Koronavírus: a világ legnagyobb pszichológiai kísérlete

A koronavírus-járvány hatásainak tompítása érdekében a világon mintegy 2,6 milliárd ember él korlátozások között, s ez vitathatatlanul a legnagyobb pszichológiai kísérlet, ami valaha zajlott. Félő, hogy 2020 második felében a kiégéssel és az elkülönülés miatti stressz következményeivel szembesülhetünk.

Az 1990-es évek közepén Franciaország volt az egyik első ország a világon, amely egy forradalmi megközelítést alkalmazott a terrorista támadások és katasztrófák következményeinek kezelésére. Nem csak a sérültek testét akarták kezelni már a helyszínen, hanem a lelküket is. Ezért a terepen működő orvospszichológiai egységeket (Cellule d'Urgence Médico-Psychologique - CUMPS) állítottak fel.

koronavírus mentális hatás
A koronavírus a testet, a társadalmi hatásai a lelket pusztíthatják - Fotó: Getty Images

A betegosztályozás (triázs) második szakaszában olyan áldozatok és szemtanúk kaptak pszichológiai segítséget, akiknek nem voltak fizikai sérüléseik. A szakemberek azt kutatták, hogy kinél tapasztalhatók a poszttraumás stressz jelei, amelyek szükségessé tehetik a további kezelést. Ma már a nemzetközi gyakorlat is egyre inkább ezt a "két sátoros" megközelítést alkalmazza. Az egyik sátor a sebesültek ellátására szolgál, a másik a láthatatlan, azaz a pszichológiai sérülések kezelésére.

A COVID-19 világjárvány esetében is indokolt lenne ezt az utat követni, de nem állítottunk fel pszichológiai segítséget kínáló egységeket, és ennek az árát a példa nélküli korlátozásokat követő három-hat hónapon belül meg fogjuk fizetni, amikor majd minden munkáskézre szükségünk lesz a világgazdaság fellendítéséhez - fejtegette Dr. Elke van Hoof, a brüsszeli Vrije Egyetem egészségpszichológia professzora a Világgazdasági Fórum (WEF) portálján megjelent cikkében.

A karantén és a korlátozások mentális vámja

Jelenleg a becslések szerint 2,6 milliárd ember, a világ népességének körülbelül egyharmada él valamilyen korlátozás vagy karantén alatt. Ez vitathatatlanul a legnagyobb beavatkozás az emberek életébe és a legkiterjedtebb pszichológiai kísérlet, amelyre valaha sor került.

A várható pszichológiai hatásokról már vannak tapasztalatok. Még közvetlenül azelőtt, hogy Európában komolyabb korlátozó intézkedéseket hoztak volna, a Lancet brit orvosi folyóirat idén február végén, egy tanulmányban áttekintette a karantén pszichológiai hatásait. Már akkor tudni lehetett ugyanis, hogy mi történik több száz millió háztartásban szerte a világon. Nem meglepő, hogy a karanténba került embereknél a pszichológiai problémák széles skálája jelenik meg kezdve a stressztől, a rossz hangulattól és álmatlanságtól a szorongáson, haragon, ingerlékenységen, érzelmi kimerültségen át a depresszióig vagy a poszttraumás stresszig. A rossz hangulat és az ingerlékenység kifejezetten gyakori a tanulmány szerint.

Kínában ezekről a mentális egészséget károsító hatásokról már a korlátozásokkal kapcsolatos első kutatási dokumentumokban beszámolnak. Azokban az esetekben, amikor a szülőket a gyermekekkel együtt helyezték karanténba, a mentális egészséggel kapcsolatos negatív hatások még erőteljesebbekké váltak. Az egyik vizsgálatban a karanténba helyezett szülők legalább 28 százalékánál mutatták ki a trauma által okozott károsodást.

A korábbi járványok során korlátozás alá helyezett kórházi dolgozók csaknem 10 százaléka számolt be erős depressziós tünetekről még a karantén után három évvel is. Egy másik, a SARS-karantén hosszú távú hatásairól szóló jelentés az egészségügyi dolgozók körében az alkoholfogyasztás, az öngyógyszerezés és a tartós elkerülő viselkedés hosszú távú kockázatára derített fényt. Ez azt jelenti, hogy a karantén után néhány évvel a kórházi dolgozók még mindig kerülik a szoros kapcsolatot a betegekkel. A korlátozás miatti stressznek érthető okai vannak: fennáll afertőzéskockázata, félelmet okozhat a betegség vagy a családtagok, barátok elvesztése, valamint megjelenik a pénzügyi nehézségek miatti aggodalom is. Ezeken felül még sok más tényező is jelen van a jelenlegi világjárványban.

A koronavírus-járvány sokaknak jelentős szorongást okoz. Vajon hogyan lehetünk úrrá negatív érzelmeinken? Nem mindegy például, mennyit alszunk, mit eszünk, és tudunk-e mozogni. A szakemberek szerint a koronavírus és az elszigeteltség miatti nyugtalanság teljesen normális reakciónak tekinthető. Ha viszont ez már félelemmel, a tehetetlenség érzésével, vagy a hétköznapokban állandósuló pánikkal vegyül - akár saját magunk, akár egy szerettünk miatt aggódunk ennyire -, akkor ideje bevetni néhány jó módszert önmagunk megnyugtatására. Részletek!

A távolságtartás, az otthonmaradás és a karantén lelapítja a járványgörbét, de három-hat hónap múlva számíthatunk egy második hullámra éppen akkor, amikor minden munkáskézre szükség lenne a gazdaság újraindításában. "Csakhogy a munkahelytől való távolmaradás és a kiégés igen meredek növekedésére számítunk. Ehhez sok példa áll a rendelkezésünkre, beleértve a katonai egységekben tapasztalható abszentizmust a veszélyes területeken való bevetés után, a 9/11-es eseményeket követően a Ground Zero közelében dolgozók, valamint az Ebola, SARS és MERS által sújtott régiók egészségügyi szakemberei körében tapasztalható munkahelyi mulasztásokat" - figyelmeztetett van Hoof.

A lazaság gyorsan semmivé válik

A professzor kifejtette, hogy közvetlenül a korlátozások előtt a belga lakosság körében reprezentatív felmérést végeztek, s azt tapasztalták, hogy az emberek 32 százaléka rendkívül rugalmasnak, lazának mutatkozott (azaz a zöld zónában maradt), míg csak 15 százalék jelezte, hogy elérte a stressz "mérgező" szintjét (belépve a piros zónába). A legutóbbi felmérésükben, ami a korlátozó intézkedések bevezetése után két héttel készült, a zöld zónában már csak a népesség 25 százaléka maradt, a vörös zóna népessége pedig 25 százalékra duzzadt. Az utóbbiakat fenyegeti hosszú távon a munkahelyek elkerülése (abszentizmus) a betegségek és a kiégés miatt. De ha munkában is maradnak, az Eurofound kutatásai szerint e munkavállalók termelékenysége 35 százalékkal csökken.

Általánosságban tudjuk, hogy a mentális egészség hosszú távú kockázati csoportjaiban azok az egészségügyi dolgozók vannak, akik a frontvonalon dolgoznak, továbbá a 30 év alatti fiatalok, a gyermekek, az idősek és a (például mentális betegség, fogyatékosság vagy szegénység miatt) bizonytalan helyzetben lévők. Mivel óriási tömegek szembesülnek a korlátozásokkal, a negatív hatások is igen kiterjedtek lesznek. Ezért "most cselekednünk kell a korlátozások toxikus hatásainak enyhítésére" - szögezte le van Hoof.

A kormányok és civil szervezetek szerepét vizsgálva a tudósok néhány fontos lépés megtételében egyetértenek. Ezek a következők:

  • meg kell győződni róla, hogy vannak-e olyan önsegítő beavatkozások, amelyek megfelelnek az érintett lakosság igényeinek.
  • tájékoztatni kell az embereket a várható pszichológiai hatásokról és a traumára adott reakciókról, ha ez érdekli őket. Ügyelni kell arra is, hogy az emberek megértsék, a pszichológiai reakciójuk normális;
  • létre kell hozni egy speciális weboldalt a pszichoszociális kérdések kezelésére (ez a belgáké);
  • ügyelni kell arra is, hogy az akut problémákkal küzdő emberek megtalálják a szükséges segítséget.

A lakosság számára nyújtott pszichológiai támogatásban a legtöbb ország késlekedik, éppen úgy, mint az új koronavírus esetében láthattuk. De jobb később, mint soha - vélekedik van Hoof professzor.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció