Koronavírus: a jövőben így élhetünk együtt vele

Mintegy két évvel a koronavírus-pandémia kirobbanása után világszerte egyre több országban lazítják vagy akár teljesen el is törlik a járványügyi korlátozásokat. A szakértő szerint viszonylagos szabadság mellett is együtt lehet élni a vírussal, azt azonban el kell fogadnunk, hogy a világunk sosem lesz már olyan, mint 2020 előtt volt.

Mint azt megírtuk , Boris Johnson miniszterelnök keddi bejelentése szerint minden járványügyi korlátozás megszűnt az Egyesült Királyságban, így immár az igazolt koronavírus-fertőzöttek számára sem lesz kötelező, hogy házi karanténba vonuljanak. A szigetországban megszűnik a rutinszerű kontaktkutatás, illetve - a kockázati csoportok kivételével - megszüntetik az ingyenes tesztelés lehetőségét is. Az Egyesült Királyság mellett egyéb országok is hasonló döntéseket hoztak a közelmúltban, mint például Norvégia és Dánia. Christina Pagel matematikus, operációkutató, a brit kormány független tudományos tanácsadó testületének (SAGE) tagja szerint ugyanakkor mindaddig, amíg az új koronavírus nem mutálódik valamilyen enyhébb kórokozóvá, a "normális élet", amelyhez annyira igyekszünk visszatérni, átlagosan rövidebb és betegséggel telibb lesz, mint korábban volt.

koronavírus, gyerek, maszkviselés, COVID-19, járvány
Ha búcsút nem is inthetünk neki, megtanulhatunk együtt élni a koronavírussal. Fotó: Getty Images

Pagel a The Conversation oldalán megjelent cikkében úgy fogalmaz, a COVID-19 révén egy újabb szignifikáns betegség vert tanyát társadalmunkban. Habár gyakran hasonlítják az influenzához, valójában a COVID-19 mindig is rosszabb volt annál. A halálozási aránya kezdetben mintegy tízszer magasabb volt. A kezelési módszerek és a vakcinák fejlődésével, valamint a népesség természetes úton szerzett immunitásával a halálozási ráta is lecsökkent valamelyest, de még így is közel kétszerese az influenzáénak - és ez a jelenleg domináns omikron variáns esetében is érvényes. Emellett az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a koronavírus-fertőzés sokkal gyorsabban terjed.

Ahogy a korábbi variánsok, úgy az omikron is okozhat hosszú COVID-ot .

Nem szabad továbbá megfeledkezni arról sem, hogy a COVID-19 hosszú távú kárt okozhat a szív és a tüdő funkciójában, ahogy a mentális egészségre is kihatással lehet. Bár a védőoltások rendkívül hatékonyan képesek elejét venni a súlyos megbetegedésnek és a haláleseteknek, mégsem tökéletesek. Az újabb és újabb variánsok megjelenése is próbára teszi az oltások nyújtotta védelmet, valamint mára ismert, hogy a fertőzéssel szembeni védettség néhány hónap után gyengülni kezd. "Habár valószínűtlen, hogy a teljes védettségünket elveszítsük a súlyos megbetegedéssel szemben, az a fajta igyekezet, hogy visszatérjünk a normális élethez, amelyet olyan országokban látunk, mint az Egyesült Királyság, Dánia és Norvégia, oda fog vezetni, hogy sok ember újra és újra meg fog fertőződni az elkövetkező években. A többségük megküzd majd vele, de lesznek, akik meghalnak, és még többen, akiknél tartós egészségügyi panaszok alakulnak ki" - hangsúlyozza Pagel. Hozzáteszi, még azok közül is, akik enyhe megbetegedéssel esnek át a fertőzésen, sokan kiesnek egy időre a munkából vagy az iskolából a COVID-19 okozta panaszok miatt.

Nyolc lépésben adhatunk sakkot a pandémiának

"Röviden: a 2020 előtti világ többé nem létezik" - mutat rá a szakértő. Hozzáteszi azonban, hogy ha elfogadjuk, hogy a világ megváltozott, és hajlandóak is vagyunk ehhez alkalmazkodni, úgy az elmúlt két év tapasztalataival felvértezve a jövőben is csökkenthetjük a COVID-19 jelentette terheket. Ehhez nyolc kulcsfontosságú lépést sorol fel.

  1. A szabadban biztonságban vagyunk: igyekezzünk a beltéri levegőt olyannyira a kültérihez hasonlóvá varázsolni, amennyire csak lehet. A rendszeres szellőztetésen túl érdemes az épületgépészet terén is fejlesztéseket eszközölni, hogy javítsuk az az épületek szellőztetését, illetve szűrőkkel tisztítsuk a levegőt. Habár ez nem egyszerű feladat, de éppúgy nem tűnt annak eleinte az sem, hogy tiszta vizet és elektromosságot vigyen az emberiség minden otthonba.
  2. Az oltások fontosak maradnak: a lehető leggyorsabban be kell oltani a világ népességét COVID-19 ellen, hogy ezáltal életeket menthessünk meg, valamint lassítsuk a vírus mutációját és új variánsok kifejlődését. Emellett fontos folytatni a vakcinakutatásokat, hogy tartósabb védelmet nyújtó és az új variánsokkal szemben is ellenállóbb oltóanyagok születhessenek.
  3. Cselekedjünk időben: a mostani pandémia is megmutatta, hogy jobb előbb lépni, mint később, hogy elfojthassuk a járványokat, megelőzve, hogy azok átterjedjenek más országokba is. A világnak tehát be kell fektetnie az új koronavírus-variánsok és egyéb újfertőző betegségekutáni kutatásokba, hogy azokat minél hamarabb felfedezhessük a jövőben, mielőtt még túl késő lenne.
  4. Kövessük nyomon a vírus terjedését: a legtöbb országban már a pandémia előtt is működött rutinszerű nyomon követési rendszer, amellyel fel lehetett tárni olyan súlyos fertőző betegségek terjedését, mint akár az influenza és a kanyaró, hogy aztán szükség esetén a megfelelő óvintézkedésekkel csökkentsük a társadalomra gyakorolt hatásukat. A meglévő programokat hosszú távon ki kell egészíteni a koronavírus figyelésével is.
  5. Erősítsük az egészségügyet: a világ számos országának egészségügyi ellátórendszere nehézségekkel küzdött már azelőtt is, hogy a COVID-19 megjelent volna, amely aztán csak még tovább mélyítette a problémákat. Pagel szerint sürgető, hogy a világ kormányai fejlesszék az egészségügyet, különösen a téli időszakokban, amikor különösen nagy terhet jelenthet a jövőben a COVID-19-betegek számának megugrása.
  6. A hosszú COVID-dal is foglalkozni kell: továbbra is keveset tudunk a COVID-19 hosszú távú szövődményeiről. Fontos, hogy a területen zajló kutatások révén jobban megismerjük, ezáltal meg tudjuk előzni és kezelni tudjuk ezeket a komplikációkat.
  7. Segítsük a felzárkózást: a világjárvány éppen a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportokat sújtotta a legjobban. Akik a legkevésbé tudják elkülöníteni magunkatfertőzésesetén másoktól, azok dolgoznak legnagyobb arányban otthonuktól távol, használják a tömegközlekedést és élnek túlzsúfolt lakókörnyezetben - mindezek pedig kivétel nélkül kedveznek a vírus terjedésének. Éppen ezért az országoknak oda kell figyelniük a rászorulók felzárkóztatására az egészségügy, a lakhatás, a munkakörülmények, az oktatás és a táppénz tekintetében egyaránt. Végeredményben az egész társadalom ellenállóbbá válhat így a jövőbeli járványokkal szemben, legyen szó akár COVID-19-ről, akár más betegségekről.
  8. Mindig lesznek újabb járványhullámok: az előző pontokban felsoroltak csupán lassítják a koronavírus terjedését. Fontos tehát, hogy felkészüljünk a jövőbeli hullámok kezelésére. A nemzeti szintű figyelőrendszerek segíthetnek gyorsan beazonosítani az újabb és újabb járványkitöréseket, egyszersmind feltérképezni, hogy az új variánsok miként képesek súlyos megbetegedést okozni és megkerülni a meglévő immunvédettséget. Mindezek nyomán már lehetséges megfelelő azonnali intézkedésekkel reagálni, legyen szó akár a tesztelés kiterjesztéséről, a maszkviselés visszahozataláról, vagy például az otthoni munkavégzés elrendeléséről, ahol ez megoldható.

"Egy ilyen terv révén képesek lehetünk elkerülni a hosszadalmas és széles körű lezárásokat. Valójában a jövőbeli járványügyi korlátozások legnagyobb kockázata éppen abban rejlik, ha nem tanulunk meg együtt élni a COVID-19-cel, mert ragaszkodunk ahhoz, hogy a régi normalitás még mindig létezik. Tovább kell lépnünk az elutasításból és haragból, és el kell fogadnunk, hogy a világ más lett. Ebben az esetben átvehetjük az irányítást, és kialakíthatunk egy olyan életmódot, amely mellett a vírust háttérbe szorítva élhetünk egy szabadabb és egészségesebb életét" - emeli ki Pagel.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +11, +20 °C

Közepesen felhős időre van kilátás, helyi zápor, zivatar kialakulhat. Élénk lesz az északi szél, 26, 31 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Vasárnap kettősfront szerű panaszokat lehet tapasztalni, de markáns front továbbra sem érkezik. A keringési és vérnyomáspanaszok mellett a fejfájás lehet a leggyakoribb, de az ingerlékenység is a nyugtalanság is jellemző tünet lehet. A hőérzet és a komfortérzet is ingadozik! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)