- A kutatások szerint a hangoskönyvek hallgatása és az olvasás több azonos agyi területet aktivál.
- Az olvasás általában mélyebb koncentrációt és jobb információmegőrzést tesz lehetővé, mert az olvasó a saját tempójában haladhat.
- A szakértők szerint nem a formátum a döntő, hanem az, hogy mennyire mélyülünk el a tartalomban.
Manapság sokan már inkább hangoskönyveket hallgatnak, és nem olvasnak hagyományos, papíralapú könyveket. Sokan úgy gondolják, hogy a hangoskönyv nem ér fel a hagyományos olvasással, a kutatások azonban azt mutatják, hogy a történetek hallgatása is jelentős szellemi stimulációt nyújthat. Mutatjuk, mit tudnak eddig a szakértők. A szakértők szerint számos agyi folyamatot ugyanúgy aktivál a hangoskönyvek hallgatása és az olvasás, különösen a nyelvi feldolgozásért és a szövegértésért felelős területeken.
Hogyan hat az olvasás az agyműködésre?
„Az olvasás gyakran megbízhatóbb módszernek bizonyul az információk átadására, a képzelet beindítására és az agyi kapcsolatok edzésére” – mondta el dr. Amit Sachdev neurológus, a Michigani Állami Egyetem Neurológiai és Szemészeti Klinikai Vizsgálati Egységének orvosi igazgatója a Health magazinnak. Dr. Davide Cappon neuropszichológus pedig azt emelte ki, hogy az olvasás elősegítheti a jobb elmélyülést és az információk hatékonyabb megjegyzését, ez ugyanis jellemzően egy lassabb, aktívabb folyamat, mint a hangoskönyv hallgatása. Olvasás közben az olvasó a saját tempójában haladhat, bármikor visszalapozhat, illetve annyi időt szánhat a tartalom átgondolására, amennyit szeretne.
Milyen hatással vannak a hangoskönyvek az agyra?
A szakértők szerint a hangoskönyveknek is lehet előnyük, ugyanis segíthetnek a szókincs bővítésében, a figyelem fejlesztésében és a mentális aktivitás fenntartásában is. Emellett azok számára is könnyebbé teszik az irodalom és az ismeretterjesztő tartalmak fogyasztását, akik látásproblémákkal küzdenek, vagy nehezebben tudnak hosszabb ideig az olvasásra koncentrálni.
A hagyományos olvasással szemben ugyanakkor a hangoskönyvek esetében nagyobb a kockázata annak, hogy passzív hallgatásba csúszunk át, vagyis az agyunk nem törekszik aktívan a hallott részletek megértésére és megjegyzésére – mutatott rá dr. Douglas Scharre, az Ohio Állami Egyetem Wexner Orvosi Központjának és Orvostudományi Karának neurológus professzora. Emellett könnyebben el is kalandozhat a figyelmünk, ha például multitasking közben szól a hangoskönyv, mintegy háttérzajként.
