Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Biológiai Intézet, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársai már évek óta együtt dolgoznak. A közös munka során baktériumok ellen keresnek olyan hatékony szereket, amelyek képesek a kórokozók visszaszorítására. Amikor azonban megjelent az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2), úgy gondolták, hogy az együttműködést folytatva talán találhatnak olyan vegyületet, amely hatékony lehet ezzel a korokozóval szemben is.
Az ELTE kutatóinak feladata a természetes növényi vagy gombaeredetű vegyületek izolálása, ezen frakciók tisztítása, a tiszta kémiai entitások előállítása, valamint ezek kémiai és szerkezeti jellemzése volt. Miután ezeket megtalálták, in vitro szelektivitási vizsgálatokat végeztek a Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársai. Azt vizsgálták, hogy van-e toxikus hatásuk a vegyületeknek az egészséges emberi sejtekre. A talált vegyületek antivirális aktivitását pedig az NNK magas biológiai biztonságú laboratóriumában tesztelték.
Egy gomba rejtheti a kulcsot
Mivel a gombák gazdagok olyan anyagokban, amelyeknek valamiféle biológiai hatásuk van, a kutatócsoport növényi és gombaanyagokat vizsgált. Olyan endofiton gombákat kerestek, amelyek talajban élnek és fenntarthatók izolátumként.
Mivel a SARS-CoV-2 egy új vírus, az összes kísérleti paramétert optimalizálni kellett. Ennek első lépése a vírus izolálása volt, majd meghatározták a gazdasejtet, amely alkalmas lehet a tesztrendszerben a talált anyag vizsgálatára – ismertette a vizsgálat következő állomását Horváti Kata, az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa. Fontos szempont volt, hogy olyan hatóanyagot találjanak, amely nem toxikus a gazdasejtre. Több tucat anyag vizsgálata után bukkantak rá egy olyan vegyületre, amely megfelelt a kitételeknek – magyarázta a szakember.
100 ezer vegyület közül egyből lesz gyógyszer
A korokozókkal folytatott küzdelem egy örök versenyfutás, hiszen mindig újabbak jelennek meg, amelyekre fel kell készülnie a világnak. Ez nagy erőfeszítést igényel – mutatott rá Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértője. Hozzátette, a vizsgált vegyületek közül 10-100 ezerből egy jut el addig, hogy gyógyszer legyen belőle.
A kutatók tájékoztatása szerint a következő lépés, hogy állatokon teszteljék a hatásos vegyületet. A vizsgálatokat a tervek szerint hörcsögökön végzik majd el, mert ezek a rágcsálók sokkal érzékenyebbek a koronavírusra, mint az egerek. Ezután következhetnek a fázisvizsgálatok az akkreditált klinikai független szervezeteknél, és 6-10 év múlva lehet gyógyszer a találmányból.
Kiemelték, hogy nagy előnye a felfedezett vegyületnek, hogy a jelenlegi vizsgálatok szerint nem befolyásolja a hatékonyságát a mutációk megjelenése. Nemcsak egy variánsra, hanem többféle variánsra is hatékony, vagyis variánsfüggetlen. „Ezek a gombák a természetben még soha nem találkoztak ezzel a vírussal, ezért előfordulhat egy olyan szerencsés helyzet, hogy egyáltalán nem alakul ki rezisztencia” – magyarázta Kovács M. Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa.
Jelenleg a felfedezés szabadalmi eljárása folyik, amelynek február elején lesz eredménye. A kutatók úgy vélik, jó esélyük van a nemzetközi szabadalomra. „Ennek az anyagnak van egy egyértelműen bizonyított, nagyon erős antivirális hatása a SARS-CoV-2 ellen, és ez nagyon erős eredmény” – hangsúlyozta Kovács M. Gábor, megjegyezve, hogy nagyon sok hatóanyagot próbáltak már ki a koronavírus ellen, de csak kevés használt. A kutatók szeretnék folytatni a közös munkát: jelenleg azt vizsgálják, hogy további vírusokra hogyan hat ez a vegyület.
