„Többen egyetértenek azzal, a teljes hazai egészségügy évtizedes késésben van az ivarsejt-donáció és a meddőségi kezelések területén, a jogszabályok nem követik kellőképpen a tudomány fejlődését, ezért azokon változtatni kellene, de felvilágosító kampány vagy a fiataloknak szóló központi szűrőprogram is jól jönne. Utóbbinak köszönhetően ugyanis már akár 18 éves korban kiderülhet valamilyen probléma, amit könnyebb lehet orvosolni, és így kisebb az esély a meddőségi problémák kialakulásának” – írta meg a hvg.hu.
A cikk szerint jelenleg a magyar párok mintegy 15 százaléka küzd meddőséggel, és ez az arány egyre nő. Bár évente hozzávetőleg ezer esetben lenne szükség ma donor hímivarsejtre, ezt az igényt belföldről képtelenség kielégíteni. Éppen ezért sok hazai klinikán külföldről behozott hímivarsejteket használnak, ami viszont könnyen instabillá teheti a rendszert. Egy génhibás dán minta miatt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2015-ben betiltotta a teljes külföldi behozatalt, és a határozat a Kúria 2018-as döntéséig érvényben is maradt. Az intézetek csak ezután kezdhették újraszervezni a külföldi behozatalt.
Eközben a mesterséges megtermékenyítésre váró párok hosszú várólistára kényszerültek, így voltak, akik inkább magánúton, külföldi klinikákon végeztették el a kezeléseket. Csehországban, Spanyolországban vagy éppen Ukrajnában még ma is magyar párok százait kezelik minden évben. Egyrészt tehát a külföldi sperma behozatalának tilalma állt a probléma hátterében, másrészt a hazai spermadonorok rendkívül alacsony száma. A hvg.hu által megkérdezett KRIO Intézethez idén május eleje és július közepe között közel 600 férfi jelentkezett donornak, de közülük csupán nyolcan jutottak el a kivizsgálás előrehaladott stádiumába. A terület másik nagy szereplőjénél, a Humancellnél évi 300-400 jelentkezőből körülbelül tizenöttől tudnak felhasználható mintát begyűjteni. Mivel egy donor ivarsejtjeit itthon mindössze négy eredményes kezeléshez használhatják fel, ez hatvan befejezett IVF-ciklushoz elég.
A cikk szerint ennek nem az az oka, hogy a magyar férfiak fertilitása rosszabb lenne, ráadásul 150-200 ezer forintos költségtérítést is kapnak segítségükért. Felvilágosító kampány lenne szükséges azonban ahhoz, hogy a társadalom megértse, a szervdonáció szolidaritásra épül. „Egyik forrásunk szerint nem vagyunk szociálisan érzékeny társadalom, ezért szemléletváltás nélkül nem fognak többen spermadonornak jelentkezni. Érdekes statisztika, hogy a spermabankba jelentkező fiatalok többsége rendszeres véradó is.”
