Az otthonápolás ezért veszélyes a gondozókra

Mintegy 45 ezer családot érint Magyarországon az olyan otthonápolás, amikor valamelyik családtag 0-24 órában csak hozzátartozója gondozásával foglalkozik. Ennek nehézsége nemcsak a fizikai fáradtságban és az anyagi nehézségekben nyilvánul meg, hanem a hatalmas mentális terhelésben is, amely olyan tünetekhez vezethet, mint amilyenekkel a poszttraumás stressz betegségben szenvedők találkoznak.

Az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban kerül elő, hogy az otthonápolást végzők nagyobb figyelmet és megbecsülést érdemelnének, mert az általuk végzett munka kifejezetten embert próbáló tevékenység. Például idén emiatt emelkedik a beteg gyermeküket otthon gondozó szülők díja (GYOD). A súlyosan beteg vagy sérült családtagok ellátásának megítélése azonban nemcsak társadalmi, hanem orvosi oldalról is változóban van. Több tanulmány kimutatta ugyanis, hogy a gondozók maguk is veszélyben vannak.

otthonápolás
Az otthonápolás hatalmas mentális kihívást jelent

Az érintettek beszámolói arról szólnak, hogy miközben családtagjaik egészségére összpontosítottak, nem is figyeltek fel rá, hogy a gondozás során szerzett élményeik vagy a hozzátartozójuk miatt tett kórházi látogatások milyen traumatikusak voltak, s ezek milyen nagy mentális kihívást jelentettek, amelyek később aztán kísértik őket. Ha ezek a hatások tartósan, akár éveken át ismétlődnek, az ellátást végző személyeket is megbetegíthetik.

Mi köze a PTSD-nek az otthonápoláshoz?

A problémát feltáró tanulmányok egyenesen arra utalnak, hogy a gondozóknál poszttraumás stressz betegség (PTSD) alakulhat ki. A Kaliforniai Egyetemen, San Franciscóban és az oaklandi Samuel Merritt Egyetemen az intenzív osztályokon ápolt betegek azon hozzátartozói körében, akik a kezelésekről, a szeretteik sorsáról hoztak döntéseket, magas (35-42 százalékos) arányban találtak PTSD-tüneteket. Az intenzív terápiás osztály a maga jellegzetességeivel, a magatehetetlen betegekkel, a gépek hangjával, a szagokkal, a helyzet bizonytalanságával és súlyosságával kínzó visszacsatolásokat alakít ki. A PTSD-tünetek aránya viszonylag stabil maradt a kórházi felvételtől kezdve a kórházi kezelést követő 6 hónapig, ami arra utal, hogy az intenzív osztályon tapasztalt hatások megszűnése nem enyhíti az érzelmi traumát.


Ranak Trivedi, a Stanford Egyetem pszichiátriai osztályának professzora, az ápolási szakterület specialistája arról beszélt a The Washington Postnak, hogy az otthonápolásról egyre inkább közegészségügyi problémaként gondolkodnak. Szerinte a gondozás a poszttraumás stressz kockázati tényezője, aminek az az alapvető oka, hogy sok ember életében ez hirtelen traumatikus vagy tartós változás, amelytől nem tudnak szabadulni, hiszen a normál életükről a mindent meghatározó gondoskodásra váltanak át.

Több, a krónikus betegségeket elemző tanulmány is megállapította, hogy egyes családtagok hajlamosabbak a PTSD kialakulására, mint mások. Az azonosított kockázati csoportba tartoztak a felnőtt gyermekek, a nők és a szoros kapcsolatban élő társuk gondozói. A rákbetegek hozzátartozóinak vizsgálata például kimutatta, hogy ha hosszú ideig tart a gondozás, az a gondozók számára fokozott PTSD-kockázatot jelent.

A PTSD-vel leszerelt katonákat gondozó házastársaknak van egy további kockázati tényezőjük is: érzékenyek az úgynevezett másodlagos traumatikus stresszre, amely az erőszakos eseményekből közvetve, nem pedig első kézből ered. David Austern, a New York-i Egyetem specialistája szerint, ha egy katona megosztja az őt ért traumáról, például egy robbanásról a részleteket a házastársával, akkor nála is megjelennek a robbanással kapcsolatos negatív gondolatok annak ellenére, hogy nem volt jelen. De az agya gyakorlatilag feltöltötte ezeket az élményeket.

A  személyes jóllét nem számít

A személyes jóllétük nem igen játszik szerepet a gondozók gondolkodásában, talán azért, mert sokuknak nincs választásuk a felelősség felvállalásában. Gyakran elhanyagolják a saját mentális egészségük karbantartását, kezelését, mert prioritást adnak mások gondozásának. Az egészségügyi szolgáltatók tehetnek a gondozók segítése érdekében. A Case Western Reserve Egyetem kutatói súlyos krónikus betegek gondozóit tanulmányozták, s arra jutottak, hogy fontos már korán kiépíteni a bizalmi viszonyt az orvosokkal, mert ezáltal csökkenthetik a bizonytalanságukat és jobban hozzáférnek az érzelmi támogatáshoz és az empátiához. Mivel a szorongás a PTSD kialakulásának kockázati tényezője, a családtagok korai pszichológiai szűrése is fontos megelőző intézkedés lehet a kutatók javaslata szerint.

Az otthoni ápolás nemcsak fizikai, de lelki áldozathozatalt is követel, amit tudni kell kezelni. Ha ugyanis saját magunkat, a saját lelki jóllétünket elhanyagoljuk, akkor az nemcsak a gondozottra, de az egész családunkra negatív hatással lehet, nem is beszélve a stresszel összefüggő, komoly egészségügyi kockázatokról. Részletek!

Ranak Trivedi szerint szükség van rá, hogy a gondozók életében részt vevő emberek figyeljenek rájuk, mert amikor valaki csak maga van a bajban, azt gyakorta nem ismeri fel. Ehhez kell a külső szem. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a kezdeti segítő lelkesedés elmúlik, s a kitartó barátok száma megcsappan. Ezért fontos, hogy a hasonló helyzetben lévőket tömörítő szerveződésekkel, egyesületekkel az érintettek felvegyék a kapcsolatot, mert ott sok tapasztalat gyűlik össze, ami komoly támogatást jelenthet.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban pénteken délelőtt jellemzően napos lesz az idő, de sokfelé szűrheti magaszintű fátyolfelhőzet a napsütést, északkeleten és a Tiszántúlon gomolyfelhők is képződhetnek.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag