Szív- és érrendszeri betegségek

A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.

Mélyvénás trombózis tünetei és kezelése

Mi a mélyvénás trombózis?

A mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor vérrög képződik a mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban az alsó lábszárakban. A vérrög akár életveszélyes szövődmény – például tüdőembólia – forrása is lehet.

Tünetek

Orvoskereső
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat

A mélyvénás trombózis előfordulása

Átlagosan évente 2000 ember közül egynél alakul ki a betegség. A nők körében valamivel gyakoribb. Az első trombózis után már sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki második, illetve többedik.

A mélyvénás trombózis okai

Az érpályán belül kialakuló véralvadás – egyben a mélyvénás trombózis – okait három csoportra sorolhatjuk:
  1. Érfalsérülés: bármilyen gyulladás, meszes plakk, külső behatás, sugárkezelés, stb. kapcsán létrejöhet az érbelhártya sérülése, melynek kapcsán az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel, és a sérülés helyén a vérlemezkék (trombociták) összetapadnak.
  2. A vérkeringés lassulása: Tartós ágyhoz kötöttség, sérült vagy operált végtag rögzítése, jelentős visszértágulat, szívelégtelenség, stb. kapcsán a véráramlás lassul, ami ma még ismeretlen mechanizmus útján segíti a véralvadást.
  3. A vér alvadékonyságának fokozódása következik be, pl. fogamzásgátló tabletták, dohányzás, szövetszéteséssel járó betegségek, veleszületett génhiba (Leiden-mutáció), stb. kapcsán. A vörösvérsejtek túltermelése (policitémia) szintén fokozza a vér alvadékonyságát.
A mélyvénás trombózis leggyakoribb formája a medencevénák és az alsó lábszár trombózisa. A láb vérkeringése ugyanis könnyen lelassulhat, ha izmai nem mozognak eleget.
A mélyvénás trombózis legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. Fotó: Getty Images
A mélyvénás trombózis legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. Fotó: Getty Images
A lábszár vénáinak két nagy csoportja a bőr alatt található, ún. felületes vénák és az izmok között elhelyezkedő mélyvénák. A felületes és a mélyvénákat rövid vénák kötik össze egymással. A testrészek közül – a nehézségi erő hatása és a testhez viszonyított alacsony helyzete miatt – a lábból a legnehezebb a vér visszaszállítása a szív felé. A megfelelő irányú áramlás segítésére a mélyvénákban található vénabillentyűk megakadályozzák a vér visszacsorgását. Mozgáskor, járáskor a vért az izom-összehúzódások pumpáló hatása préseli a billentyűkön – ezeken az egy irányba nyíló csapóajtókon – keresztül a szív irányába. A felületes vénákat nem veszi körül izompumpa, itt csak a billentyűk akadályozzák a visszaáramlást. A kétféle vénát összekötő ereken keresztül a vér ezért először a mélyvénákba továbbítódik, hogy végül a szívbe jusson. A mélyvénás trombózis egyik legfőbb oka ebből kifolyólag a lábak tétlensége, a mozgáshiány, a hosszan tartó ülés, megelőzése pedig a rendszeres testmozgás, séta, a lábak mozgatása.

A mélyvénás trombózis tünetei és lefolyása

Legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. A láb duzzadt, kékesen elszíneződik. Az érintett alsó lábszár bőrfelülete a gyulladás miatt meleg, körfogata mérhetően megnő. A lábfej hátrafeszítésével a térdhajlatban a beteg erős fájdalmat jelez (Homan-tünet).
Késői tünet a bőr barnás elszíneződése a bokáknál, amit a kitágult vénákból kivándorolt vörösvértestek okoznak. Itt a bőr sérülékenyebb, könnyebben fekélyesedik.
A trombózis azonban minden tünet nélkül is bekövetkezhet, ez az úgynevezett néma trombózis, és csak a későbbi évek során bekövetkező lábszárödéma, visszértágulat, a bokatáj kötőszövetes megkeményedése és rozsdabarna elszíneződése (= poszttrombotikus szindróma) jelzi a vérrögösödés korábbi lezajlását. A vérrög leszakadásával kialakulhat masszív tüdőembólia, mely hirtelen halált eredményez.
Szívrendellenesség társulása esetén a trombus bekerülhet a tüdőszövetet ellátó artériás hálózatba, és tüdőinfarktust okozhat, amely erős, szúró jellegű mellkasi fájdalommal, heves köhögéssel és vérköpéssel jár. A folyamatosan leszakadó kisebb trombusok krónikus tüdőembóliát is okozhatnak, mely sokszor csak jelentéktelen alsó légúti panaszokban nyilvánul meg. A kisebb trombusok a tüdőn, mint elsődleges szűrőn, át is hatolhatnak, ilyenkor agyembólia is lehet a következmény.
Ágynyugalom és alvadásgátló kezelés hatására a vérrög (trombus) növekedése megáll, és a szervezet vérrögoldó enzimjei a jelentős részét fel is oldják. A trombus másik részét kötőszöveti sejtek járják és szövik át, aminek következtében a trombus – orvosi kifejezéssel – szervül.

A mélyvénás trombózis diagnózisa

A jellegzetes tünetek alapján, a lábszárak körfogatának azonos szintben történő mérésével a diagnózis általában egyértelműen megállapítható. Olykor szükség lehet a mélyvénás rendszer ultrahangos, vagy érfeltöltéses röntgenvizsgálattal (flebográfia) történő vizsgálatára is. A tüdőembólia a jellegzetes tünetek esetén, mellkasröntgen és EKG segítségével igazolható. Kétes esetben izotópos vizsgálat (tüdő szcintigráfia) is szóba jöhet.

A mélyvénás trombózis kezelése

A kezelés célja a véráramlás helyreállítása az érintett területen. A gyógyszeres kezelés célja a vérrög növekedésének megakadályozása. A vérrög feloldásáról a szervezet saját vérrögoldó (fibrinolítikus) rendszere gondoskodik. Ma már többnyire a laboratóriumi beállítást nem igénylő véralvadásgátlók, úgynevezett alacsony molekulasúlyú heparinok adását végzik, napi egyszeri injekció formájában, 3-6 hónapon keresztül. A heparint természetesen fel lehet cserélni tablettákra is (K-vitamin-antagonisták, pl. kumarinok), ilyenkor azonban rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal nyomon kell követni a véralvadási paraméterek alakulását.
Két-három hétig, amíg a már kialakult vérrög (trombus) nem szervül, szigorú ágynyugalom szükséges, a trombus leszakadásának megelőzésére. A lábat rugalmas pólyával bekötve, felpolcolt állapotban kell tartani a vénás keringés gyorsítása érdekében.
A vénák sohasem gyógyulnak meg a trombózist követően. Az újabb trombózis megelőzésében fontos a rugalmas harisnyanadrág, zokni viselése, mert így a vénák összeszorított állapotban maradnak.

A mélyvénás trombózis gyógyulási esélyei

Önmagában a trombózis nem halálos betegség. Masszív tüdőembólia esetén a betegség halálozási aránya viszont igen magas. Nagyon sok esetben a beteg életkilátásait az alapbetegség határozza meg. Csontritkulás miatti törések miatt ágyhoz kötött idős betegeknél a mélyvénás trombózis halálozási aránya eléri az 50 száazlékot.

A mélyvénás trombózis megelőzése

A trombózis megelőzésének leghatékonyabb módja - legalábbis erősen trombózisra hajlamosító körülmények között (például baleset kapcsán törött végtag rögzítése, ágyhoz kötöttség, stb.) – a tartós véralvadásgátló kezelés (például alacsony molekulasúlyú heparinok napi adásával). Korábbi érelzáródásos betegségek (például szívinfarktus) megelőzésében hatékony az alacsony dózisú aszpirin adása is.
A dohányzás rendkívüli mértékben növeli a trombózis kockázatát, mert érfalsérülést okoz, lassítja a vérkeringést, és fokozza a vér alvadékonyságát is. Különböző rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is lehet véralvadásra hajlamosító.
A fogamzásgátló tabletták önmagukban ritkán okoznak trombózist (1-2/100000 fő/év), de más kockázati tényezők (pl. visszértágulat, dohányzás, stb.) hatását felerősítik, ezért elengedhetetlen a gondos gyógyszerválasztás.

Hasznos tudnivalók a mélyvénás trombózisról

A mélyvénás trombózis nem azonos a felszíni trombotizáló vénafalgyulladással (tromboflebítisz). A két állapot elkülönítése természetesen felelősségteljes orvosi feladat. A visszértágulat oka és következménye is lehet a trombózisnak. A jelentős visszértágulat megnyugtató módon műtéttel gyógyítható.
Trombózis bárkinél kialakulhat. Ezért, ha valaki arra utaló tüneteket tapasztal, az feküdjön le, polcolja fel a lábát, és értesítse az ügyeletes orvost. Saját lábán ne közlekedjen mindaddig, amíg a betegséget ki nem zárták, illetve meg nem gyógyult!
Aki fogamzásgátló tablettát szed, ne dohányozzon. Évente legalább egyszer meg kell jelenni orvosi vizsgálaton annak érdekében, hogy a tablettaszedés ellenjavallatait – a többi között a mélyvénás trombózis lehetőségét – kizárják.
***
A cikk szerzője, dr. Elek Csaba elsősorban szülész-nőgyógyász, de családorvosként és sürgősségi betegellátóként is dolgozik. 1983-ban szereztem meg orvosi diplomáját. 5 évig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Programigazgatója volt, valamint 8 évig a gyógyszeriparban is dolgozott.

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: +5 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, csupán néhol - főként Szabolcs térségében - maradhat szakadozottabb, vékonyabb a felhőtakaró. Reggel, délelőtt átmenetileg kevesebb helyen eshet, majd a déli óráktól a keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk, a hegyekben erős lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 12 fok között alakul, de a keleti naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 3, 9 fok valószínű. Úgynevezett sekély ciklon alakítja a mai időjárásunkat, ami a melegfrontra érzékenyek számára többféle kellemetlen tünetet is okozhat.