A petevezető, vagy petevezeték egy-egy üreges, a petefészek felőli oldalán kiszélesedő cső, melynek mérete nagyjából 10-11 centiméter. A feladata, hogy a megérett vagy megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. Amennyiben a petesejt megtermékenyült , úgy a fejlődésének első 5 napját a csőben tölti, miközben folyamatosan halad előre. Ebben a petevezeték csillószőrei és simaizomszövete van a segítségére.
Sajnos előfordulhat, hogy a petevezető elzáródik, vagyis a petesejt képtelen eljutni a méhbe. Ennek következménye lehet a méhen kívüli terhesség, vagy a meddőség , hiszen így a magzatnak esélyes sincs a fejlődésre. Az elzáródás tényét vizsgálattal lehet kimutatni, ami sokszor nem éppen fájdalommentes.
Petevezeték elzáródásának okai
Az elzáródásnak jellemzően nincsenek tünetei, de előfordulhat, hogy alhasi fájdalom jelentkezik, valamit gyulladásos, felfázásos tüneteket mutat a beteg. A problémára rendszerint akkor derül fény, amikor hosszú próbálkozás után sem sikerül a teherbeesés , és egy vizsgálattal kimutatják a problémát – mondja dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész – nőgyógyásza.
Az elzáródás kimutatása és kezelése
A petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése mindenképpen szakorvosi feladat, és sajnos ez sokszor nem fájdalommentes. Szerencsére ma már több módszer közül választhatunk.
Hagyományosan az összenövéseket röntenvizsgálat segítségével ellenőrizzük. Ilyenkor egy katéter segítségével röntgensugarakat elnyelő folyadékot juttatnak a petevezetőbe, amit a készülékkel nyomon lehet követni. Amennyiben az a hasüregbe áramlik, akkor minden rendben, de ha nem, akkor az elzáródás valószínű. Előfordul, hogy a folyadék befecskendezési nyomását növelve az összenövés meg is szűnik, ám ez sajnos fájdalommal jár, mint ahogyan maga a vizsgálat sem mentes a kellemetlenségektől.
Újabb módszert hozott az ultrahangok minőségi javulása. Ebben az esetben is kontrasztanyagot használnak, ám az eljárás itt fájdalommentes, és a röntgen sugárterhelésével sem kell számolni. Az alapelv szinte ugyan az a két lehetőségnek, a velük járó kellemetlenségek azonban erősen eltérőek.
Lehetőség van laparoszkópiás vizsgálatra is, ám ez már egy invazív eljárás, ami altatást is igényel. Ebben az esetben kis vágáson keresztül, laparoszkópiás műszerrel ellenőrzik az átjárhatóságot. Abban az esetben sajnos, ha kétoldali elzáródás igazolódik, csak mesterséges megtermékenyítés hozhatja meg a kívánt gyermekáldást.
