Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi tanulmánya szerint - ami október 15-én jelent meg a medrxiv.org oldalán - a súlyos állapotú koronavírusos betegek kórházi kezelésénél használt négy készítmény egyikéről sem bizonyosodott be, hogy csökkentik a COVID-19 halálozási kockázatát, enyhítik a betegség lefolyását, vagy lerövidítik a súlyos betegek számára szükséges kórházi kezelés idejét.
Mire alapozza megfigyeléseit a WHO?
A WHO harminc ország 405 kórházának 11 ezer véletlenszerűen kiválasztott SARS-CoV-2 vírussal küzdő betegének adatait összegezte - számolt be róla a ScienceNews oldala. A tanulmányba bekerülők négy, koronavírusos megbetegedés kezelésére - kizárólag kórházban - használt gyógyszer egyikét, vagy a szokásos ellátás részeként alkalmazott egyéb, például szteroid tartalmú készítményt kaptak.
A négy gyógyszer a remdesivir (eredetileg az ebola- és a marburg vírusfertőzések kezelésére fejlesztették ki), a hidroxiklorokin (leginkább a malária kezelésére használják), a lopinavir (HIV-fertőzötteknél alkalmazzák), és az interferon-beta1 (egyes autoimmun betegségek, például a szklerozis multiplex kezelésére alkalmas). Az ezek hatékonyságáról levont friss következtetéseket azonban egyelőre nem ellenőrizték "más tudósok", a szakértői véleményezés során bizonyos megállapítások változhatnak - hívták fel rá a figyelmet a WHO tanulmányának készítői. Akik egyébként a statisztikákra alapozták megfigyeléseiket.
"A tanulmányba bevont 2743 remdesivirrel kórházban kezelt koronavírusos betegből 301 hunyt el, míg a szokásos kórházi ellátásban részesülő 2708 COVID-19-cel küzdő páciens közül 303, ami a halálozási számokat tekintve nem releváns különbség" - közölte Helen Boucher, a bostoni Tufts Egyetem Orvosi Központjának fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője. Ugyanakkor óvatosan fogalmazott: mint mondta, ez nem jelenti azt, hogy a remdesivir ne lenne hasznos.
"A mostani WHO-kutatás elsősorban arra irányult, hogy kiderüljön, az említett négy készítmény használata csökkentheti-e a covidos betegek esetében a halálozás kockázatát . Azt még alaposan meg kell vizsgálni, hogy a remdesivir lerövidítheti-e a kórházi tartózkodást, vagy elősegítheti-e, hogy kevesebben kerüljenek lélegeztetőgépre" - fogalmazott David Brett-Major, a Nebraskai Egyetem Orvosi Központjának epidemiológusa. Ezek ugyanis számos más tényezőtől is függnek, például attól, hogy egy adott intézményben hány kórházi ágy, vagy lélegeztető gép áll rendelkezésre.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Remdesivir a gyakorlatban: mire jó?
"Ez az új tanulmány valószínűleg nem befolyásolja majd a remdesivir alkalmazásának módját" - véli Joanne Turner immunológus, hozzátéve, hogy a témában készült újabb és újabb tanulmányok segíthetnek majd abban, hogy az orvosok könnyebben eldönthessék, mikor érdemes a szert használni, és mikor nem. "Sok beteg immunrendszere - miközben próbálja leküzdeni a vírust - túlműködik, esetükben például a remdesivirhez hasonló, vírusreplikációt megakadályozó gyógyszer nem hoz javulást" - magyarázta Turner. Vagyis véleménye szerint kérdés, hogy ezt a gyógyszert a súlyos állapotú betegeknél valóban érdemes-e használni. Boucher és munkatársai most azt vizsgálják, hogy az újonnan diagnosztizált koronavírusos betegeknél a remdesivir korai beadásával megelőzhető-e a súlyos tünetek kialakulása és a kórházi kezelés.
"A mostani WHO-tanulmánytól eltekintve ugyanis az eredmények azt mutatják, hogy a remdesivir megfelelő alkalmazásával a 15 napos kórházi tartózkodás 11 napra csökkenthető" - hangsúlyozta Boucher. Ugyanerre a következtetésre jutott az amerikai országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézete is: megfigyelésük szerint emellett a készítmény használatának következtében kevesebben hunytak el a betegségben. Azt azért hozzátették: eredményeik statisztikailag nem mérvadók. (A remdesivirt egyébként a tengerentúlon az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala engedélyezte a sürgősségi kezelésre szorulók számára.)
A remdesivir koronavírusos betegek kezelésében való hatékonyságáról gyakorlatilag azóta folyik a vita, hogy először alkalmazták súlyos állapotú, kórházi ellátásra szoruló pácienseknél. Számos tanulmány látott napvilágot, melyek méltatták, illetve vitatták a készítménynek tulajdonított pozitív hatásokat.
Itthon is vizsgázik a remdesivir hatóanyaga
Egy klinikai vizsgálat részeként a Semmelweis Egyetemen is megkezdték több súlyos állapotú koronavírusos beteg kezelését a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyára által kifejlesztett, remdesivir hatóanyagot tartalmazó koronavírus elleni készítménnyel - erről adott hírt az egyetem. (A klinikai vizsgálatban a négy orvosképző egyetem, a Korányi Pulmonológiai Intézet és a Dél-pesti Centrumkórház, valamint a kijelölt koronavírusos betegeket ellátó kórházak vesznek részt.)
Ahogy arról a HáziPatika.com is beszámolt, Magyarországon a Debreceni Egyetem infektológiai klinikáján dolgozó kutatócsoport alkalmazta először a Richter Gedeon Nyrt. új készítményét infúziós kezelés formájában a tartós oxigéntámogatásra szoruló betegeknél.
A most indult hazai klinikai vizsgálatról és a WHO tanulmányáról is beszélt Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az ATV Start című műsorában. Szerinte a WHO elhamarkodta a következtetéseit, mert egy hatékonynak tűnő gyógyszer klinikai vizsgálata sokrétű, nem pusztán arról van szó, hogy a kezelt beteg meggyógyul-e vagy sem. Számos tényezőt kell figyelembe venni, többek között a beteg életkorát, hogy milyen stádiumban van és hogy van-e valamilyen társbetegsége. Mint mondta, a hazai klinikai vizsgálatok során ezeket is szem előtt tartják, és tapasztalataik alapján - a WHO ajánlását is figyelembe véve - állapítják majd meg, hogy a koronavírusos betegek kezelésében lesz-e helye a remdesivirnek. Hozzátette: eddigi tapasztalataik alapján van.
Legjobban: