A krónikus fáradtság szindróma (angol rövidítése után CFS) csak az 1980-as években kapott hivatalosan nevet, és azóta nagyobb figyelem is irányul rá. Ezt a kórt extrém fáradtság jellemzi, amely nem támaszkodik semmilyen alapbetegségre, így a CFS továbbra is igen nehezen diagnosztizálható és kezelhető. További tünetei közé tartozik a kognitív képességek csökkenése, az alvászavar, a nyirokcsomók megnagyobbodása, az izomfájdalom, a torokfájás és az ízületi fájdalom.
A mialgiás enkefalomielitisz (ME) vagy még újabban szisztémás exerció intolerancia betegség néven is ismert CFS okai még mindig rejtélyesek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy vírusfertőzések lehetnek a hátterében, mások a pszichológiai stresszorokra gyanakodnak, és vannak, akik még mindig a hormonális vagy az immunrendszer hibáját okolják.
A Microbiome folyóiratban közölt új tanulmány felveti, hogy a bélben lévő baktériumok vajon szerepet játszhatnak-e CFS kialakulásában. Ez a kapcsolat első pillantásra nem kézenfekvő, de az érintettek akár 90 százalékánál is megjelenik az irritábilis bél szindróma (IBS), ami rámutat a potenciális kapcsolatra. A Columbia University Közegészségügyi Központ kutatói olyan CFS betegek bélbaktériumainak szintjét tekintették át, akiknél megjelent az IBS, és akiknél nem. Azaz a tanulmányuk elsőként vizsgálta a CFS és az IBS mikrobiológiai kapcsolatát.
A baktériumfajok elemezése kimutatta, hogy némelyek szignifikánsan összefüggnek a CFS-sel. Ezek a következők voltak: Faecalibacterium, Roseburia, Dorea, Coprococcus, Clostridium, Ruminococcus és Coprobacillus. Ha ezek relatív bőségben jelennek meg, már előre jelzi a CFS kialakulásának közeledését. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a résztvevők tüneteinek - mint például a fáradtság és a fájdalom - súlyossága összefüggésben áll specifikus bakteriális típusokkal és bizonyos metabolikus utakkal.
Brent L. Williams, a Columbia vezető kutatója úgy véli, hogy képesek analizálni a betegek bél- mikorbiomját , és a baktériumfajok csoportosításával információkat nyernek a betegség megnyilvánulásainak megértéséhez. Az emésztőrendszeri baktériumok és az agy közötti kapcsolat ma már nyilvánvalónak tűnik, és egyre több bizonyíték van rá, hogy valóban nagyon sok kommunikáció zajlik a kettő között. A belek ugyanis idegi és hormonális jeleket küldenek az agyba, miközben a bélbaktériumok számtalan mellékterméket termelnek, amelyek hatással vannak a bélre.
Azt remélik az orvosok, hogy a bélflóra és a CFS közötti kapcsolat vizsgálata során jobban betekinthetnek egy olyan állapotba, amelyet eddig nem értettünk meg. Az érintett baktériumok azonosításával viszont egy lépéssel közelebb juthatunk a pontosabb diagnózishoz és a célzott terápiákhoz.
Forrás: MNT
