A teljes vérkép az egyik leggyakrabban kért laboratóriumi vizsgálat az egészségügyben. Ez a vér alakos elemeiről ad részletes képet. Számos eleme van, amelyek egyike a hematokrit (Htc). Elöljáróban érdemes kitérni arra, hogy vérünk egyrészt alakos elemekből, így vörösvértestekből, fehérvérsejtekből és vérlemezkékből áll, másrészt plazmából, amely folyékony közegként kitölti a sejtek közötti teret. A szilárd alkotók közül a vörösvérsejtek találhatók meg benne messze a legnagyobb számban, feladatuk pedig az oxigénszállítás a szervezet többi sejtje és szövete számára.
A hematokrit értéke egy százalékos mutató, amely azt mutatja meg, hogy vérünk térfogatának mekkora hányadát adják a vörösvértestek. Ha ez az érték kórosan magas, az azt jelenti, hogy arányosan túl sok a vörösvérsejt a vérben, ami többféle problémára is felhívhatja a figyelmet. Mint azt a Clevelandi Klinika írja, felmerülhet például a policitémia vera gyanúja, amely csontvelői megbetegedésként fokozott vörösvérsejt-termelődéssel, ezáltal megnövekedett vérsűrűséggel jár, és amely hosszú távon akár súlyosabb vérrákká, leukémiává fejlődhet. Ezenkívül meghúzódhatnak a háttérben szívbetegségek, tüdőfibrózis, obstruktív alvási apnoé, dohányzás, szén-monoxid-mérgezés és tesztoszteronhasználat egyaránt. Emellett gyakran a kiszáradás okoz hematokritemelkedést a vérplazma mennyiségének csökkenése révén.
Alacsony hematokritérték esetén a legtöbbször vérszegénység, avagy anémia áll a háttérben. A vörösvértestek csökkent termelődése, fokozott pusztulása (hemolitikus anémia), illetve sérülés vagy betegség okozta vérzés egyaránt előidézhet ilyesfajta panaszokat. Emellett az anémia olykor vese- vagy pajzsmirigybetegség következménye. Szintén lecsökkenhet a hematokrit értéke leukémia esetén, amely kóros vérsejtképződést okoz.
A hematokrit normális tartománya
Általánosan érvényes normálértéket nem lehet meghatározni, a különböző laboratóriumok maguk állítják fel, hogy pontosan mely tartományt tekintik egészségesnek. Ezt az adott területen élő populációnál mért adatok statisztikai elemzésével számítják ki. Ami egységes, hogy a laborleleten egy százalékos értéket kapunk, amely ha eltér a normális tartománytól, azt a labor külön jelzi is a leleten. Ezzel együtt férfiaknál nagyjából a 44 és 48, nőknél a 40 és 44 százalék közötti hematokrit az egészséges arány.
Mi a különbség a hematokrit és a vörösvértestszám között?
A vérképvizsgálatok többféle paramétert is figyelembe vesznek a vörösvértestekre vonatkozóan. Míg ugye a hematokrit azt mutatja meg, hogy ezek mekkora százalékban alkotják a vért, addig a vörösvértestszám a vörösvértestek egy mikroliternyi vérben előforduló tényleges mennyiségéről nyújt információt. Ezek mellett különféle paraméterek a vörösvértestek méretéről és hemoglobintartalmáról is árulkodnak. A hemoglobin egy vastartalmú molekula, a vörösvértestek alkotóeleme, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be az oxigénszállításban.
