A D-vitamin-hiány ezért veszélyes

A napfényvitaminnak is nevezett D-vitaminra több okból is szüksége van a szervezetünknek. Megfelelő mennyiség híján immunrendszerünk meggyengül, ami akár súlyos következményekkel is járhat.

A D-vitamin számos módon támogatja a szervezetünket: növeli a kalcium és a foszfát felszívódását, csontokba épülését, hozzájárul a fogak egészséges fejlődéséhez, illetve szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását. Segíti továbbá a vérnyomás szabályozását, az ideg-, a szív-, az érrendszer, a hormonháztartás és az anyagcsere működését, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, valamint egészében támogatja az immunrendszert, például a vírusok és tumorok ellen való védekezésben.

A D-vitamin mítosza: tényleg mindent megelőz? Röpködnek a D-vitaminról szóló hírek, követni sem lehet, hogy vészesen keveset fogyasztunk-e belőle, vagy éppen túlzásba visszük a szedését. Homályos az is, hogy a csontritkulás megelőzése mellett fontos-e más miatt is, vagy csak túl jól sikerült egy-egy brit tudós kutatása. Korábbi cikkünkben szakértőkkel néztük végig a vitaminnal kapcsolatos legfontosabb állításokat, és azok valóságtartalmát.

A D-vitamin-hiány tünetei

Ha nem jutunk elegendő "napfényvitaminhoz", terméketlenség, csontritkulás vagy különböző szívbetegségek léphetnek fel, de megnő például az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a depresszió, valamint különböző allergiás és autoimmun betegségek kockázata is. A tavaszi fáradtságként ismert tünetegyüttest jellemzően szintén akkor érezzük, ha leesik a D-vitamin szintje, valamint gyerekeknél erre utalhat a teljesítmény csökkenése és a fejlődési lemaradás. Bár a vitaminhiányos állapot mindenki számára egészségügyi kockázatot jelent, különösképpen így van ez a váradós anyák, a dohányzók, a csontritkulásban vagy a vastagbél-, illetve emlőrákban szenvedők esetében.

A zsíros tengeri halak, shiitake gomba és a tej is sok D-vitamint tartalmaz, de testünk számára még ez is csekély mennyiség. Fotó: Getty Images
A tengeri hal, a shiitake gomba és a tej is az átlagosnál több D-vitamint tartalmaz. Fotó: Getty Images

Honnan és mennyit?

A zsírban oldódó D-vitamin javasolt napi adagja csecsemőknek 400-1000 NE (nemzetközi egység), gyermekkorban 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 1500-2000 NE, túlsúlyosaknak pedig akár 3000-4000 NE-re is szükségük lehet. D-vitamin háromféle módon kerülhet be a szervezetbe: UV-sugarak hatására a bőrben képződve, illetve táplálékok vagy pedig D-vitamint tartalmazó készítmények által.

A napsugárzás tavasztól ősz végéig gondoskodik a D-vitamin-szükségletünk 90 vagy akár 100 százalékáról, azonban a téli időszakban ez problémát jelenthet, mivel táplálkozással csak kisebb mennyiséghez juthatunk hozzá. Bár viszonylag több D-vitamint tartalmazó ételeknek számítanak például a zsíros édes- és tengervízi halak (például lazac, tonhal, makréla, tőkehalmáj), vargánya és shiitake gombák, belsőségek (például máj), tojássárgája és a tej, ez a mennyiség a szervezetünk számára még így is csekélynek mondható. Ahhoz, hogy a napfényhiányos hónapokban is támogassuk egészségünk optimális működését, szinte minden esetben szükséges a szájon át szedhető, koncentrált mennyiségű vitaminpótlás.

A D-vitamin szintjének mérése

A hiánybetegségek kialakulásának biztos elkerülése érdekében, lehetőségünk van a D-vitamin-szint rendszeres mérésre. A vérvétellel történő vizsgálat során eredményt kaphatunk arról, ha szervezetünkben csökkent, emelkedett vagy - optimális esetben - normál mennyiségű D-vitamin található. Amennyiben az eredményünk megemelkedett értéket mutat, az elsősorban vitamin-túladagolást jelez, ami szintén kerülendő, hiszen súlyos esetben akár gyomorpanaszokat vagy vesekövet is okozhat.

Azonban, ha napfényes időszakban vagy vitaminpótlás mellett is csökkent mennyiséget kapunk, az jelezhet többek között mellékpajzsmirigy -alulműködést, felszívódási zavart, krónikus gyulladást, szervi megbetegedést, de könnyen előfordulhat idős korban vagy súlyos elhízás esetén is. Ha a vizsgálat súlyos hiányt igazol, minden esetben fontos orvoshoz fordulni és feltárni ennek okát. Mivel a D-vitamin-pótlás hatásosságát számos tényező - például életkor, testsúly, alapbetegségek - is befolyásolhatja, ezért szükség lehet a rendszeresen, néhány havonta végzett kontroll ellenőrzésre is.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2, +3 °C
Minimum: -10, -5 °C

Sok napsütés lesz, de csapadék nem valószínű. Többfelé élénk, északkeleten erős lökések kísérik az északias szelet, -2, 3 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden nem jön front, de a markáns hideg miatt nagyon gyakoriak lehetnek a keringési- és vérnyomáspanaszok, a fokozottan érzékenyek pedig görcsös fejfájást tapasztalhatnak. Az ízületi bántalmak tartósnak bizonyulnak, nagy a megfázásveszély is. A napsütés azonban javítja a hangulatot és a közérzetet. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: