Mennyire kell felöltözni a hidegben?
A hidegben nem feltétlenül az jut először eszünkbe, hogy levegyünk magunkról akár csak egy pulóvert is. Inkább még jobban felöltöznénk . Ez azonban nem feltétlenül az egyetlen megoldás. Lássuk, milyen rétegeket kell magunkra ölteni ahhoz, hogy ruházatunk ne csak divatos legyen, hanem a hideg ártalmaitól, és ez által a megfázástól, a náthától is megvédjen bennünket!
A legalsó réteg
Nagyon fontos, talán téli öltözetünk legfontosabb rétege. Télen elengedhetetlen a szárazon tartás, ezért muszáj, hogy a legalsó rétegnek megfelelő ruhaneműt válasszunk. Olyat, amely felszívja és elpárologtatja a nedvességet. Bár a természetes anyagok általában jobbak, a nagy hidegben mégis óvakodjunk a vászontól vagy a pamuttól. Ezek ugyanis felszívják a nedvességet, így hűvösebbnek érezzük őket - ez nyáron természetesen előny, télen azonban a szárazság legyen az elsődleges szempont. A divatos holmikról is érdemes lemondani, legalább egy-két napig: a hosszabb szárú alsónadrág, a nagyobb bőrfelületet takaró bugyi , a térdzokni vagy harisnya és a trikó kifejezetten hasznos lehet.
A középső réteg is fontos
Ez a réteg segít megőrizni a meleget, ezért hőtartó rétegnek is nevezzük. Ebben a rétegben könnyű, de hőtartó, polár vagy gyapjú anyagokból készült darabokat viseljünk. Sokkal hatékonyabban melegít, ha több vékonyabb réteget veszünk magunkra, mint ha csak egy vastag pulóvert viselünk. A rétegek közötti levegő ugyanis plusz hőszigetelést biztosít!
Felső réteg célja a szárazon tartás
Ez a réteg az "attól függ" kategória, ám elsődleges célja nem a melegen, hanem a szárazon tartás. Az időjárás függvénye, hiszen itt szél- és vízálló dzsekiről, kabátról van szó. Ez elengedhetetlen a hideg téli szél ellen. Olyan darabot válasszunk, amely nem engedi, hogy a szél a nyirkos alsó rétegig hatoljon, de kiengedi a hőt. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a kabát jól záródjon , szigeteljen.
A kiegészítők is fontosak
Sapka, sál, kesztyű - nemcsak a divat miatt fontosak ezek az "apróságok"! A fejünkön keresztül meglehetősen sok hő távozhat (egyes szakértők szerint az arány közel 30 százalék is lehet), míg a kezünk és a lábaink a perifériás vérkeringés miatt vannak nagyobb veszélyben. A hidegben ugyanis a végtagjaink hűlnek ki a legkönnyebben és a leggyorsabban, és ez azt is jelenti, hogy ezeken a részeken jelentkezhetnek először a fagyási sérülések.
A hidegre különösen érzékenyeknél a zimankóban jelentkezhet a Raynaud-szindróma , mely tulajdonképpen az ujjakban lévő verőerek, a kisebb oxigéndús vért szállító erek és a bőrben lévő verő- és visszeres összekapcsolódások összehúzódását jelenti. Háromfázisú elszíneződéssel jár: elfehéredés, elkékülés, kipirulás. Elsősorban az ujjakban jelentkezik, de érintheti a lábujjakat, a füleket és az orrot is. Meleg környezetben a jelenség 15-20 perc alatt elmúlik, de ha nem figyelünk oda, szélsőséges esetben akár szövetelhaláshoz is vezethet!
Ha előre tudjuk, hogy nagy hidegnek leszünk kitéve, akkor akár dupla kesztyűt vagy zoknit is vehetünk : az egyik legyen vékony (például selyem), a másik pedig vastag és hőszigetelő. A sportszaküzletekben érdemes körülnézni! Arra azonban ügyeljünk, hogy a zoknink és a kesztyűnk ne legyen szoros, ne "vágja el" a vérkeringés útját.
