Immunrendszerünk erősítéséhez nem kell feltétlenül hosszú túrákra indulni: egyre több kutatás szerint már az is számíthat, ha rendszeresen megérintjük a talajt, a füvet, a fákat vagy éppen a mohát. A természetes környezetben található változatos mikroorganizmusok ugyanis kapcsolatba kerülnek a bőrünkön élő mikrobákkal, így a koszos kéz az immunrendszer működését is befolyásolhatja – írja a BBC.
Így erősíti az immunrendszert, ha koszos a kezünk
A bőrünkön több milliárd mikroorganizmus él, amelyek fontos szerepet töltenek be a szervezet védekezésében. A változatos mikrobiális közösség segíthet kordában tartani a kórokozókat, ezért nem feltétlenül előnyös, ha a környezetünkben található mikrobáktól mindenáron távol tartjuk magunkat.
Egy finn kutatás résztvevői 20 másodpercig talajjal, tőzeggel és mohával dörzsölték a kezüket. Már ilyen rövid idő alatt is jelentősen nőtt a bőrükön található mikroorganizmusok mennyisége és változatossága. A hatás ráadásul még kézmosás után is kimutatható volt. A változás azonban nem feltétlenül tartós: a bőr mikrobiomja gyorsan visszatérhet a korábbi állapotához. Ez arra utal, hogy a rendszeres, természettel való kontaktus mennyire fontos.
Kapcsolódó cikk
A gyerekeknél is látványos lehet a hatás
A természetes környezet különösen fontos lehet gyermekkorban, amikor az immunrendszer még fejlődik. Finnországban több óvodában is vizsgálják, hogyan hat a gyerekek egészségére, ha a hagyományos, burkolt udvarok helyett változatosabb, természetközelibb környezetben játszhatnak. Egy korábbi kutatásban erdei talajjal, tőzeggel és növényekkel gazdagították egy óvoda udvarát. A gyerekeknek már néhány hét rendszeres játék után megváltozott a bőrükön élő baktériumok összetétele, és egy évvel később is nagyobb mikrobiális változatosságot lehetett kimutatni náluk, mint a burkolt udvarban játszó gyerekeknél. A kutatók szerint ez azért lehet kedvező, mert a sokféle mikroorganizmus segíthet megakadályozni, hogy egyes potenciálisan káros baktériumok túlságosan elszaporodjanak.
A természetes környezet mikroorganizmusai ugyanakkor nemcsak a bőrön okozhatnak változásokat. Egyes vizsgálatokban a természetközeli játék után az immunrendszer működésével összefüggő úgynevezett citokinek szintje is megváltozott a gyermekek vérében. Különösen érdekesek a szabályozó T-sejtek, amelyek segítenek egyensúlyban tartani az immunválaszt. Egyes eredmények szerint a természetes környezetben való rendszeres játék során növekedhet bizonyos baktériumcsoportok változatossága, és ez összefügghet a szabályozó T-sejtek számának növekedésével. Mindez azért lehet fontos, mert az immunrendszer túlzott vagy hibás működése többek között allergiás és autoimmun betegségekben is szerepet játszhat. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy a természetben való játék önmagában megelőzné például az asztmát, az ekcémát vagy az allergiát.
