Neurológia

Évezredekig ismeretlen, szellemi eredetűnek tartották, szerte a világban még ma is félelem, félreértés, diszkrimináció övezi az epilepsziát, pedig ez a betegség ma már hatásosan kezelhető, gyógyítható.

Az eszméletvesztés bekövetkezhet egy pillanat alatt, például fejsérülés vagy agyvérzés esetén, de kialakulhat lassan, fokozatosan is, például mérgezésekben, vagy anyagcserezavarokban.

A szklerózis multiplexben (SM) károsodik a központi idegrendszer sejtjeinek borítása, amely a jeltovábbítás romlásához vezet. A kérdéses gén a károsodott idegsejtek regenerálásáért felelős az SM gyógyulási fázisai során.

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autóimmun betegsége. Heveny fellángolásokkal ("shubokkal") tör ki, melyek tünetei részben elmúlnak, részben maradandó idegrendszeri károsodásokat hagynak vissza.

Biztos nem elírás? Hisz aerobikról hallottunk már, de neurobicról még nem. Nem, nincs tévedés! Az amerikai szerzők tudatosan adták ezt a nevet az általuk kifejlesztett agytornának. Segítségével játékosan, hatékonyan őrizhetőjük meg a szellemi frissesség.

Egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy a közelünkben valaki furcsa mozdulatokat tesz, grimaszokat vág, sziszeg, hangokat ad, és mindez időnként ismétlődik. Vajon mi lehet ez?

Ha valaki egyre feledékenyebbé válik, gyakran ismétli önmagát a beszélgetésekben, elveszíti a korábban rutinszerű főzési, vezetési képességét, s hobbijai, kedvtelései nem érdeklik többé, gondolhatja azt, hogy mindez az öregedés velejárója.

Éppen a modern diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően, mára már eloszlott az a tévhit, hogy ez a kór az érelmeszesedésre vagy az ún. agylágyulásra származtatható vissza. Az Alzheimer-kór "önálló" betegség.

Helyes-e csupán a fizikai egészségre, a szövetek épségére és működésére figyelni, mondván "ép testben, ép lélek". Bizonyára nem.

Egy 1991-ben elvégzett felmérés szerint az emberek tíz százaléka balkezes. Vagyis a legfontosabb tevékenységek mindegyikét vagy többségét bal kézzel végzik. Régen setének hívták a bal kézzel írókat, ma már saját boltjuk is van. De mi is a balkezesség?

A maximalizmus és teljesítményfokozás világában élve általában elégedetlenek vagyunk magunkkal, - így memóriánkkal, kreativitásunkkal is; állítólag lassan tanulunk és gyorsan felejtünk. Tehetünk-e érte, hogy agyunk hosszú és rövid távon is jól működjék?

A Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 60 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

Nem szükségszerű, hogy egy idős ember elveszítse szellemi képességeit. Ha mégis gyengül a memóriája, akkor sem mindegy, hogy mitől.

A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára és a gondolkodásra. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amelyet a vascularis demencia és a Lewy-testes demencia követ...

A sclerosis multiplex (SM) krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége. Bár nem minden fajtája vezet rokkantsághoz, érthetően ettől tartanak, akiknél felmerül a betegség gyanúja.

A leghíresebb izomsorvadásos ember a zseniális angol fizikus Stephen Hawking, aki 21 éves kora óta tud betegségéről. Ma már csak számítógép segítségével tud kommunikálni környezetével. Sokak érdeklődését az ő munkássága keltette föl e krónikus kór iránt.

Ha az ember lyukas szitának érzi az agyát, általában aggódni kezd, különösen, ha korábban nem volt feledékeny.

A múlt század utolsó évtizedét amerikai kezdeményezésre az agy évtizedének kereszteltek, és a gazdag országokban ennek megfelelően támogatták az ezirányú kutatásokat.

Mi mindentől lehetünk feledékenyek? Meglepő, de még egyes gyógyszerek mellék- vagy kölcsönhatásai is okozhatnak memóriazavart. A feledékenység manapság jobban foglalkoztatja az embereket, mint korábban. Cikkünk ezt a témát járja körül.