+16° - +38°
Nincs front

Így harcol az immunrendszerünk a COVID-19 ellen

A COVID-19 ellen nincs igazán hatásos gyógyszer, ezért a szervezetünknek saját magának kell védekeznie. Az oltások természetesen segítenek ebben, de a munkát ezzel együtt is az immunrendszer végzi el. Lássuk, hogyan!

Amíg azimmunrendszermegfelelően működik, a fertőzések, például a koronavírus-fertőzés, észrevétlenek maradnak. Az immunitásnak három típusa van. A veleszületett immunitás (gyors válasz), az adaptív immunitás (lassú válasz) és a passzív immunitás, amely két részből áll. A természetes felét anyai oldalról kapjuk, a mesterséges immunitáshoz gyógyítás révén jutunk.

covid tüdő
Igazán hatásos gyógyszer híján az immunrendszerünk védhet meg bennünket a COVID-19-től. Fotó: Getty Images

Az adaptív immunrendszernek megvan az a különleges tulajdonsága, hogy emlékszik a kórokozókra, ezt használjuk ki az oltásoknál. Ebben a fehérvérsejtek két fő típusa, a B- és a T-limfociták működnek közre. A B-sejtek olyan antitestfehérjéket termelnek, amelyek hozzátapadhatnak a vírushoz, hogy megakadályozzák a sejtekbe való bejutását. A T-sejtek pedig elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket, és létrehozzák a citokin fehérjéket. Ezek segítenek a B-sejtek hosszú életűvé tételében, hogy még jobb antitesteket termelhessenek. A memória B-sejtek pedig gyorsan képesek reagálni, ha a szervezetet ismét vírusok támadnák meg.

T-sejtek, B-sejtek, antitestek

"Normális esetben a T-sejtes és B-sejtes immunitás, illetve ezek termékei, az antitestek kéz a kézben győzik le a vírust" - mondta Danny Altmann, a londoni Imperial College professzora, afertőző betegségekimmunológiai szakértője a The Guardiannek.

Afertőzésután az antitest szintje csökkenni kezd, míg a memória B sejtek és a T sejtek hosszabb ideig készenlétben maradnak. Mivel a COVID-19 új betegség, több időre van szükség ahhoz, hogy a tudósok megismerjék az egyes részleteket. Az eddigi adatok azonban arra utalnak, hogy az immunsejtek nem tűnnek el igazán gyorsan. Ha megmaradnak az antitestek, akkor az valószínűleg védelmet fog jelenteni a fertőzés ellen.


Az eddig oltásra használt vakcinák mind erős immunválaszt generálnak és védelmet nyújtanak a COVID-19 kialakulása ellen. Vannak olyan vírusok, például a szezonális influenza, amelyek minden évben más oltást kívánnak, mert gyorsan mutálódnak. A SARS-CoV-2 esetében egyelőre kevés jel mutat arra, hogy ezzel a kórokozóval is ez lenne a helyzet. Az eddig megjelent mutációk ellen a vakcinák általában hatékonynak bizonyultak. Az viszont még nem teljesen világos, hogy az oltás által kiváltott védelem meddig tart, illetve az oltások milyen mértékben akadályozzák a fertőzés továbbadását és a betegség kialakulását. A vakcinák elvileg jobban képesek védeni, mint a természetes immunitás, de erről biztosat csak hosszabb távú vizsgálatok elvégzése után lehet mondani.

Egy ábrán minden fontos szereplő

Ha megnézzük egy ábrán, hogy az immunrendszerünk hogyan dolgozik, akkor a legjobb egy tüdőhólyagocska, azaz alveolus esetét venni. Ebben az apró szervünkben megy végbe a gázcsere, amelyben két különböző epitél sejt vesz részt (az AT I és az AT II). Ezek gondosodnak róla, hogy belégzéskor az oxigén bejusson a vérbe, a szén-dioxid pedig távozzon onnan. Ha valamilyen kórokozó, például a SARS-CoV-2 megakadályozza ezt a folyamatot, akkor jelenik meg a légszomj, a COVID-19 betegség egyik fő jellegzetessége.

aveolus

A Journal of Infection and Public Health folyóiratban közölt tanulmány alapján felállított ábránk bal fele azt mutatja, amikor az immunrendszer szabályosan működik. Az alveolusba a légutakon keresztül bejutnak a SARS-CoV-2 vírusok. A veleszületett védelembe tartozó alveoláris makrofágok megtámadják őket, és az aktivált T-sejtek is bekapcsolódnak a védekezésbe. Jó esetben le is gyűrik az ellenséget, a makrofágok végül felfalják, megemésztik és eltakarítják őket.

Ha nem mennek ennyire jól a dolgok, akkor az alveolus megbetegedhet, de még nincs minden veszve, mert a hajszálereken keresztül jön a felszabadító sereg és az utánpótlás. Az immunrendszerben ugyanis nem csak helyhez kötött védelem van, hanem az egész szervezetben keringő egységek is akcióba léphetnek.

Miután az immunrendszer érzékelte a vírust, a B-sejtek a T-sejtek segítségével plazmasejtekké differenciálódnak, amelyek aztán az adott vírusantigénnek megfelelő speciális antitesteket termelnek. A semlegesítő természetű antitest hatékonyan gátolja a vírus bejutását a gazdasejtekbe a fertőzés megfékezése érdekében. A fertőzés későbbi szakaszában nagyon intenzív védelmi szerepet játszik, és megakadályozza a fertőzés újbóli elhatalmasodását.

A fertőzött sejtek belsejében sejtes immunválasz figyelhető meg, amelyben a T-limfociták a főszereplők. Ezek a citotoxikus T-sejtek létfontosságú szerepet játszanak a vírussal fertőzött sejtek megtisztításában vagy eltávolításában.

A COVID-19 esetében az orvosok feltételezik, hogy a kétfázisú immunvédelemben a védőfázis és a gyulladás által uralt pusztító fázis elkülönítése elengedhetetlen. Az első szakaszban meg kell kísérelni az immunválasz fokozását, a második szakaszban pedig - a túlzott reakció elkerülésére - az elnyomását.

A háború fegyverei

Az ábra megmutatja, hogy az immunrendszer minden fegyverét "beveti" a háborúban, hogy felülkerekedjen a kórokozón.

Megjelenik például az interleukin-6 (IL-6), egy immunsejtek által termelt fehérje, amely az immunválasz szabályozását segíti. Felbukkan a GM-CFS glikoprotein, amely citokinként stimulálja az őssejteket, hogy granulocitákat (neutrofileket, eozinofileket és bazofileket) és monocitákat termeljen, amivel elősegíti a fertőzés elleni védekezést.

Hadrendbe állnak a monociták, amelyek a fehérvérsejteknek egy olyan csoportját alkotják, amelyek a megfelelő érettségi szintjüket elérve a véráramba jutnak, ahol 25-30 órát keringenek, majd a szövetekben (legnagyobb mennyiségben a májban, lépben, tüdőben) makrofágokként takarító feladatokat látnak el.

Külön meg kell emlékezni a neutrofil granulocitákról (vagy neutrofilekről), hiszen ezek a leggyakoribb fehérvérsejtek, a leukociták 40-75 százalékát teszik ki. Elsődlegesen a veleszületett immunrendszert működtetik. Többnyire a véráramban utaznak, és ahol gyulladásos folyamatot észlelnek, az elsők között sietnek a helyszínre. Vannak olyan kórokozók, amelyet a neutrofilek nem képesek bekebelezni, ilyenkor az immunrendszer más sejtjeivel együtt védekeznek.

Az ábrán szerepel még a hyalinmembrán. Ez a réteg nekrotikus epitél sejtek maradványaiból és a plazmából származó fehérjékből alakul ki. A megjelenése az alveolus számára a pusztulás közeledését jelenti. Egyben ez az ARDS (akut respirációs distressz szindróma) betegség jele. A legtöbb beteg akkor kerül lélegeztetőgépre, amikor ez az állapot kifejlődik. A hozzá kapcsolódó citokinvihar, az immunrendszer túlzott reakciója ugyanis mindent elpusztít, hogy megszabaduljon a kórokozótól, de ez a folyamat magára a szervezetre nézve is pusztító.

Az immunrendszer elemei

Nem tértünk ki eddig az immunrendszer minden lényeges elemére, de az alábbi felsorolásból megismerhetők a legfontosabb funkciójukkal együtt.

Antigén. Bármely anyag, amely képes immunválaszt kiváltani a szervezetben. Ilyenek például a baktériumok, vegyi anyagok, méreganyagok, vírusok és pollenek. A test sejtjeiben, valamint a rákos sejtekben vannak olyan antigének, amelyek immunválaszt okozhatnak.

Antigén bemutató sejt (APC). Azok a sejtek, például makrofágok, dendritikus sejtek és B-sejtek, amelyek a fehérje-antigéneket peptidekké képesek feldolgozni. Ezeket a peptideket ezután (az úgynevezett fő hisztokompatibilitási komplexszel) e sejtek felszínén be lehet mutatni a T-sejt-receptoroknak, amelyek ezután már felismerhetik és elindíthatják ellene az immunválaszt.

Antitest. A fehérvérsejtek által létrehozott speciális fehérjék, amelyek képesek elpusztítani vagy gyengíteni a fertőzést okozó szervezeteket. Az antitestek a kórokozók után kutatva keringenek a véráramban. A szervezet új kórokozókra vagy oltóanyagokra reagálva új antitesteket hozhat létre, amelyeket immunglobulinnak (Ig) is neveznek.

Bazofil. Egyfajta fagocita immunsejt, amely az allergiás reakciók során felszabadítja a hisztamint.

B-limfocita. A csontvelőben kifejlődő és antitesteket termelő fehérvérsejt.

Memória B-sejt. A hosszú életű B-sejtek emlékeznek a korábbi antigén-expozícióra.

Plazma B-sejt. Aktivált B-sejtek, amelyek antitesteket termelnek. Plazma B-sejtenként csak egy típusú antitest termelődik.

Citokin. Olyan fehérjetípus, amely az immunrendszert vagy gyorsítja vagy lelassítja. A citokinek természetes körülmények között is előfordulnak a szervezetben, de laboratóriumban is előállíthatók.

Dendritikus sejt. Antigént bemutató sejtek.

Eozinofil. Egyfajtaimmunsejt(leukocita vagy fehérvérsejt). Segít a fertőzés leküzdésében vagy gyulladást vált ki.

Granulocita. (Beleértve az eozinofileket, a neutrofileket és a bazofileket) Olyan fehérvérsejtek, amelyek toxikus anyagokat, például antimikrobiális anyagokat, enzimeket, nitrogén-oxidokat és különböző fehérjéket szabadítanak fel a kórokozók megtámadása során.

Humán leukocita antigén. A fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) humán változata.

Természetes ölő sejt. A veleszületett immunitás elsődleges effektorsejtjei, az immunrendszer első válaszadói. Más sejtek (aktiváló és gátló) jeleit érzékelve működnek.

T-sejtek. A T-limfociták olyan fehérvérsejtek, amelyek citotoxikus, memória, segítő és szabályozó T-sejtekké differenciálódnak a különféle immunfeladatok ellátására.

Citotoxikus T-sejt. Az adaptív immunitás elsődleges effektor sejtje. Az aktivált citotoxikus T-sejtek az érfalakon keresztül migrálhatnak, sőt átjuthatnak a vér-agy gáton is. A citokinek aktiválják, hozzátapadnak a fertőzött vagy beteg sejtekhez, és elpusztítják őket.

Memória T-sejt. Az aktivált citotoxikus T-sejtekből származnak, hosszú életűek és megőrzik az antigénekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Egy memória T-sejt több citotoxikus T-sejtet képes előállítani, amelyek megtámadják a kórokozót. A memória T-sejtek készenlétben maradnak, hogy megakadályozzák a fertőzés kiújulását.

Segítő T-sejt. Citokineket választanak ki, amelyek segítik a B-sejteket plazma sejtekké differenciálódni. Ezek segítik elő a citotoxikus T-sejtek és makrofágok aktiválását is.

Szabályozó T-sejt (Treg). Segítenek elnyomni az immunrendszert.

Limfocita. A vérben és a nyirokszövetben található immunsejtek. Két fő típusuk a T- és B-limfociták.

Makrofág. Nagyméretű fehérvérsejtek. Olyan szövetekben helyezkednek el, amelyek a sejtek törmelékének, kórokozóinak és más idegen anyagoknak a szervezetben történő elnyelésére és emésztésére specializálódtak.

MHC vagy fő hisztokompatibilitási komplex. Egy olyan géncsoport, amely az immunrendszer sejtjein található fehérjéket kódolja. Emberben humán leukocita antigén (HLA) rendszerként ismerik.

Hízósejt. Felszabadítják a hisztamint, és segítenek megszabadulni az allergénektől.

Monocita. A véráramban elhelyezkedő nagy fehérvérsejtek, amelyek a sejtek törmelékének, kórokozóinak és más idegen anyagoknak a szervezetben történő elnyelésére és emésztésére specializálódtak. A monociták makrofágokká válnak.

Myeloid eredetű szuppresszor sejt. Amikor az éretlen myeloid sejtek nem tudnak differenciálódni érett myeloid sejtekké (kóros állapotok, például rák miatt), akkor a myeloid eredetű szupresszor sejtek kezdenek terjeszkedésbe, amivel a T-sejtes válasz elnyomható.

Neutrofil. A fehérvérsejtek, a granulociták és a fagociták egy olyan típusa, amely segíti a fertőzés elleni küzdelmet. A neutrofilek elpusztítják a kórokozókat, lenyelve azokat.

Fagocita. Körülfonják és megemésztik a kórokozókat. Miután a kórokozó csapdába esett a fagocitában, egy fagoszómának nevezett rekeszbe kerül. A fagoszóma ezután egy lizoszómával vagy granulátummal egyesülve fagolizoszómát képez, ahol a kórokozót mérgező anyagok, például antimikrobiális anyagok, enzimek, nitrogén-oxidok vagy más fehérjék elpusztítják.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +38 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők is lesznek az égen, néhol lehet zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag