Talán sokunk ébredt már fel éjszaka arra, hogy a karja teljesen elzsibbadt. A probléma rendszerint a nem megfelelő alvási pozicióra vezethető vissza, melynek hatására az erek vagy idegek összenyomódnak és nem képesek elegendő vért juttatni a végtagokba. Ilyenkor elegendő kissé átmozgatni az érintett végtagot, majd miután a keringés helyreáll, a zsibbadás is alábbhagy. Ez a módszer azonban nem nyújt megoldást abban az esetben, ha a kellemetlen panasz hátterében valamilyen más ok húzódik meg. A Medical News Today cikkében bemutatja, milyen betegség lehetősége merülhet még fel.
Kéztőalagút-szindróma
A carpalis alagút szindróma olyan idegleszorítással járó rendellenesség, amely a csukló területét érinti, és rendszerint a külső kéztő mentén okoz érzékkiesést és zsibbadó, fájó érzetet. A kéz és az alkar közötti szűk csatornában, az úgynevezett karpális alagútban futó idegek nyomódása miatt alakul ki. Az itt futó idegek fontos szerepet játszanak a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj, valamint részben a gyűrűsujj mozgatásában, de ha nyomás alá kerülnek, kellemetlen tünetek léphetnek fel. Tipikusan az irodai munkát végzőknél lép fel a kéztőalagút-szindrómaként is ismert állapot, akik a számítógép-használat miatt görcsös pozícióban tartják a kezeiket.
Sok esteben a panaszok alvás közben jelentkeznek, ilyenkor csuklósín viselését szokták ajánlani, amely meggátolja a tünetek súlyosbodását. Szerencsés esetben a tünetek pihentetéssel és idegbántalmak kezelésére szolgáló készítmények szedésével enyhíthetők, előfordulhat azonban, hogy műtéti beavatkozás is indokolttá válik.
B12-vitamin-hiány
A B12-vitamin számos funkciót lát el a szervezetben, a többi között segít megőrizni a vér- és az idegsejtek egészségét. B12-vitamin-hiány esetén a vörösvérsejtek száma kritikusan lecsökkenhet, ezáltal vérszegénység léphet fel. Ez szintén előidézhet zsibbadást, amely éjszaka, a végtag pihentetése közben felerősödhet. Emellett az alábbi panaszok léphetnek még fel:
- fáradtság;
- gyengeség;
- sápadt bőr;
- erős szívdobogás;
- étvágytalanság;
- fogyás.
Ez a vitamin számos állati eredetű élelmiszerben (marha-, baromfi- bárány- és csirkehús, tojás és tejtermékek) és növényi alapú élelmiszerben, például élesztőben és gabonafélékben megtalálható. 14 éves kor fölött a B12-vitamin napi szükséges mennyisége 2,4 mikrogramm. Várandós nők, illetve szoptató anyák esetében kicsivel több.
Diabéteszes neuropátia
A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség okozta idegkárosodásra utal. A magas vércukorszint idővel károsíthatja az idegeket és az azokat ellátó ereket, zsibbadást és érzékkiesést eredményezve. Perifériás típusa a kezeket és a lábakat érinti – ilyenkor a zsibbadás mellett gyengeség, fájdalom, illetve égő vagy bizsergő érzés uralja el az érintett területet.
Mivel az idegkárosodás nem visszafordítható, a diabéteszes neuropátia kezelése általában a tünetek enyhítésére és a további idegkárosodás megelőzésére összpontosít. Fontos továbbá a beteg rendszeres vércukorszintmérése és a szoros orvosi kontroll. A probléma kezelésére léteznek olyan speciális gyógyszerek, amelyeket cukorbetegek abból a célból szedhetnek, hogy kevésbé okozzon náluk problémát a diabéteszes neuropátia.
Gerincbántalmak
Idővel az életkorral összefüggő degeneráció megváltoztatja a gerinc szerkezetét. A csigolyákat párnázó porckorongok elkezdenek kopni, mígnem a csigolyák egymáshoz nem dörzsölődnek. Ez a degeneráció növelheti a gerincvelőre nehezedő nyomást, és zsibbadáshoz vagy bizsergéshez vezethet a kezekben és az ujjakban. Porckorongsérv, gerincmeszesedés, illetve a gerincvelő kóros, például érrendszeri eredetű folyamatai egyaránt kiválthatnak efféle kellemetlenséget, de sok esetben a nyaki csigolya környékén kell keresni a zsibbadás okait.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fenti betegségek mindegyike orvosi szakértelmet és mihamarabbi kezelést igényel. Fontos ezért, hogy visszatérő zsibbadás esetén konzultáljunk szakemberrel, aki a hátterében álló folyamatok feltérképezésében segíthet. Azonnal irány az orvos abban az esetben is, ha a zsibbadás mellé zavartság, beszéd- és látászavarok is társulnak, illetve ha a testrész az átmozgatást követően is erőtlen marad.
