Bizonyos esetekben azonban a háttérben a dementia nevű betegség, azon belül is az Alzheimer-kór áll, amely Magyarországon 160 ezer embert érint.
Az idős hölgy kezdett eltévedni hazafelé menet. Egy idő után egyre gyakrabban kérdezősködött rég meghalt emberekről, aztán azzal vádolta az unokáit, hogy lopkodják a dolgait. Később összecsomagolta a holmiját a lakásában, és azt követelte, hogy vigyék "haza". Jóval később ingerlékennyé vált. és kijelentette, hogy a gyermekei mind meghaltak. Amikor szükségtelen biztonsági intézkedéseket tett - például bezárta az összes ajtót, pedig mindenki otthon volt -, családja úgy döntött, hogy orvoshoz viszik.
A diagnózisa Alzheimer-kór volt.
A fenti történet a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága (FEHT) által kiadott tájékoztatóban olvasható. Becslések szerint 250-300 ezerre tehető Magyarországon a demensek, vagyis a kórosan feledékenyek száma (60-70 százalékuk Alzheimer-kóros), a betegség a hatvan év feletti lakosság 12-15 százalékánál fordul elő. Világszerte 18 millió ember szenved tőle. A dementia olyan mértékű feledékenységet, emlékezetzavart jelent, amely már a mindennapi élet teljesen átlagos tevékenységeit is megnehezíti. Romlik a gondolkodás, a felismerés, a figyelem, a beszéd- és az íráskészség. A dementia hátterében az esetek többségében az Alzheimer-kór áll.
Beteg vagy feledékeny?
Kezdetben talán nehéz megállapítanunk idős hozzátartozónkról, hogy Alzheimer-kórban szenved vagy csak a kora miatt feledékeny. A betegség áll a háttérben, ha az illető viselkedése, hangulata szembeötlően megváltozik és elveszti érdeklődését korábbi szenvedélyei, hobbijai iránt. A nőknél legtöbbször a főzés, míg férfiaknál az autóvezetés és a munka során jelentkeznek az első tünetek.
Himmer Éva, a FEHT elnöke tapasztalatai szerint a gyógyszeres kezeléssel akár öt évet nyerhetnek a betegek és így családtagjaik is. Az Alzheimer-kórt nem lehet gyógyítani, de a kezelés segítségével legalább azt el lehet érni, hogy a betegek - kis segítséggel - magukról gondoskodjanak.
A szervezet többek között a pénzügy- és az egészségügyi miniszternek is elküldött levelében azt kéri: a mostani 50 százalékról legalább 70-90 százalékra emeljék a szóban forgó orvosság társadalombiztosítási támogatását.
Az Alzheimer-kóros beteg egyhavi gyógyszeradagja most 11 500 forint, a tb-támogatás emelésével körülbelül hatezer forintra csökkenhetne. A társaság szerint a rászorulók töredéke sem tudja megfizetni a gyógyszert, havonta csupán 400-600 beteg vásárolja meg a medicinát, tehát ennyien részesülnek korszerű terápiában.
Az elsô tünetek
• A betegeknek eleinte csak az eshet nehezükre, hogy visszaemlékezzenek a kis idôvel korábban történt eseményekre, megnevezzenek egy-egy használati tárgyat.
• Amikor a beteg érzi, hogy egyszerű dolgokra sem képes visszaemlékezni, gyakran kóros meseszövéssel tölti ki az emlékezetében keletkezett űrt.
• Szegényessé válik a beteg gondolkodása, elveszíti ismeretanyaga jelentôs részét.
• A demens rendkívül passzívvá válhat, órákon át csak a televízió elôtt ül, és többet alszik, mint korábban.
• A beteg ítélôképessége csökken: melegben túl sok, hidegben túl kevés ruhát vesz fel.
• Rossz helyre teszi a tárgyakat.
Az egészségügyi minisztérium tájékoztatásából azonban az derül ki, nem számíthatnak árcsökkenésre a betegek, mivel a minisztérium kezét köti a költségvetés. Hamvas József főosztályvezető kérdésünkre elmondta, az Európai Unió országaiban változó mértékben támogatják az orvosságot: van, ahol egyáltalán nem, de több országban az ár 80-90 százalékát fizeti a biztosító.
A gyógyszerek tünetjavító hatásúak és lassítják a betegséget, tévhit azonban, hogy minden esetben évekkel megnyújtható az az állapot, amíg a beteg még képes ellátni önmagát - állítja az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) osztályvezető főorvosa, Tariska Péter.
Nonstop felügyelet
A súlyos Alzheimer-kórral küzdők 24 órás felügyeletre szorulnak, hiszen környezetüket is veszélyeztethetik: bekapcsolják a gázt és úgy hagyják, elmennek otthonról és nem találnak haza, nem jut eszükbe, hol kell leszállni a hazafelé tartó buszról.
Az Alzheimer-kóros ember rövid távú memóriája károsodott, sokszor tökéletesen emlékszik arra, mi történt hatéves korában, ám arról nem tud beszámolni, mi volt tíz perccel ezelőtt.
Mint azt a FEHT elnöke kifejtette, az idősek otthonai nem szívesen fogadnak Alzheimer-kóros betegeket, mivel nehéz megoldani a felügyeletüket. Egy idő után az idős beteg családjának nincs nagyon más választása, mint valakinek feladni a munkát és vigyázni az alzheimeres családtagra. A külföldön már bevált napközik Magyarországon is megoldást jelenthetnének.
Ám egyedül az OPNI-ban működik olyan memóriaklinika, amely nemcsak ambuláns kezelést nyújt a betegeknek, hanem fekvőbeteg-ellátást is. Itt harmincágyas részleg fogadja a súlyos dementiában szenvedőket, ezenkívül évente mintegy három-négyezren keresik meg őket.
A klinika felkereséséhez nem kell háziorvosi beutaló. Az első vizsgálat körülbelül egy órát vesz igénybe - mondta lapunknak az OPNI osztályvezető főorvosa, Tariska Péter. Ha a beteg zaklatott, esetleg depressziós, húsznapos bentfekvéses kezelésen tervezik meg a terápiát, és állítják be a gyógyszereket. Ez alatt a családdal is megismertetik a dementia lényegét, és elmagyarázzák, hogyan tudnak majd segíteni beteg rokonuknak. Enyhébb esetekben erre nincs szükség, ilyenkor járóbeteg-ellátás keretében kezelik a pácienst orvosok, pszichológusok és gyógypedagógusok.
Az országban mintegy hatvan helyen működik dementiacentrum, de mind csak ambuláns kezelést biztosít.
Dobozi Pálma - Rovó Attila
