Magyar adófajta lehet a világ csodafegyvere

Nem újság, hogy a fejlett országok polgárai egyre egészségtelenebbül táplálkoznak, ami világméretű elhízásjárványt váltott ki. De hogy a magyar chipsadó lehet erre az egyik megoldás, talán nem gondoltuk volna. A tudósok azonban most erre fogadnak.

A kövérség egyre nagyobb problémát okoz a világon, és adminisztratív eszközökkel is igyekeznek fellépni ellene. A chipsadóról folytatott vita ismét fellángolt a világon azután, hogy április elején Nagy-Britanniában bevezettek egy járadékot, amely az üdítőital-gyártókat ösztönzi olyan receptúrák alkalmazására, amelyek kevesebb cukrot tartalmaznak. A Tufts és a New York University kutatói pedig az American Journal of Public Health-ben írtak le egy olyan élelmiszerár-modellt, amely a fogyasztókat az egészségesebb étrend felé fordíthatja. Azt állítják, hogy a "nem alapvető" élelmiszerek - például a cukorkák, a cukros-szénsavas italok és a burgonya-chipsek - adóztatása talán a következő határ lesz a közegészségügyben, amelyet át kell törni. Az USA ebben Magyarországot és Mexikót követheti - számol be a Vox.

kóla csips
Cukros üdítő és chips: veszélyes páros

A chipsadó vagy a "gyorskaja-, azaz junk food-adó" az egészségügyi kutatók és tisztviselők körében már régóta az egyik legfontosabb potenciális fegyvernek számít. Különösen a cukros üdítőitalok megadóztatását tartanák fontosnak, mert sok bizonyíték van rá, hogy a cukros italok összekapcsolódnak a táplálkozással kapcsolatos betegségekkel, illetve ezek az italok könnyen kiiktathatóak az étrendből. Az USA-ban 2013 óta eddig nyolc város vezetett be saját hatáskörében olyan intézkedéseket, amelyek a magas cukortartalmú italok fogyasztásának megfékezésére irányulnak.

A magyar példa

De az American Journal of Public Health cikke szerint itt az ideje szélesebb körben gondolkodni. "Fontos, hogy a teljes étrendről beszélgessünk, és ne csak a cukros italok eltávolításáról" - vélekedik Jennifer Pomeranz, a New York University közegészségügyi jogásza, a cikk vezető szerzője. Példaként Magyarországot hozza fel, ahol 2011-ben 4 százalékos adót vetettek ki az olyan csomagolt ételekre és italokra, amelyek nagy mennyiségű cukrot és sót tartalmaznak, köztük üdítőitalokra, édességekre, sós ételekre, fűszerekre és gyümölcsdzsemekre. Mexikó még keményebben lépett 2013-ban, amikor 8 százalékos adót vezetett be egyes nem alapvetően fontos élelmiszerekre (beleérve a snackeket, édességeket, dióféléket, gabonaalapú készítményeket), amelyek átesnek a 100 grammonként 275-ös kalóriasűrűségi küszöbön.


Azok a kutatások, amelyek a chipsadó hatását vizsgálták, arra a következtetésre jutottak, hogy ez az adminisztratív módszer jobbá teszi az emberek étkezési szokásait. A mexikói adó hatásának nemrégiben elvégzett értékelése szerint az emberek 7 százalékkal kevesebb junk foodot vásároltak az intézkedés hatására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi vizsgálata pedig arra jutott, hogy az adó miatti áremelés, valamint az adót magyarázó oktatási kampányok következtében csökkent a megcélzott termékek fogyasztás, a hatás pedig a cukros üdítők esetében is megfigyelhető. A WHO szerint az egészségtelen élelmiszerek fogyasztói olcsóbb, gyakran egészségesebb termékeket választottak (a megkérdezettek 7-16 százaléka), kevesebbet fogyasztottak az egészségtelen termékből (5-16 százalék), másik termékre vagy márkára váltottak (5-11 százalék) vagy valamilyen más étellel helyettesítették (amely gyakran egészségesebb volt).

Az idézett tanulmány szerint a magyarországi modell ideális, mivel az élelmiszerek szélesebb értelemben vett táplálkozási értékét veszi alapul, nemcsak a kalóriákat (ahogy Mexikó). Ez hatással volt a magyarországi junk food-gyártókra is: 40 százalékuk egészségesebbé tette a receptjeit. Pomeranz szerint ez a módszer az USA-ban is működne. A jövedéki adókból származó bevételeket pedig a költségvetés hasznosan költheti el, például az egészségügyre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a magyar adó első négy évében 61,3 milliárd forintot (vagyis 219 millió amerikai dollárt) tett hozzá a közegészségügyi kiadásokhoz. (Azóta ez az összeg már több mint a duplájára nőtt.)

A szegényeknek a legfontosabb

A mexikói és a magyarországi tanulmányok egy másik igen fontos megállapítása az volt, hogy a chipsadónak az alacsony jövedelmű csoportokra volt a legnagyobb hatása, amelyeket sikerült egészségesebb élelmiszerek felé terelni. Mivel az alacsony jövedelmű emberek a legnagyobb fogyasztói az egészségtelen élelmiszereknek, étrendjük is a legnagyobb egészségi kockázatot hordozza. Az adóztatás - hiszen ezek a fogyasztói csoportok igen árérzékenyek - elfordítja őket a junk foodtól, így csökkennek az étkezésükhöz kapcsolódó betegségek kockázatai.

A köznyelvben csak chipsadóként emlegetett neta (2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról) bevezetésének célja az volt, hogy visszaszorítsák a túl sok cukrot, sót és koffeint, valamint egyéb egészségkárosító anyagokat tartalmazó élelmiszerek és üdítők fogyasztását, illetve arra sarkallják a gyártókat, hogy pozitív irányban változtassanak a recepteken. Az adóköteles termékek köre 2015-től kezdve az alkoholos italokra is kiterjed. Részletek!

Azt azonban nehéz lenne megmondani az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a chipsadó és rokonai megfékezhetik-e az elhízást vagy a cukorbetegséget. Még évekre van szükség, hogy jobban átlássuk, megértsük ezeket az összefüggéseket. Az egészségügyi kutatók azonban már régen kimutatták, hogy az egyének rossz táplálkozási döntéseiből eredő elhízás költségeit a társadalom egésze fizeti meg az elvesző termelékenységen és a túlterhelt egészségügyi ellátás extra költségein keresztül.

Ebben jelentős változás csak akkor várható, ha az egészségtelen termékek adók segítségével végzett megdrágítása mellett az egészségesebb élelmiszereket kényelmesebben elérhetővé és megfizethetőbbé sikerül tenni, valamint az embereket meg is kell tanítani ezek fogyasztására. A kutatók szerint ezért a gyümölcsök és zöldségek fogyasztását támogatni kellene a szegények számára, illetve ösztönzőket kell bevezetni, hogy az emberek maguknak termesszenek élelmiszereket. Végül pedig olyan marketingkampányokat is indítani kell, amelyek megmutatják, hogy melyek a vonzó és egészséges ételek.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+10, +15 °C

Hazánkban hétfon délelőtt a napsütést helyenként felhők zavarják, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag