Becslések szerint évente mintegy 2,5 millió ember halálát okozzák gombás fertőzések a világon. Eközben a tudomány előtt nagyon sok kérdés tisztázatlan még e parányi mikroorganizmusok kapcsán, beleértve azt is, hogy nem tudjuk, hogyan reagálnak majd a melegedő éghajlatra – hívja fel a figyelmet a CNN. A Manchesteri Egyetem kutatói ez utóbbi témában tettek nem túl biztató előrejelzést számítógépes szimulációk segítségével.
Megugorhat a gombás fertőzések száma
Egészen pontosan az Aspergillus gombanemzetséget vizsgálták, amelynek tagjai ma is szerte a bolygón számos helyen előfordulnak. Egyes esetekben súlyos fertőzést, úgynevezett aszpergillózist válthatnak ki az emberi szervezetben. A betegség elsősorban a tüdőt érinti, és akár életet veszélyeztető panaszokat okozhat. Halálozási aránya 20 és 40 százalék közé tehető. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-ben a nemzetség egyik faját, az Aspergillus fumigatust is feltette a legnagyobb fenyegetést jelentő gombás kórokozók listájára.
A manchesteri kutatók – egyelőre szakértői bírálatra váró – tanulmánya szerint az Aspergillus gombák a klímaválság elmélyülésével jelentősen kiterjeszthetik előfordulási területüket, új régiókat meghódítva Észak-Amerikában, Európában, Kínában és Oroszországban egyaránt. Az említett Aspergillus fumigatus elterjedtsége például az évszázad végére 77,5 százalékkal növekedhet az előrejelzések alapján, és csak Európában 9 millió embert fertőzhet meg. Egy másik faj, a főként a meleg trópusi klímát kedvelő Aspergillus flavus elterjedtsége ugyancsak jelentősen, 16 százalékkal növekedhet, ha nem csökken szignifikánsan a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása.
Érdemes hozzátenni továbbá, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet nyomán erősödhet a gombák melegtűrése, ennél fogva az emberi szervezetben is hatékonyabban túlélhetnek majd, mint eddig. Nem mellesleg az olyan extrém időjárási körülmények, mint az aszályok, árvizek és hőhullámok, segíthetnek a korábbinál nagyobb távolságra eljuttatni a gombaspórákat. Márpedig napjainkban is akadnak olyan megfigyelések, hogy egyes természeti katasztrófák után megugrik az gombás fertőzések előfordulása az adott területen. Mint ahogy az például 2011-ben is történt a Missouri állambeli Joplinban egy pusztító tornádót követően.
Kit veszélyeztetnek a gombás fertőzések?
„A gombák viszonylag kevéssé kutatott patogének, összehasonlítva a vírusokkal és a parazitákkal. Térképes előrejelzéseink azonban megmutatják, hogy a gombás kórokozók minden valószínűség szerint a világ nagy részére kihatással lesznek a jövőben” – emelte ki Norman van Rijn, a tanulmány egyik szerzője, a Manchesteri Egyetem klímaváltozásra és fertőző betegségekre specializálódott kutatója. Kitért rá, nap mint nap belélegzünk gombaspórákat, a legtöbben mégsem tapasztalunk semmilyen panaszt. Ennek oka, hogy immunrendszerünk képes semlegesíteni ezeket a spórákat. Olyan tüdőbetegségek, mint az asztma, a cisztás fibrózis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), vagy immunrendszeri gyengeség esetén viszont könnyen kialakulhat fertőzés. Ilyenkor a gombák a szervezeten belül kezdenek növekedni, fejlődni, és „lényegében belülről falják fel azt”.
