Bill Murray főszereplésével 1993-ban került mozikba az Idétlen időkig című vígjáték, amelyben a színész egy nárcisztikus televíziós időjóst alakít. Egy vidéki tudósítása alkalmával misztikus csapdába kerül, ezáltal újra és újra ugyanazt az egy napot éli át. Hasonló helyzetben érezheti magát az a férfi is, akiről a közelmúltban jelent meg részletes orvosi esettanulmány a BMJ Case Reports című folyóiratban. Mint azt a LiveScience írja, miután betöltötte a 80-at, a férfiben fokozatosan felerősödött egy érzés, hogy mintha újra és újra ugyanazokat az eseményeket élné újra az életében. Volt, hogy panasszal fordult az e-bookja gyártójához, mert azt gondolta, az eszköz folyamatosan ugyanazt a könyvet jeleníti meg. De a televíziójához is kihívott egy szerelőt, mondván, hogy a készülék állandóan ugyanazokat a híreket mutatja.
„Bárhova megyek, ugyanazok az emberek sétálnak az út mellett, ugyanazok az autók jönnek mögöttem ugyanazokkal az utasokkal. Ugyanolyan ruhában ugyanazok az emberek szállnak ki mindig az autókból, ugyanazokat a táskákat cipelve magukkal, és ugyanazokat a dolgokat mondva. Semmi sem új” – fogalmazta meg problémáját saját szavaival az idős beteg. Ez az állapot déjá vécu néven ismert, amely különbözik a közismert déjá vutól. Utóbbi csupán egy átmeneti és furcsa érzés, hogy olyasmit élünk át éppen, ami mintha korábban megtörtént volna már velünk. A déjá vécu ezzel szemben folyamatosan fennálló érzet, azt sugallva, hogy minden új élmény csupán korábbi tapasztalatok ismétlődése. Az érintettek legtöbbször nincsenek tudatában állapotuknak, és olyan téveszmék, illetve viselkedésminták fejlődnek ki náluk, amelyek igazolják az abnormális valóságérzékelésüket. Az észlelési zavarhoz a beteg emlékeit is önkéntelenül hozzáigazíthatja, átformálhatja, amit konfabulációnak nevezünk.
Az idős férfi neuropszichológiai felmérése során memóriagondokra, impulzivitásra és kognitív hanyatlásra derült fény. Ezenkívül az agyi képalkotó vizsgálatok bal halántéklebenyében és homloklebenyében is szokatlanul alacsony aktivitást mutattak ki. Az orvosok a beteg agy-gerincvelői folyadékából is mintát vettek, abban csökkent amiloid-béta-42-peptid- és megnövekedett tau-fehérje-szintet – az Alzheimer-kór tipikus jelét azonosítva. Mivel a mintában antitestek is megjelentek, a férfit kísérleti immunterápiának vetették alá, azt azonban idővel leállították, mert nem hozott javulást az állapotában. Négy évvel az első panaszok fellépése után a megismételt kognitív teszten rosszabb eredményeket ért el, ami arra utal, hogy demenciája folyamatosan súlyosbodik. Mindazonáltal az esettanulmány szerzői szerint továbbra is otthonában él és önellátó.
