Az agyrázkódás általában esés, sportsérülés vagy közlekedési baleset folyománya. Egy nyílt agysérülésnél a koponya is sérül, és az agyszövet felszínre kerül. A zárt agysérülésnél ezzel szemben a koponyán nincs látható sérülés, hasadás vagy vérzés, az agyszövet azonban károsodik. Egy ütés vagy baleset során az agy odacsapódhat a koponya belső falához, és ez zúzódást, a vérerek megrepedését, vérzést vagy idegi sérülést okozhat. Az ütés következtében kialakuló enyhe fokú sérülést nevezzük agyrázkódásnak.
Agyrázkódás utaló tünetek
Az enyhe traumás agysérülés után gyakori tünet a fejfájás, zavartság és memóriazavar. Utóbbi általában a agyrázkódást okozó esemény elfelejtésével jár – írja a Mayo Clinic. A agyrázkódás fizikai tünetei lehetnek a fentieken túl:
- fülzúgás
- hányinger, hányás
- fáradtság vagy álmosság
- homályos látás
- szédülés
Hozzátartozóként a következőket is megfigyelhetjük az agyrázkódást elszenvedő személynél:
- ideiglenes eszméletvesztés, bár ez nem mindig fordul elő
- elmosódott beszéd
- késéssel válaszol a kérdésekre
- kába a tekintete
- feledékenység, például ugyanazt a kérdést többször is felteszi
Napokkal később is jelentkezhetnek panaszok
Az agyrázkódás tünetei azonnal jelentkezhetnek, ugyanakkor néha csak napokkal a sérülés után mutatkoznak meg egyes panaszok. Ilyenek lehetnek például:
- koncentrációs és memóriazavarok
- ingerlékenység és egyéb személyiségváltozások
- érzékenység a fényre és a hangokra
- alvászavarok
- hangulatingadozás vagy depresszió
- változások az ízlelésben és a szaglásban
Épp ezért fontos, hogy egy baleset vagy egy fejet érő sérülést követően minél előbb orvoshoz forduljunk! A szakemberek általában képalkotó vizsgálatok alapján állapítják meg a sérülés mértékét. Az agyrázkódás enyhe sérülésnek számít, és a legtöbb esetben csak pihenésre van szükség utána. Ha viszont komolyabb a sérülés, és már vérzés vagy duzzanat keletkezett az agyban, műtétre is szükség lehet.
Aludhat a sérült
A közhiedelemmel ellentétben az alvás nagyon is fontos szerepet tölt be az agyrázkódásból való gyógyulás folyamatában. Tévhit, hogy nem szabad hagyni a sérültet elaludni, és hogy fel kell ébreszteni pár óránként, ha mégis álomba merül, hogy kiderüljön, hogy biztos jól van-e. Hozzátartozóként annyit tudunk tenni, hogy pár óránként ránézünk és ellenőrizzük, egyenletesen lélegzik-e, illetve hánykolódik-e az ágyban.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: