A burgonyát optimálisan 8-10 Celsius-fokos talajhőmérséklet esetén vetik el. Az azonnali fogyasztásra szánt krumplit már augusztus elején fel lehet szedni, a tárolásra szánt termést pedig rendszerint október közepéig takarítják be. Az éghajlatváltozás hatásai azonban az olcsó és kedvelt burgonyát sem kerülik el. Magyarország jelenleg a burgonyatermesztés déli határán helyezkedik el: tőlünk délebbre már csak a magasabban fekvő, hidegebb nyarú, hegyvidéki területeken lehet sikeres a termesztése – írja Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza a Másfélfok oldalán.
Már napjainkra is nagyot zuhant a hazai burgonyatermesztés
Szabó és munkatársai (Somfalvi-Tóth Katalin meteorológus, a földtudományok doktora, a MATE Agronómiai Tanszékének adjunktusa és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa) frissen megjelent tanulmányukban a burgonya termeszthetőségét vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről. Eredményeik szerint a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat.
A hazai termés ma már teljes burgonyafogyasztásunknak csupán 40-50 százalékát fedezi, míg tíz évvel ezelőtt még közel 90 százalékát biztosította. A hiányt ma főként francia, német és holland import pótolja. Míg a 2000-es évek legelején Magyarországon mintegy 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be, addig 2024-re ez a mennyiség a negyedére csökkent. Az elmúlt négy évben országos átlagban a burgonyát érő hőstressz miatt a termeszthetősége környezeti feltételei rendre nagyon alacsonyan alakultak, elsősorban a rendkívül forró júliusok miatt.
Teljesen eltűnhet a burgonya hazai termőterülete
Az elmúlt tíz évben átlagosan az ország területének mintegy 40 százaléka volt alkalmas burgonyatermesztésre, tekintettel a gyakoribbá váló hőhullámok és a melegkedvelő kártevők megjelenése közös hatására. Tíz-tizenöt év múlva ez az arány várhatóan még tovább, akár 20–25 százalékra csökken, ráadásul ebbe a beépített területek, a vizes élőhelyek és az erdők is beleszámítanak, amelyek jelenleg körülbelül az ország 20 százalékát teszik ki.
A jövőre vonatkozóan a kutatók a hőség mellett figyelembe vették a melegebb éghajlatot kedvelő, a burgonyát károsító burgonyamoly várható hatásait is. Mindennek nyomán három, egymástól jelentősen eltérő jövőbeli forgatókönyvet vázoltak fel.
- A pesszimista forgatókönyv szerint a burgonya termesztése az országban már sehol sem lesz alkalmas ezután (ha nem számítjuk a jelenleg erdővel borított területeket).
- A realista forgatókönyv esetén ugyan a jelenlegi termőterületek többsége alkalmatlanná válik, ugyanakkor az ország egy kisebb részén még találhatók majd olyan területek, ahol a burgonya termesztése korlátozottan lehetséges marad.
- Egyedül a legoptimistább forgatókönyv szerint, amely 2020-tól már kibocsátáscsökkentéssel, illetve a párizsi klímacélok teljesülésével számol, mutatkozik esély arra, hogy ismét a hazai, jó minőségű burgonyát választhassuk az import burgonya helyett.
