A D-vitamin számos módon támogatja a szervezetünket: növeli a kalcium és a foszfát felszívódását, csontokba épülését, hozzájárul a fogak egészséges fejlődéséhez, illetve szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását. Segíti továbbá a vérnyomás szabályozását, az ideg-, a szív-, az érrendszer, a hormonháztartás és az anyagcsere működését, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, valamint egészében támogatja az immunrendszert, például a vírusok és tumorok ellen való védekezésben.
A D-vitamin-hiány tünetei
Ha nem jutunk elegendő "napfényvitaminhoz", terméketlenség, csontritkulás vagy különböző szívbetegségek léphetnek fel, de megnő például az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a depresszió, valamint különböző allergiás és autoimmun betegségek kockázata is. A tavaszi fáradtságként ismert tünetegyüttest jellemzően szintén akkor érezzük, ha leesik a D-vitamin szintje, valamint gyerekeknél erre utalhat a teljesítmény csökkenése és a fejlődési lemaradás. Bár a vitaminhiányos állapot mindenki számára egészségügyi kockázatot jelent, különösképpen így van ez a váradós anyák, a dohányzók, a csontritkulásban vagy a vastagbél-, illetve emlőrákban szenvedők esetében.
Honnan és mennyit?
A zsírban oldódó D-vitamin javasolt napi adagja csecsemőknek 400-1000 NE (nemzetközi egység), gyermekkorban 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 1500-2000 NE, túlsúlyosaknak pedig akár 3000-4000 NE-re is szükségük lehet. D-vitamin háromféle módon kerülhet be a szervezetbe: UV-sugarak hatására a bőrben képződve, illetve táplálékok vagy pedig D-vitamint tartalmazó készítmények által.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A napsugárzás tavasztól ősz végéig gondoskodik a D-vitamin-szükségletünk 90 vagy akár 100 százalékáról, azonban a téli időszakban ez problémát jelenthet, mivel táplálkozással csak kisebb mennyiséghez juthatunk hozzá. Bár viszonylag több D-vitamint tartalmazó ételeknek számítanak például a zsíros édes- és tengervízi halak (például lazac, tonhal, makréla, tőkehalmáj), vargánya és shiitake gombák, belsőségek (például máj), tojássárgája és a tej, ez a mennyiség a szervezetünk számára még így is csekélynek mondható. Ahhoz, hogy a napfényhiányos hónapokban is támogassuk egészségünk optimális működését, szinte minden esetben szükséges a szájon át szedhető, koncentrált mennyiségű vitaminpótlás.
A D-vitamin szintjének mérése
A hiánybetegségek kialakulásának biztos elkerülése érdekében, lehetőségünk van a D-vitamin-szint rendszeres mérésre. A vérvétellel történő vizsgálat során eredményt kaphatunk arról, ha szervezetünkben csökkent, emelkedett vagy - optimális esetben - normál mennyiségű D-vitamin található. Amennyiben az eredményünk megemelkedett értéket mutat, az elsősorban vitamin-túladagolást jelez, ami szintén kerülendő, hiszen súlyos esetben akár gyomorpanaszokat vagy vesekövet is okozhat.
Ez is érdekelhet
Azonban, ha napfényes időszakban vagy vitaminpótlás mellett is csökkent mennyiséget kapunk, az jelezhet többek között mellékpajzsmirigy -alulműködést, felszívódási zavart, krónikus gyulladást, szervi megbetegedést, de könnyen előfordulhat idős korban vagy súlyos elhízás esetén is. Ha a vizsgálat súlyos hiányt igazol, minden esetben fontos orvoshoz fordulni és feltárni ennek okát. Mivel a D-vitamin-pótlás hatásosságát számos tényező - például életkor, testsúly, alapbetegségek - is befolyásolhatja, ezért szükség lehet a rendszeresen, néhány havonta végzett kontroll ellenőrzésre is.
Legjobban: