Alzheimer-kór: így kerüljük el a tudomány szerint

A társadalom elöregedésével egyre többeknél válik realitássá az Alzheimer-kór, a demencia egyik fajtája. A betegség nagy terhet ró a családokra és az egészségügyi ellátórendszerre, ezért is lehetséges, hogy szinte hetente jelennek meg új kutatási eredmények a témában.

Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott, és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.

Kevesebb feldolgozott hús, több növényi táplálék

A rettegett Alzheimer-kór, amely az elbutulás egyik leggyakoribb oka, egyelőre nem gyógyítható, de a folyamat megfelelő kezelésekkel és életmóddal lassítható. Ennek a lassításnak és egy esetleges későbbi kezelésnek az előmozdítására rengeteg kutatás folyik a világban, amelyek legfrissebb eredményei közül érdemes néhányat kiemelni.

Azoknál, akik heti legalább 2 adag feldolgozott vörös húsból készült termékeket fogyasztanak, 14 százalékkal nagyobb az Alzheimer kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint 3 adagot esznek havonta – hangzott el egy júliusi amerikai konferencián. Ha viszont a feldolgozott húsokat lecseréljük diófélékre, babfélékre, tofura, és ezekből mindennap fogyasztunk, a kockázat 20 százalékkal csökkenthető. A 43 évig tartó felmérés tanulsága leginkább a prevenció lehetőségére vonatkozik, és az egészséges, minél kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend jelentőségét hangsúlyozza a demencia minden formájának megelőzésében.

étkezés
A helyes étrend segítheti a megelőzést. Fotó: Getty Images

Az elhíresült gyógyszerek nem csak a fogyásban segíthetnek

A cukorbetegség és az elhízás kezelésében újabban egyre nagyobb szerepet játszó gyógyszerek az agyban is védő funkciót játszhatnak. A GLP1-receptor-agonisták, amelyek utánozzák a természetes glukagonszerű peptid hormont, amely a gyomorból evés után szabadul fel, a fenti célokon túl csökkenthetik a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Az Alzheimer-kór állatmodelljein végzett kutatások pedig azt sugallják, hogy ezek a gyógyszerek neuroprotektív hatást is kifejtenek. Csökkenthetik az amiloid korai formáit, normalizálhatják az agy glükózfeldolgozását, valamint javítják a memóriát és a tanulást. A gyógyszerek valószínűleg többféle mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat az agyban, és a legújabb angol kutatások szerint az enyhe Alzheimer-kóros betegeknél akár 18 százalékkal is csökkenthetik a kognitív hanyatlást egyévnyi kezelés után a placebóhoz képest azáltal, hogy lassítják a létfontosságú agyrészek zsugorodását.

Vérből is diagnosztizálható lehet az Alzheimer

Az új amerikai kutatások szerint az Alzheimer-kórra jellemző agyi változások hamarosan pontosan és megbízhatóan észlelők lesznek vérvizsgálatokkal. Ez az irány az egyszerűbb, pontosabb és korábbi felismerés és diagnózis felé való elmozdulást jelzi, potenciálisan felváltva a jelenlegi drága, invazív és nem mindig hozzáférhető módszereket. A vérvizsgálat körülbelül 90 százalékos pontossággal azonosította az Alzheimer-kórt az alapellátásban és a neurológiai klinikákon észlelt kognitív tünetekkel rendelkező betegeknél. A biomarkerek azonosítására épülő vizsgálatok – megfelelő megerősítés után - jelentősen lerövidíthetik az Alzheimer-kór diagnosztizálására vonatkozó várakozási időt, így a kezelés is pontosabbá, hatékonyabbá válhat. (Az alapellátásban Magyarországon nem elérhető vérvizsgálat Alzheimer-kór kivizsgálásához.)

A neurológus véleménye a kutatásokról

"A táplálkozásra vonatkozó kutatásokkal kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a korai felismerésben legfeljebb a társbetegségek - például depresszió, cerebrovaszkuláris folyamatok - feltárása segíthet, ezeknél valóban sokat számít az életmód. A növényi táplálékokról szólván, meg kell említeni, hogy a leggyakoribb húshelyettesítő készítmény, a szója nem teljesen ártalmatlan, ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, ami a férfiakat „nőiesítheti”, károsodhat a szexuális életük. A bab- és a diófélék fogyasztása viszont valóban erősen ajánlott, szemben a gyorséttermek extrán feldolgozott élelmiszereivel" – ismerteti Prinz doktor. Hozzátette: a GLP-1-re vonatkozó kutatási eredmények valós jelentőségét több év múlva lehet valójában felmérni, a vérvizsgálatokkal felállítható diagnózis pedig egészen biztosan nem lesz mindenki által elérhető az ára miatt. "Egyelőre kétségeim vannak arról is, hogy az Alzheimer-kór a perifériás vérből feltétlenül kimutatható. Emiatt tehát egyelőre nem érdemes ostromolni a laborokat. Összességében elmondható, hogy az új kutatásokat mindig érdemes követni, de fenntartásokkal kell kezelni, és meg kell adni az időt arra, hogy letisztuljanak a vizsgálati eredmények. Jelen pillanatban a legfontosabb a differenciáldiagnózis, elsősorban más betegségek kizárása miatt" - magyarázta a szakember. 

Miért fontos a korai felismerés?

"Bár az agyi elváltozások jóval korábban indulhatnak, jellemzően a hatvanas életévekben mutatkoznak az Alzheimer-kór első, enyhe tünetei, amelyeket már a környezet is észlelhet. Ilyenkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni" – hangsúlyozza dr. Prinz Géza.

Szellemi hanyatlás esetén elsősorban érdemes elkülöníteni, hogy agyi érrendszeri betegség, sérülés, cukorbetegség, vagy magas vérnyomás állhat-e a háttérben. Ehhez a laborvizsgálatokon, szakorvosi vizsgálatokon túl képalkotó vizsgálattal fel kell térképezni az agyi érrendszert. A szakember szerint nagyon fontos lenne továbbá az egyelőre ritkaságnak számító neuropszichológiai vizsgálat, amely az agy részfunkcióinak felmérésére szolgál, így a terápia irányát is befolyásolhatja. Elhagyhatatlan lenne továbbá a depresszió kezelése azoknál, akik így reagáltak a diagnózisra. Ezt tehát vizsgálni és kezelni kell. Összefoglalva elmondható, hogy a szellemi hanyatlás kivizsgálásának azért van értelme, mert az Alzheimer-kór enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely lassítja a folyamatot, és ezzel értékes, jó minőségű életéveket lehet nyerni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +6 °C

Az átmeneti felhőzetcsökkenést követően kelet felől ismételten befelhősödik az ég, és általában közepesen vagy erősen felhős idő várható. A Dunántúl északnyugati részein azonban végig naposabb idő valószínű. Napközben kisebb, estefelé már nagyobb eséllyel alakulhat ki záporeső. Az északi, északkeleti szelet főként az északkeleti, keleti tájakon kísérhetik erős, akár viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között valószínű. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Most pár napig nem kell fronthatástól tartani.