A tüdőfibrózis az úgynevezett intersticiális tüdőbetegségek (ILD-k) csoportjába tartozó betegség, amely csoport több mint 200 különböző tüdőbetegséget foglal magába. A betegségek közös jellemzője, hogy a tüdő kötőszövetében gyulladás, hegesedés keletkezik, amely a beteg légzését, így a szervezet oxigénellátását is megnehezíti. A tüdőfibrózis egy tartós és visszafordíthatatlan állapot, amely egyes betegeknél a kezelés ellenére is folyamatosan romolhat.
Tünetek és diagnózis
A betegségnek eleinte nincs, vagy csak nagyon enyhe tünetei vannak, de ahogy súlyosbodik a betegség, úgy jelentkezhet és erősödhet egy vagy több tünet: légzési nehézség, légszomj, száraz köhögés, kékes bőrszín - ami az oxigénellátottság elégtelenségére utal -, továbbá étvágytalanság, valamint a körmök alakjának megváltozása, ellaposodása (ezt "dobverő ujjaknak" nevezzük).
A pontos diagnózis spirometriás méréssel, szaturációméréssel (a vér oxigénszintjének értéke), a tüdő diffúziós kapacitásának (az oxigén és a szén-dioxid cseréjének képessége) mérésével, illetve nagy felbontású CT-vizsgálattal állítható fel - ez a folyamat kifejezetten időigényes. Sok esetben a betegséget csak hosszú hónapok alatt sikerül diagnosztizálni.
A mindennapok nehézségei
A test sejtjeinek oxigénre van szüksége a működéshez. Az oxigén a tüdő segítségével jut el a vérbe, onnan pedig a test sejtjeihez. Ha a tüdőszövet hegesedése és rugalmatlansága miatt ez a folyamat akadályba ütközik, az rendkívüli módon megnehezíti a tüdőfibrózisos beteg mindennapi tevékenységét, akár a leghétköznapibb dolgokban is.
A száraz köhögés az egyik jellemző tünet, amely feltehetően a heges vagy gyulladt tüdőszövet húzódása, megnyúlása miatt alakul ki, és vált ki köhögést. A légszomj pánikot és szorongást okozhat, mivel a beteg úgy érezheti, mintha megfulladna, és ez jelentősen befolyásolhatja, korlátozhatja aktivitását. A pánik és szorongás feloldására meditációt vagy más relaxációs terápiát szoktak javasolni.
Az ILD-ben szenvedő betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a higiéniára a különféle fertőzések elkerülése érdekében. Az általános higiénés szabályok betartása mellett - alapos kézmosás, távolságtartás, maszk viselése a zsúfolt helyeken - fontos a kezeléshez használt eszközök, inhalátorok, orrkanülök, az oxigénkoncentrátorok levegőszűrőjének rendszeres fertőtlenítése, cseréje.
Mit tehet a beteg az életminőségének fenntartása érdekében?
Az egyik legfontosabb, amit a beteg a tüdeje egészségéért megtehet, az a rendszeres mozgás beiktatása a mindennapokba. Ez a mozgás lehet egy néhány perces séta, amelynek az időtartamát fokozatosan lehet növelni, vagy egyszerűbb tornagyakorlatok is végezhetőek. Fontos, hogy a testmozgás során a beteg ellenőrizze véroxigénszintjét és lehetőleg egy segítő társaságában végezze a testmozgást. Olyan gyakorlatokat érdemes végezni, amelyek nemcsak a tüdőre vannak jótékony hatással, de megmozgatják az izmokat, valamint a szívműködésre és a csontok egészségére is pozitívan hatnak. Ha szennyezett a levegő vagy túlságosan meleg van, akkor inkább az otthoni testmozgás javasolt. Bármilyen szokatlan tünet, mellkasi fájdalom, szívdobogás, szédülés esetén ajánlott azonnal orvoshoz fordulni.
A másik legfontosabb tennivaló a helyes táplálkozás kialakítása, hogy se alultápláltság, se túlsúly ne alakuljon ki. Sajnos a betegség velejárója lehet, hogy a légzési nehézség miatt a beteg számára az étkezés is komoly kihívást jelent.
Az étkezések beosztására is figyelni kell. Ajánlott a három nagy étkezés helyett 5-6 kisebb étkezésre osztani a napi táplálkozást, mert így a gyomor kevésbé telítődik és több teret hagy a tüdő mozgásának. Ugyanakkor az is fontos, hogy a főétkezést a beteg korán fogyassza el, hogy elég energiát szerezzen a napi tevékenységekhez. Este hét után pedig már nem tanácsos enni. Csökkenthető, vagy akár el is kerülhető az evés közbeni és utáni légszomj , ha a beteg nyugodtan, kényelmes testtartásban, ülve étkezik, majd azt követően még egy darabig ülve marad. Fontos, hogy az a beteg, aki kiegészítő oxigénre szorul, étkezés közben viselje az orrkanült, hiszen az étkezéshez és az emésztéshez a szervezetnek sok oxigénre van szüksége.
Az élelmiszerek helyes megválogatása ugyancsak lényeges. Alapvetően fontos élelmiszerek a tüdőfibrózisos betegek számára a különféle fehérjék, amelyek a szervezet építőelemei; a rostos élelmiszerek, amelyek az emésztést segítik; illetve a sok gyümölcs és zöldség. Kerülendőek viszont a zsíros ételek, az alkohol és a kávé.
