a hirtelen szívhalál kockázatát;
- 13-féle daganatos megbetegedés kialakulásában játszik szerepet; de jelentősen megemeli
- a 2-es típusú diabétesz;
- a zsírmáj;
- a különféle mozgásszervi problémák;
- a meddőség;
- az alvási apnoé;
- a magas vérnyomás, a koszorúér és perifériás érbetegség, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció és az aorta billentyű szűkület rizikóját is, amelyek mind jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot.
Minden plusz 5 kiló 30 százalékkal növeli a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. A létfontosságú szervek körül felgyülemlett úgynevezett zsigeri zsír egyfajta gyulladásos állapotot tart fenn a szervezetben. Ez a folyamat hozzájárul az érfal károsodásához és a plakkok kialakulásához, amelyek hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Tartós fogyás: hogyan segíthet az orvos?
„Az elhízás valójában már pandémia” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla a Lilly Hungária Kft. Elhízás Világnapjához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésén a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A Semmelweis Egyetem rektora hozzátette: bár csodaszer nem létezik a problémára, és életmódváltás nélkül senki sem tud tartós eredményt elérni, mára személyre szabott, komplex terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre.
Bár az utóbbi négy évtizedben megduplázódott a túlsúlyosak száma, még mindig sokan nem kérnek segítséget a társadalmi megbélyegzés miatt. Gyakran lustának, akaratgyengének titulálják az érintetteket, akik emiatt ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elhízás egy összetett, krónikus betegség, amelynek kialakulásában genetikai, biológiai, környezeti, pszichés és társadalmi hatások egyaránt szerepet játszhatnak. Az elhízás időben felismerve és megfelelő szakmai támogatással hatékonyan kezelhető. Az orvosi támogatás tehát nem kudarc, hanem felelős döntés.
Mivel a 30 feletti testtömegindex (BMI) akár hosszú évekkel megrövidítheti a várható élettartamot, ebben a tartományban már gyakran indokolt az orvosi, akár gyógyszeres kezelés megkezdése is. A terápia azonban ebben az esetben is a fokozatosság elvén kell hogy alapuljon, és elengedhetetlen az aktív életmódváltás. Különösen igaz ez kóros elhízás, illetve már fennálló társbetegségek esetén, amikor a kezelés multidiszciplináris megközelítést igényel: kardiológus, diabetológus és az adott szövődményhez kapcsolódó szakorvos összehangolt együttműködése biztosítja a leghatékonyabb ellátást. Tehát nem feltétlenül elég a táplálkozáson változtatni és rendszeresen mozogni, hanem szükség lehet viselkedésterápiára, illetve gyógyszeres vagy műtéti megoldásokra is.
Az elhízással élők közül sokan nem hisznek abban, hogy a szakemberek valódi segítséget tudnak nyújtani, mások attól tartanak, hogy csupán általános, nehezen betartható életmódtanácsokat kapnak, mint például „mozogjon többet” vagy „egyen kevesebbet”. Ráadásul a modern terápiás lehetőségeket a környezetük gyakran egyfajta könnyebb útként bélyegzi meg, ami tovább erősíti a szakember által javasolt kezelés elutasítását
– magyarázta dr. Czeglédi Edit egészségfejlesztő szakpszichológus.
A városmajori klinikán lehetőség van személyre szabott, több szakterület együttműködésén alapuló terápiás terv kialakítására. Bár ilyen komplex ellátás nem érhető el az ország minden pontján, az érintetteknek mindenképpen érdemes orvoshoz fordulniuk, aki szükség esetén a megfelelő szakellátó helyre irányít. Már az is jelentős előrelépés, ha a testsúly okozta panaszokat és társbetegségeket sikerül enyhíteni, és szakmai iránymutatást kap a páciens a további teendőkkel kapcsolatban.
Diéta: miért olyan nehéz?
Gyakran felmerül a kérdés: miért nem elég egyszerűen kevesebbet enni? A testsúlycsökkentés hatására a szervezet alkalmazkodik: az anyagcsere alacsonyabb üzemmódra kapcsol, és igyekszik ezt az új egyensúlyt fenntartani. Ezzel párhuzamosan fokozódhat az étvágy és a sóvárgás is, amelyet a szervezet táplálékfelvétellel próbál kompenzálni. A visszahízás tehát nem akaratgyengeség, hanem biológiai folyamatok következménye, a zsírsejtek ugyanis emlékeznek a korábbi állapotra, amelyet újra el akarnak érni.
Az ördögi kör azonban megszakítható. Mivel minden szervezet másképp reagál, a tartós siker kulcsa az egyénre szabott megközelítés, amely figyelembe veszi az anyagcsere sajátosságait, az életmódot és az esetleges társbetegségeket is. Vagyis nem fogyókúrázni kell, hanem életmódot váltani, amit meg is tudsz tartani egy életen át, hiszen ha nem, visszahízol. Ebben tud segíteni a szakemberek nyújtotta komplex terápia.
Mozgás: mégsem olyan ördöngösség
A magyarok közel fele semmilyen testmozgást nem végez, pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint hetente minimum 150 perc közepes intenzitású mozgásra van szükség az egészségünk megőrzéséhez. Nem kell feltétlenül kardioedzéseket lenyomni, sőt ha túlsúlyos vagy, nem is szabad rögtön futással kezdeni. Első lépésként
- sétálj vagy kocogj, amikor csak tudsz;
- menj gyalog iskolába, munkahelyre, vagy csak szállj le néhány megállóval előbb hazafelé;
- lift helyett pedig válaszd a lépcsőt!
A testmozgás ugyanis valamennyi szervrendszerre jótékonyan hat, ráadásul hangulatjavító hatása is van, csökkenti a szorongást és a stresszt. Válassz olyan mozgásformát, amely nem túlságosan megerőltető és örömet okoz, így könnyebben be tudod építeni a napi rutinodba!
