Trombóziskockázat: miért jó, ha tudom, hajlamos vagyok rá?

HáziPatika

Napjainkban egyre több embernél alakul ki trombózis. Szerencsére bizonyos vizsgálatok segítségével kiszűrhető, van-e hajlamunk a betegségre. Kinek ajánlott elvégeztetni a teszteket, miért jó, ha kiderül a trombofília, és mit tehetünk a diagnózis felállítását követően?

Mi a trombózis?

A hazai népesség gyakori betegsége a trombózis, amelynek két fajtája van: vénás és artériás. Trombózis a test számos pontján felléphet, lényege, hogy az érrendszerben vérrög (trombus) képződik, és részlegesen vagy teljesen elzárja a véráram útját. Előfordulhat, hogy a vérrög egy leszakadt része vagy maga a teljes vérrög továbbsodródik, majd szűkebb érszakaszhoz érve beékelődik, és ott okoz elzáródást (embólia). A trombózis lehetséges kiváltó okait három csoportra oszthatjuk: bekövetkezhet valamilyen érfalsérülés miatt, okozhatja a keringés lelassulása, illetve a vér alvadékonyságának fokozódása.

A trombózis egyik legelterjedtebb típusa a mélyvénás trombózis (MVT), amely a mélyen fekvő vénákban alakul ki, legtöbbször az alsó végtagokban. Az innen leszakadó trombusok az esetek többségében a tüdő verőereibe jutnak (tüdőembólia), de más szervekhez, például az agyba is elérhetnek. A trombózis önmagában nem halálos, de súlyos tüdőembólia esetén akár végzetes is lehet.

A trombózis első jelei

Bár kialakulása és lefolyása néma, gyakran vannak olyan panaszok, amelyek mélyvénás trombózisra utalnak, így a beteg azonnal orvosi segítséget kérhet. Infografikán is összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. Részletek itt

Trombofília, a fokozott trombózishajlam

Bár trombózis bárkinél kialakulhat, van, akinél magasabb a kockázat. A betegségre való fokozott hajlamot trombofíliának nevezzük. Két okból alakulhat ki: vagy a véralvadást segítőfehérjemarad tovább aktív, és nagyobb intenzitással dolgozik, vagy pedig az alvadási faktorokat lebontó, inaktiváló fehérjék nem tudják maradéktalanul teljesíteni a feladatukat. Ez lehet veleszületett állapot (ekkor beszélünk familiáris trombofíliáról), de az öröklött tényezőkön kívül szerzett tényezők is előidézhetik.

Öröklött tényezők

Az egyik legelterjedtebb öröklött tényező a Leiden-mutáció, amely miatt egy aktivált véralvadási faktor - az V. faktor - fehérjeláncát az aktivált protein C (APC) nevű enzim nem képes bontani, emiatt pedig a vér fokozottan alvadékonnyá válik. Szintén sokaknál kimutatható a protrombin gén G20210A, azaz a II. alvadási faktor protrombin génjének mutációja, amelynek következtében a szokásosnál nagyobb mennyiség képződik ebből a véralvadást elősegítő fehérjéből. Lényeges megemlíteni a metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) génmutációit is, amelyek hatására a folsavhasznosulás zavart szenved, így megemelkedik a homociszteinszint, károsodnak az érfalak, és fokozott plakk-képződés jelentkezik.

A familiáris trombofíliák ritka oka a diszfibrinogenémia. Ez a fibrinogénszintézis veleszületett zavara, amelynek következtében kóros fibrinogénmolekula található a vérkeringésben. A fokozott trombózishajlam hátterében károsodott fibrinlebontás, abnormális fibrinpolimerizáció és alvadékstruktúra áll. A kóros fibrinháló és a károsodott fibrinolízis közös végeredménye a fokozott trombózishajlam. Az örökletes antitrombin (AT)-hiány - amelyben túl kevés van a máj által termelt, a trombint és más alvadási faktorokat aktiváló antitrombinból, így nincs, ami ellensúlyozza a véralvadást -, illetve a Protein C és Protein S alacsony szintje, amely miatt az aktivált Protein C (APC) a véralvadásban részt vevő faktorokat (V-ös, VIII-as faktort) nem tudja hatékonyan lebontani, ugyancsak az öröklött tényezők közé tartozik.

Szerzett tényezők

A szerzett tényezők önmagukban ritkán okoznak trombózist, általában többek együttes fennállása és/vagy öröklött tényezőkkel való társulása vezet vérrögképződéshez. Jellemző szerzett trombofília a hosszú ideig tartó ülés vagy a tartós fekvés: amikor lábaink huzamosabb ideig nyugalomban vannak, a vádlik izmai nem húzódnak össze, ezáltal nem járulnak hozzá a vénás vér lábból való eltávolításához, így fokozódik a véralvadás. Rizikófaktor az életkor - 60 év fölött jóval nagyobb a trombózis veszélye -, illetve számos betegség is. Ilyenek például:

  • gyulladásos bélbetegségek, így a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás;
  • szívelégtelenség, az érintetteknél ugyanis a szív- és tüdőfunkciók kevésbé működnek hatékonyan;
  • daganatos betegségek, mivel egyes ráktípusok, illetve azok terápiás módszerei növelhetik azon anyagok mennyiségét a vérben, amelyek fokozzák a vér alvadékonyságát;
  • autoimmun betegségek, különös tekintettel az antifoszfolipid szindrómára (APS), a lupusra (SLE), illetve a immuntrombocitopéniára (ITP). 

APS, SLE és ITP

Az APS lényege, hogy azimmunrendszerhibás működése a véralvadási rendszer foszfolipidjei, illetve az azokhoz kapcsolt fehérjék ellen termel antitesteket (antifoszfolipid antitestek), amelyek fokozott véralvadáshoz vezetnek. Az APS gyakran fordul elő SLE-ben, amely betegség során az immunrendszer egészséges testszöveteket támad meg. Az ITP egy vérzékenységi forma, amelynél immunológiai okokból kifolyólag alacsony a vérlemezkeszám, így a vér nem tud megalvadni.

Életmódunk ugyancsak emelheti a trombóziskockázatot. Veszélyes a dohányzás és a túlsúly, elhízás, ezek lassítják ugyanis a véráramlást, így növelik a vérrögképződés veszélyét. A súlyfelesleg ráadásul növeli a kismedence és az alsó végtagok ereire nehezedő nyomást is, tovább fokozva a rizikót.

A fokozott trombózishajlam sokakat érint
A fokozott trombózishajlam sokakat érint. Fotó: iStock

A várandósság is 6-25-ször gyakoribbá teszi a trombózis előfordulását a nem állapotos nőkhöz képest. Ilyenkor az anya szervezete fokozza a véralvadást, hogy megakadályozza a későbbi elvérzést, a terhességgel összefüggő visszértágulatok pedig kedvező környezetet teremtenek a vérrögök képződéséhez. Ha az áldott állapot mellé öröklött trombofília társul, akkor nagyobb a koraszülés, vetélés, születési rendellenességek kockázata. A többi között a Leiden-mutáció, illetve a protrombin gén G20210A mutációja bizonyítottan okozhat ismétlődő vetélést, de az MTHFR C677T és A1298T pontmutációja is veszélyes: az anyánál terhességi mérgezéshez (preeclampsia), a magzatnál fejlődési rendellenességhez (pl. nyitott gerinc) vezethet a mutáció által okozott folsavhiány. Meddőség, illetve többszöri sikertelen lombikbébiprogram esetén szintén felvetődhet a trombofília gyanúja.

A hormonálisfogamzásgátlótabletták trombózisprovokáló hatása szintén sokak számára ismert. Az ilyen készítmények hormontartalmuk miatt lehetnek veszélyesek, a női nemi hormonoknak ugyanis véralvadásfokozó hatása van. A tabletta mellett más, hormontartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása esetén is célszerű egyeztetni nőgyógyászunkkal, különösen, ha előfordult a családban vénás tromboembóliás megbetegedés. Szakemberek egyébként kiemelik: bár nem kötelező, de mindenkinek ajánlott lenne a trombofíliaszűrés fogamzásgátló szedése előtt. Ugyanezen okból szintén érdemes körültekintőnek lenni a menopauza tüneteinek, szövődményeinek enyhítésére alkalmazott hormonpótló terápiával kapcsolatban is.

Miért jó, ha tudom, hajlamos vagyok rá?

A trombofília okának kivizsgálása a véralvadás funkcionális tesztjeiből (prothrombin, APTI, fibrinogén, D-dimer, AT-III, APC rezisztencia, Protein C, Protein S, lupus antikoaguláns, homocisztein), immunológiai vizsgálatokból (foszfolipid antitestek-kardiolipin, B2glikoprotei 1-, annexin-V és prothrombin elleni antitest), valamint genetikai vizsgálatokból (Leiden-mutáció, MTHFR gén mutáció, FII G20210A prothrombin gén mutáció) áll. A trombofíliás esetek körülbelül 20-30 százaléka azonosítható a fokozott véralvadékonyság mögött álló mutációk meghatározásával, a többi tényezőt azonban csak a genetikai vizsgálatnál összetettebb immunológiai vizsgálatsorozattal lehet kimutatni.

Azoknak mindenképpen ajánlott elvégeztetni a vizsgálatokat, akiknél 45 éves kor előtt vénás tromboembóliás megbetegedés alakult ki, ezen kívül a trombózisok családi halmozódása; ismétlődő trombózisok; szokatlan helyen kialakult trombózis (pl. has, agy); ismétlődő vetélések; magzati halálozás; terhesség vagy fogamzásgátló szedése alatt bekövetkezett trombózis; sikertelen lombikébiprogramok, illetve bizonyos laborérték eltérése (pl. alacsony aktivált partialis thromboplastin idő, azaz APTI) esetén is érdemes szakemberhez fordulni.

A trombofília diagnózisát - hasonlóan más betegséghez vagy állapothoz - nem könnyű feldolgozni, ennek ellenére fontos, hogy tisztában legyünk azzal, van-e fokozott trombózishajlamunk. Egyrészt azért, mert így megtehetjük a szükséges lépéseket a trombózis, illetve szövődményeinek elkerülése érdekében, és megfelelő kezelés, életmódbeli változtatások mellett életkilátásaink, életminőségünk nem lesz rosszabb az átlagnál. Másrészt azért, mert - ahogy fentebb is olvasható - a trombofília kedvezőtlenül befolyásolhat több élettani folyamatot, állapotunk előzetes ismeretében azonban megakadályozhatjuk, hogy nagyobb baj történjen.


Tanácsok trombofília esetén

Ha a trombofília beigazolódik, a szakorvos több tényező függvényében (trombofília típusa, életkor, súly, szedett gyógyszerek, életmód, terhesség fennállása, családi kórtörténet stb.) állítja össze a szükséges terápiát. Összességében azonban elmondható, hogy trombofília esetén minden érintettnek érdemes megfogadnia néhány általános életmódbeli tanácsot.

Bizonyos gyógyszerek növelhetik a vérrögösödés esélyét, így érdemes alaposan tájékozódni minden általunk szedett készítményről - ha szükséges, kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát. Tartózkodjunk a hosszú ideig tartó egy helyben üléstől! Ha mégsem tudjuk elkerülni, akkor figyeljünk arra, hogy ne rakjuk keresztbe a lábainkat - ez akadályozhatja a normális véráramlást -, és óránként legalább egyszer álljunk fel és sétáljunk. Sokat jelent egyébként, ha bizonyos időközönként ülés közben is átmozgatjuk a lábainkat. Szintén fontos, hogy egészségesen étkezzünk, megszabaduljunk a súlyfeleslegtől, leszokjunk a dohányzásról, és legalább heti 3-4 alkalommal sportoljunk.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
IDŐPONTFOGLALÁS

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+7, +12 °C
Minimum:
-6, 0 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag