Szervezetünket minden percben kórokozók milliói fenyegetik, amelyek ellen folyamatosan küzdenünk kell - ezt a feladatot látja el immunrendszerünk, amely két nagy részből áll. Az első a természetes, vagy más néven veleszületett immunitás, amely falósejtjei révén pusztítja a betolakodókat. Természetes immunitásunknak köszönhetően a legtöbb esetben észre sem vesszük, hogy káros mikrobák támadták meg szervezetünket. Ha azonban a kórokozóknak sikerül áttörniük ezt az első védelmi vonalat, akkor működésbe lép az adaptív, azaz szerzett immunrendszer. Ennek sejtjei vagy antitesteket, magyarán ellenanyag-molekulákat kezdenek gyártani, vagy közvetlenül végeznek a kórokozókkal.
Vannak azonban esetek, amikor immunrendszerünk bonyolult és összehangolt működése kisiklik és kórossá válik. Bajt okozhat, ha védekezőrendszerünk alulteljesít, és az is, ha túlműködik. Immunrendszerünk elégtelen működésének három kiváltó oka lehet:
- éretlenség,
- genetikai hiba,
- másodlagos ártalom.
Átmeneti immunhiány
Az éretlenség, vagy más néven átmeneti immunhiány jellemzően a gyerekeknél okoz problémát. Ennek oka, hogy a felnőtt szervezetre jellemző immunitás fokozatosan alakul csak ki 12 éves korig, így a csecsemőknél és a kisgyerekeknél a leghangsúlyosabb az immunhiány. Teljesen normális folyamat tehát, hogy a közösségbe kerülés első évében az egészséges gyerekek is rendszeresen megfáznak és átesnek kisebb-nagyobb fertőzéseken. Alapos kivizsgálást ebben az időszakban csak a szokottnál súlyosabb fertőzések indokolnak.
Veleszületett immunhiány-betegség
Genetikai hiba következtében veleszületett immunhiány-betegség alakulhat ki. Az immunrendszer ebben az esetben több ponton is károsodhat, így a veleszületett immunhiánynak is többféle változata van. Ilyen lehet például a legsúlyosabb kombinált immundefektus, az SCID. Ez rendkívül ritka betegség, amelynek következtében a fertőzések szabad utat kapnak. Ha a kórt idejében felderítik, akkor csontvelő-átültetéssel kezelhető, a késedelem viszont végzetes lehet. Hátterében több genetikai gond is áll.
De számos olyan veleszületett immunbetegség is van, amely tünetegyüttes részeként jön létre, vagyis az immunhiányhoz bőr-, idegrendszeri vagy egyéb tünetek társulnak. Ilyen például a Wiskott-Aldrich szindróma.
Másodlagos immunhiány
A másodlagos immunhiány kialakulása mögött számos ok húzódhat. Az egyik legismertebb ilyen betegség az AIDS , amely szerzett immunhiányos tünetegyüttes. A betegséget okozó HIV-vírus tönkreteszi az egyik legfontosabb immunsejtet, amelynek következtében életveszélyes fertőzések jönnek létre. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetősen azonban mára az AIDS gyakorlatilag jól kezelhető krónikus betegséggé szelídült.
Másodlagos immunhiányt a legtöbb esetben alultápláltság, vitamin- és nyomelemhiányok, környezeti ártalmak, súlyos akut betegségek, műtét utáni állapot, valamint krónikus betegségek okozhatnak.
Az immunrendszer túlműködése
Akkor beszélhetünk immunrendszerünk túlműködéséről, amikor a szervezet saját anyagaival szembeni toleranciája megszűnik, és idegennek tekinti, majd megtámadja ezeket. Ez a folyamat eredményezheti például az autoimmun betegségeket, amilyen egyebek mellett a szklerózis multiplex vagy a reumatoid artritisz .
De az allergia is egyfajta túlérzékenységi reakció, amelyben a genetikai adottságok és a környezeti tényezők mellett az immunrendszer fokozott működése is szerepet játszik. Az allergiás reakció valójában nem más, mint a szervezet indokolatlanul heves reagálása egy anyagra, amely az egészséges emberek számára ártalmatlan.
