Meglepő ok is állhat az oltásellenesség hátterében

A gyermekkorban átélt traumák befolyásolhatják az oltási hajlandóságot - állítják egy új tanulmány szerzői.

Érdekes eredményre jutottak egy, a BMJ Open folyóiratban megjelent tanulmány szerzői. Megállapították, hogy a koronavírus elleni oltással kapcsolatos vonakodás vagy elutasítás összefüggésbe hozható a gyermekkorban átélt traumatikus eseményekkel, például a családon belüli erőszakkal, az elhanyagolással, vagy valamilyen függőséggel kapcsolatos rossz tapasztalattal.

oltásellenesség
Sokan nem bíznak a koronavírus elleni oltásokban. Képünk illusztráció: Forrás: Getty Images

A tanulmányhoz közel hétezer Egyesült Királyságban élő felnőttet kérdeztek telefonon 2020 decembere és 2021 márciusa között - írja összefoglalójában a WebMD. A megkeresettek közül körülbelül 2300 ember felelt meg a kritériumoknak és válaszolt az összes feltett kérdésre - ezek alapján készült az elemzés.

A gyermekkori traumák pusztító hatása

A résztvevőknek egyebek mellett 18 éves koruk előtti tapasztalataikról kellett beszámolniuk. Arról, hogy külön éltek-e a szüleik, érte-e őket fizikai, szóbeli vagy szexuális bántalmazás, tapasztalták-e a családon belüli erőszak bármely formáját. Emellett a tanulmány szerzői arra is választ vártak, hogy a megkérdezettek éltek-e együtt olyasvalakivel, aki mentális betegségben szenvedett, aki rendszeresen fogyasztott alkoholt és/ vagy kábítószert, vagy börtönviselt volt. A válaszadók mintegy fele állította, hogy semmilyen gyermekkori traumát nem élt át. A többiek ötöde egyféle traumáról számolt be, míg 17 százalékuk a felsoroltak közül két-három traumát is átélt, 10 százalék pedig négyet vagy annál többet.

Gyorsan terjed a közösségi médiában egy oltásellenes álhír, amely egy orvosi szakirodalmi idézetként feltüntetett szövegrészletre hivatkozva hirdeti, hogy járvány idején tilos oltani az embereket, mert az nemcsak az immunrendszert gyengíti, de a mutációk veszélyét is fokozza.

A felmérés során a koronavírus elleni oltással kapcsolatos bizalom szintjét és a járványügyi szabályokhoz való hozzáállást is vizsgálták. Kiderült, hogy akik többféle gyermekkori traumát is átéltek, kevésbé bíztak a kormány által közölt COVID-19-cel kapcsolatos információkban - ehhez tartoznak az oltásokkal kapcsolatos tudnivalók is. A négy vagy annál többféle traumáról valló emberek kétszer nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a járványügyi szabályok igazságtalanok, és nyilatkoztak úgy, hogy szeretnék, ha ezek a szabályok - mint a távolságtartás és a kötelező maszkviselés - megszűnnének.

Az eredmények alapján a tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a résztvevőknél az oltás beadatásával kapcsolatos vonakodás vagy elutasítás mértéke az őket ért gyermekkori traumák számával együtt nőtt: háromszor nagyobb volt a bizonytalanság azok körében, akik négy vagy annál többféle gyermekkori traumáról számoltak be, mint azoknál, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem tapasztaltak ilyet.

Mi állhat még a háttérben?

Mark A. Bellis, az egyesült királyságbeli Bangor Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője ugyanakkor hangsúlyozta: nem ez az egyetlen ok, amiért egyesek úgy döntenek, hogy nem adatják be maguknak a védőoltást. A kérdés ennél jóval összetettebb. Ahogy arról korábban írtunk, egyéb tényezők mellett az oltással kapcsolatos tévhitek, áltudományos magyarázatok, fals információk is táplálják a vakcinák iránti bizalmatlanságot, elutasítást.

A mostani tanulmány eredményei ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy a bizalomvesztés miként hathat az emberek meggyőződésére és viselkedésére - minden téren. A szerzők szerint a résztvevők által elismert gyermekkori traumák gyakorisága összhangban volt más felmérések eredményével. De azt is elismerték, hogy a tanulmánynak megvoltak a gyenge pontjai. Az ilyen típusú felméréseknél ugyanis előfordul, hogy az emberek rosszul emlékeznek valamire, vagy tévesen számolnak be múltbeli eseményekről.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +13, +20 °C

Időnként megnövekszik a felhőzet, szórványosan zápor is lehet, de a napsütés lesz a jellemző. Élénk lesz az északias szél, 25, 30 fokos maximum hőmérsékleteket mérhetünk. Szerdán kettősfront jellegű hatás érvényesül, de front nem érkezik. Többeknél jelentkezhet rosszullét, az arra hajlamosaknál keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az alvásproblémák is felerősödhetnek. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)