+18° - +33°
Nincs front

Így teszi tönkre az agyat a koronavírus

HáziPatika

Az orvosok már nemcsak a koronavírusos betegek életéért küzdenek, de arra is próbálnak odafigyelni, hogy eközben megóvják agyuk épségét.

Bár az új koronavírus okozta COVID-19 leginkább arról ismert, hogy tönkreteszi a tüdőt, de - mint azt egyre több kutatás bizonyítja - emellett növeli a súlyos, életveszélyes agykárosodások kockázatát is, melyek következtében mentális zavarok, hallucinációk, kóma, stroke vagy bénulás is felléphet.

Több fronton támad

Az új koronavírus többféleképpen is támadhatja az agyat. Egyrészt képes megfertőzni azt, másrészt azáltal is pusztíthatja, hogy roncsolja a tüdőt, így az agy nem jut elég oxigénhez. Harmadrészt a vírusfertőzés elleni harcban az immunrendszerünk "tévedésből" fontos szerveinkre, így például az agyunkra is támadhat, amelyet normál esetben védelmeznie kellene.

Ha mindez nem lenne elég, szót kell még ejteni azokról a COVID-19-betegek kezelése közben fellépő neurológiai szövődményekről, melyeket épp a fertőzésveszély és a betegség súlyos lefolyása miatt nehéz megelőzni vagy kezelni. Így például több olyan kezelést is kénytelenek mellőzni az ellátás során, mely megvédhetné a beteget az intenzív terápia, valamint a lélegeztetőgépek egyik általános mellékhatásától, a delíriumtól.

koronavírus, koronavírus-fertőzés, koronavírus agykárosodás, delírium

Barcelonában kivitték ezt a régóta intenzíven fekvő beteget a tengerpartra levegőzni.

Fotó: David Ramos/Getty Images

A témát a Kaiser Health News szerzője, Liz Szabo járta körül. A cikk sorra veszi azokat a kockázati tényezőket, eddig megjelent tanulmányokat és megoldási lehetőségeket, melyek egyrészt közelebb visznek afertőzésagykárosító hatásainak megértéséhez, másrészt ízelítőt adnak különböző klinikai gyakorlatokból, melyekkel az orvosok küzdenek a súlyos szövődmények kialakulása ellen.

Ezért nehéz elcsípni a stroke-ot a koronavírus-fertőzötteknél

Hiába tudják már a szakemberek, hogy a COVID-19 növeli a stroke (akut agyi érkatasztrófa) kialakulásának kockázatát, épp a fertőzésveszély az, amely megnehezíti ennek diagnosztizálását. Normál esetben ugyanis, ha arra gyanakszanak, hogy a páciensnek stroke-ja van, akkor agyi MRI-vizsgálatot rendelnek el. Dr. Kevin Sheth, a Yale School of Medicine neurológia és idegsebészet professzora szerint azonban a COVID-19-cel kórházban kezelt betegek állapota sokszor túlságosan instabil ahhoz, hogy el lehessen végezni náluk ezt a vizsgálatot.

Ezek a stroke első jelei

Sok egészségügyi probléma mellett a stroke kockázata is növekszik, ahogyan öregszünk. Ettől még nagyon fontos, hogy már fiatalabb korban is megtanuljuk felismerni a jeleit, hiszen a korai észlelés akár életmentő is lehet. Kattintson a részletekért.

Más orvosok viszont attól tartanak, hogy a betegek beszennyezik az eszközt, és így adják tovább a fertőzést a többi páciensnek vagy épp az egészségügyi személyzetnek. Sokszor pedig a fertőzöttek oly mértékben vannak leszedálva, hogy még a reflexeiket, mozgáskoordinációjukat sem lehet megvizsgálni. "Azt sem tudjuk megállapítani, hogy volt-e agyvérzésük vagy sem" - mondta Sheth professzor.

Hogy körülbelül mennyi embert is érinthet ez a veszély, egyelőre talány. A cikk ezzel kapcsolatban két tanulmányt is idéz. Az egyik a járvány bölcsőjeként számon tartott kínai Vuhan tartományban készült. Ott a COVID-19-cel diagnosztizáltak 36 százalékának voltak neurológiai tünetei is, mint például fejfájás, tudatváltozás, stroke vagy az izomkoordináció zavara, esetleg teljes hiánya. Egy hasonló, de kisebb francia tanulmányban a betegek 84 százalékánál figyelték meg az említett szimptómákat. Sokuknál akkor is megmaradtak az idegrendszeri panaszok, miután gyógyultan távoztak a kórházból.

A patológusok nem merik bevállalni

Az orvosok természetesen nem törődnek bele ebbe az áldatlan állapotba, folyamatosan keresik a lehetőségét annak, hogyan monitorozhatnák úgy az agyat, hogy a fent vázolt problémákat elkerüljék. A New York-i Northwell Health-ben például olyan mobil MRI-készüléket használnak, melynek közel sincs akkora mágneses ereje, mint a hagyományos eszköznek, így kockázat nélkül betolhatják a kórterembe, s helyben készíthetik el a szükséges felvételeket a beteg agyáról. Szintén abban az intézményben készítettek egy olyan elektródákkal borított fejpántot is, amely a rohamok diagnosztizálását segítő EEG-vizsgálatot könnyíti meg azáltal, hogy a technikusokat nem teszi ki 30-40 perces közvetlen kontaktusnak a fertőzöttekkel, hanem egyszerűen néhány perc alatt rácsatolhatják az eszközt a páciensre.

"Még nem tudunk eleget ahhoz, hogy pontosan megmondjuk, hogyan befolyásolja az agyat és az idegrendszert a COVID-19. Márpedig, amíg nem tudunk a legalapvetőbb kérdésekre választ adni, addig túl korai lenne a lehetséges kezelésekkel spekulálni" - mondta dr. Sherry Chou, a Pittsburgh-i Egyetem orvosi karának kritikus állapotú betegek ellátásával foglalkozó, neurolgóiai és idegsebészeti osztályának docense. Egy mód ugyan volna, hogy legalább a kockázatok statisztikai arányait tisztázzák, ez pedig az elhunyt betegek agyának boncolása. Ám ezt sok neuropatológus jelenleg nem képes vagy nem hajlandó elvégezni. Főképp azért vonakodnak, mivel a COVID-19-áldozatok boncolása kiemelt kockázatú, hiszen jelentős a vírusszórás az agy eltávolítása során, így a patológusoknak is szükségük lenne speciális védőfelszerelésre a munkájukhoz.

Itt juthat be az agyba

Ahogyan azt a bevezetőben már említettük, az új koronavírus képes bejutni és megfertőzni az agyat. Ezt a többi között egy német vizsgálat is kimutatta. További kutatások pedig már a vírus behatolásának helyét is sikeresen meghatározták. A legvalószínűbb, hogy az úgynevezett ACE-2, a tüdőben és az agyban is jelen lévő receptorokon keresztül jut az idegsejtekbe. Sőt, japán kutatók az agyi-gerincvelői folyadékból is mutattak már ki új koronavírust. Mindez azért érdekes, mert a COVID-19 egyik legfurcsább tünetére, a szaglás elvesztésére eddig nem sikerült pontos magyarázatot találnia az orvosoknak. Dr. Robert Stevens, a Johns Hopkins Egyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás tanszékének docense szerint ezek a szimptómák jelezhetik az agyi érintettséget. Ez annak tükrében, hogy egy májusi, európai kutatás eredményei szerint a közepesen súlyos COVID-19 betegek 87 százaléka vesztette el a szaglását (anozmia), kimondottan aggasztó. Főképp, hogy az orvosok szerint ez az állapot mással, mint például a fertőzés miatti gyulladással vagy orrdugulással nem magyarázható. Stevens szerint a vírus blokkolja az orrból az agyba vezető idegpályákat, így akadályozva meg az érzetek dekódolását. Olasz kutatók azonban egyenesen azt állítják, agyi rendellenességeket sikerült azonosítaniuk egy olyan koronavírus-fertőzött MRI-felvételein, aki szintén elvesztette a szaglását.

Egy újabb súlyos szövődmény: "csendes hipoxia"

A hipoxia, azaz oxigénhiányos állapot során az agytörzs légzésért felelős területe azonnal kemény munkára fogja a mellkas izmait és a rekeszizmot, hogy szaporább levegővétellel kompenzálja a csökkent oxigénszintet. Néhány COVID-19-betegnél azonban hiába fogy a szervezetből vészesen az oxigén, ez a reflex-szerű válasz nem érkezik meg, így észre sem veszik, hogy lényegében fuldokolnak - foglalta össze a folyamat biológiai hátterét Stevens, hangsúlyozva: ez az úgynevezett "csendes hipoxia" is utalhat agykárosodásra.

Virológus a koronavírusról: még bármi megtörténhet

A Pécsi Tudományegyetem virológusa, Kemenesi Gábor szerint továbbra is komolyan kell venni a koronavírust, mert "még bármi megtörténhet". Az újranyitást vírusszempontból veszélyesnek tartja, és nem hiszi, hogy nyárra a polcokon lesz a fertőzés elleni vakcina. Kattintson és olvassa el a teljes cikket.

Járulékos károk

Tragikus, de sokszor épp a páciensek életének megmentésére tett erőfeszítések is járhatnak súlyos, agykárosodást okozó komplikációval. Például több helyütt mélyaltatásban vagy leszedálva tartják a betegeket, hogy ne tudják kihúzni a lélegeztetőgép csövét - mondta dr. Pratik Pandharipande, a Vanderbilt Egyetem orvosi karának aneszteziológiai és intenzív terápiás tanszékvezetője. Ez azért problémás, mert maga a betegség is okoz hallucinációkat, delíriumot és memóriaproblémákat, de a nyugtatók szintén - magyarázta dr. Jaspal Singh, az észak-karolinai Charlotte-ban található Atrium Health pulmonológus-intenzív terápiás szakembere.

A leszedált betegek sokszor félelmetes hallucinációkat tapasztalnak, ami később is kísérti őket rémálmaikban. Másoknál poszttraumás stressz szindrómaként maradnak meg az átélt borzalmak. A kutatások szerint a lélegeztetett betegek majd 70-75 százaléka megtapasztalja a delíriumot. Singh szerint ilyenkor fel sem fogják, hogy kórházban vannak, de az is előfordul, hogy nem ismerik fel családtagjaikat. Egy, a New England Journal of Medicineben megjelent francia tanulmány szerint a kórházból távozott COVID-19-betegek egyharmadánál úgynevezett diszexekutív szindrómát diagnosztizáltak, amely lényegében az olyan exekutív funkciók, mint például a figyelem irányítása, következmények felismerése, döntéshozatal, tervezés stb., együttesen fellépő zavarát jelenti.

A delíriumos betegeknél magasabb a halálozás veszélye

Az eddigi kutatási eredmények szerint azok a betegek, akiknél kialakul a delírium - ami akár az agysérülés korai jele is lehet -, nagyobb valószínűséggel halnak bele a COVID-19-be, mint mások. Ráadásul a túlélők is sokkal hosszabb kórházi ápolást igényelnek, és nem ritkán tartós károsodást szenvednek.

Normál esetben a kórházak felkérik valamelyik családtagot, hogy legyen ott az intenzív osztályon a lélegeztetőgépre kötött beteg mellett, őrizze, nyugtassa, ha kell - mondta dr. Carla Sevin, a Vanderbilt sürgősségi központjának vezetője. Ez általában sokat segít a páciensek állapotán, mivel a lélegeztetés és a gyógyszerek mellett az izoláció is növeli a delírium kockázatát. Most azonban a járvány miatt a családtagokat nem engedhetik be az osztályokra, így az ápolókra hárul a feladat, hogy segítsék a betegeket a tájékozódásban, beszélgessenek velük, megnyugtassák, illetve emlékeztessék őket, hogy kórházban vannak, mert elkapták a koronavírust. Dr. Lee Fleisher, az amerikai aneszteziológusokat tömörítő társaság elnöke szerint azonban nem lenne feltétlenül szükség ennyi és ilyen erős gyógyszerekre. "Csökkenthetnénk a nyugtatók mennyiségét, ha lenne, aki beszélget a betegekkel, néha finoman megérinti a kezüket" - tette hozzá.


Kemény kritika egy geriátertől

Addig azonban, míg a fertőzésveszély miatt a családtagokat nélkülözniük kell, több osztályon tableteket, okostelefonokat biztosítanak a betegeknek, hogy legalább videóhívásban láthassák szeretteiket. Mindezek mellett olyan új gyakorlatok bevezetésével is próbálják csökkenteni a delírium kialakulásának kockázatát, mint például azáltal, hogy hasra fordítják őket, mert úgy gyorsabban tisztul a tüdő, így hamarabb lekerülhet a fertőzött a lélegeztetőgépről. Ezzel akár 50 százalékkal csökken a delírium kialakulásának kockázata. Üröm azonban az örömben, hogy dr. Pandharipande szerint többeknek ez a pozíció nehezen elviselhető, ezért több nyugtatót kell nekik adni, ami viszont megint csak növeli a delírium kockázatát.

Dr. Sharon Inouye, a Harvard geriátere kemény kritikát fogalmazott meg a jelenlegi betegellátásról, mely a fent ismertetett okokból még érzékenyebbé teszi a koronavírusos betegeket a delíriumra. "Ahogy most gondozzuk a betegeket, valószínűleg jobban növeli a komplikációk és az elhalálozás kockázatát, mint maga a vírus" - jelentette ki dr. Inouye.

Október és május között jöhet a koronavírus-járvány második hulláma, a legrosszabb, ha a vírus mutálódik - véli egy amerikai járványspecialista. Hogy mire figyelmeztet a szakember, elolvashatja az nlc.hu cikkében.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+28, +33 °C
Minimum:
+18, +23 °C

Hazánkban kedden délelőtt sok napsütés várható, emellett elkezdenek növekedni a gomolyfelhők.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag