A titokzatos cink a COVID-19-cel is harcol?

A szervezetünk egészséges és kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlenek a különféle ásványi anyagok. Ezek közé tartozik a cink is.

Mivel a cink jelenléte csak nehezen mérhető a szervezetben, élettani hatásainak kutatása is csak az utóbbi időben fejlődött eleget ahhoz, hogy a tudósok felismerjék ennek az ásványi anyagnak a fontosságát. Miután egyre több dolog derült ki arról, hogyan használja fel szervezetünk a cinket, ráébredtek az immunrendszer működésében játszott fontos szerepére.

Lothar Rink, az acheni RWTH Egyetem immunológusa az Annual Review of Nutrition című folyóiratban írt összefoglalót a cink élettani hatásáról. Szerinte ez az ásványi anyag egyenesen az immunrendszer működésének kapuőre - idézte a szakembert a Knowable magazin .

cink
A cink nélkülözhetetlen az immunrendszer helyes működéséhez. Fotó: Getty Images

A kevés cink egyértelműen rossz az egészségnek. A súlyos hiány - amely gyakran genetikai hiba vagy a rendkívül korlátozott étrend következménye - sok különféle problémát okozhat. Például hajhullást, érdes bőrfelületet, lassú sebgyógyulást és a fertőzésekkel szembeni védekezőképesség gyengülését. A csecsemők és gyermekek kórosan alacsony cinkszint esetén nem növekednek megfelelően.

A cinkhiány mértékét nehéz meghatározni

A cink a sejtekben és azokon kívül egyaránt megtalálható. Fertőzés során a vérben lecsökken a mennyisége, mivel a cinket felveszik a sejtek, ugyanis szükségük van rá az immunválasz elindításában. A cinkszintet az étrend, bizonyos gyógyszerek és hormonok, valamint az egészségi állapot is megváltoztathatja.

Összességében a cinkszint mérése a vérben az említett okok miatt gyakran pontatlan eredményt ad. A vasnál például ilyen nehézséggel nem kell számolni, mert könnyen meghatározható a mennyisége a vastartalmú vérfehérjék, például a hemoglobin és a ferritin szintjének ellenőrzésével. A cinknek nincs olyan biomarkere, amely pontos mutatóként lenne használható. Ezért jelenleg az a legjobb módszer az esetleges cinkhiány megállapítására, hogy a páciens táplálékbevitelét vizsgálják.

cinkhiány grafika

Rink szerint a legtöbb orvos a mérési nehézségek miatt csak akkor diagnosztizálja a cinkhiányt, amikor a pácienseknélmár a súlyos hiány tünetei, például az érdes bőr vagy a hajhullás megjelenik. "Az immunhiány azonban sokkal korábban, már enyhe cinkhiány esetén is jelentkezik" - közölte a kutató a Knowable-lel. A vizsgálatok kimutatták, hogy a cinkhiányosak érzékenyebbek a fertőzésekre, mint akiknél megfelelő az ásványi anyag szintje. Tanulmányok igazolták azt is, hogy egészséges időseknél a cinkpótlás csökkentette a fertőzések gyakoriságát. Újabban azt is intenzíven kutatják, hogy a cinkkiegészítők alkalmazása segíthet-e a koronavírus-fertőzés elkerülésében. Az amerikai közegészségügyi ügynökség, a National Institutes of Health szerint azonban erre egyelőre nincs elég bizonyíték.

A cink és a COVID-19 kapcsolata

Német kutatók (egyikük a Knowable által is megszólaltatott Lothar Rink) azonban a Frontiers élettudományi folyóiratba írt összefoglalójuk szerint látnak összefüggést a cinkhiány és a COVID-19 között. A betegség kockázati csoportjainak többsége egyúttal a cinkhiánnyal is összefüggésbe hozható.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világ lakosságának legalább egyharmadát érinti a cinkhiány, és ez felelős az összes mélylégúti fertőzés 16 százalékáért. Ami önmagában is erős utalás a cinkhiány, a fertőzés kockázata és a COVID-19 súlyos progressziója közötti kapcsolatra. De ugyanez a cink lehetséges előnyeire is utal. A cink kiegészítés ugyanis javítja a légutak tisztulását, erősíti a légúti hám integritását, csökkenti a vírusok replikációját, megőrzi az antivirális immunitást, csökkenti a hipergyulladás kockázatát, támogatja az antioxidáns hatást, ezáltal csökkenti a tüdőkárosodás és a másodlagos fertőzések kockázatát.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a cink az immunrendszer szinte minden elemében fontos szerepet játszik. Segít a bőrsejteknek és a belső szerveinket bélelő sejteknek megakadályozni a kórokozók behatolását, hozzájárul a csecsemőmirigy helyes működéséhez, és az immunsejtek létrehozásáért felelős csontvelőnek is támogatást nyújt. A cink a védelmi rendszerünk minden részében felbukkan, és a cinkhiányos embereknél az immunitás számos működési zavara figyelhető meg - állítja Sophie Hambleton, a Newcastlei Egyetem immunológusa.

Számos tényező - köztük az öregedés, a genetika, a terhesség, a betegségek is - hozzájárul a cinkhiány kialakulásához, de mindenekelőtt az étrend. Egyrészt a cinkben gazdag ételek (például a tenger gyümölcsei, vörös húsok és diófélék) mellőzése, valamint a túl sok fitát - ami például a teljes kiőrlésű kenyerekben, gabonafélékben is megtalálható - fogyasztása is okozhat problémát. A fitátok ugyanis megkötik a cinket, és megakadályozzák, hogy az felszívódjon a szervezetben.

Nincsenek külső jelek

Az Egyesült Államokban lakosság mintegy 15 százalékának étrendje nem tartalmaz megfelelő mennyiségű cinket - derül ki egy étrend-kiegészítő cég kutatóinak 2020-as, több mint 26 ezer amerikai felnőttre kiterjedő felméréséből. Daren Knoell, a Nebraskai Egyetem cinkbiológusa szerint a cinkhiány gyakran észrevétlen marad , mert a legtöbb embernél nem alakulnak ki külső jelek. De amikor egy fertőzést ellen kell küzdeni, akkor a cinkhiánnnyal küzdők várhatóan rosszabbul járnak, mint akinek az étrendjében elegendő mennyiségű cink van. Egy, a Human Nutrition & Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány is megerősíti, hogy a mikrotápanyagoknak - köztük a cinknek - fontos szerepük van a COVID-19 okozta megbetegedés kezelésében, sőt, a vakcinák hatékonyságának optimalizálásában is.

cink élelmiszer

Az eddigi kutatások többsége a cink veleszületett immunrendszerben betöltött szerepére összpontosított. Ez a szervezet első vonalbeli védelmi rendszere, amely gyors, nem specifikus támadásokat indít a betolakodók - vagyis a különféle kórokozók - ellen. Úgy tűnik, hogy a cink részt vesz a fizikai akadályok, például a szerveinket bélelő sejtek ellenállóbbá tételében, valamint a makrofágok - a kórokozókat felfaló és az védelemhez kémiai jelekkel további immunsejteket toborzó -, kulcsfontosságú fehérvérsejtek megfelelő működésében.

Annak érdekében, hogy e sok feladathoz elegendő cink álljon rendelkezésre, a szervezet szigorúan szabályozza a koncentrációját. A fertőzés kezdetén az immunsejtek, például a makrofágok egy ZIP8 nevű cinkszállító fehérjét termelnek. Ez szabályozza, hogy mennyi cink jut be ezekbe a sejtekbe, ami fontos kórokozókat bekebelező képességük fenntartásához és a védekezéssel kapcsolatos molekulák, köztük - a COVID-19 révén komoly ismertséget szerzett - citokinek termelésének szabályozásához.

A ZIP7 hibája és az immunrendszer működési zavarai

Az utóbbi időben már az is világossá vált, hogy a cink az adaptív immunrendszer számára is fontos. E védelmi vonal a korábbi fenyegetések emlékeit használja fel kórokozóspecifikus támadások indításához az antitestek és a T-sejtek segítségével. Hambleton és munkatársai 2019-ben arról számoltak be, hogy egy másik cinkszállító, a ZIP7 fehérje mutációja olyan betegséget okoz, amelynek eredményeképpen hiányoznak a B-sejtek, az antitesteket előállító immunsejtek. Ezeket normálisan a szervezetünk egész életünkben folyamatosan termeli. Egérkísérletekkel kimutatták, hogy a ZIP7 hiánya csökkentette a cink koncentrációját az éretlen B-sejtekben, ami rontotta az érésüket. Bár még nem világos, hogy ez mit jelent azokra nézve, akiknek nincs ilyen mutációjuk, Hambleton szerint elképzelhető, hogy a ZIP7 hibája az egyik magyarázata annak, hogy a cink általános hiánya az immunrendszer működésének zavaraihoz vezethet.

Lothar Rink szerint a cinkpótlás jó ötlet, különösen azok számára, akiknél nagyobb a hiány kockázata. Ide tartoznak például a vegetáriánusok, a vegánok és az idősek is. A legtöbb táplálékkiegészítő biztonságos, és az ajánlott napi bevitel - ami nőknél 8 milligramm, férfiaknál 11 milligramm - nem okoz komoly mellékhatásokat. Rink azonban figyelmeztet, hogy nagyon magas koncentráció esetén a cinknek káros hatásai lehetnek. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy a felnőttek naponta legfeljebb 40 milligrammot fogyasszanak.

Az étrend-kiegészítők formájában szedett túlzott mennyiségű cink megzavarhatja rézfelvételünket, emiatt pedig anémia és neurológiai problémák alakulhatnak ki a szervezetünkben. A cink alapvető nyomelem, amelyre testünk kiegyensúlyozott működéséhez nagy szükség van: a férfiaknak napi 5.5-9.5 mg, a nőknek 4-7 mg a napi szükséges mennyiség belőle. Az étrend-kiegészítőkben viszont sokkal nagyobb, 45-50 mg-s dózisokban található, ezért óvatosan kell nekilátni a cinkpótlásnak.

Azt azonban még nem vizsgálták meg igazán alaposan, hogy a cinknek milyen hatásai lehetnek a vírusfertőzések során. Egy 2021-es áttekintő tanulmány kéttucatnyi klinikai vizsgálat alapján arra jutott, hogy a betegség elő napjaiban elkezdett cink szedése néhány nappal csökkentheti a nátha és más légúti fertőzések időtartamát. A cinkkiegészítők hét hónaptól egy évig tartó napi szedése segíthet a krónikus légúti fertőzések hatásainak kivédésében, bár az eredmények alapján úgy tűnt, hogy nem akadályozza meg a megfázást. "Nagyon leegyszerűsítő azt gondolni, hogy mivel a cink szükséges az immunitáshoz, több cink egyenlő a nagyobb immunitással" - idézte a Knowable Hambletont.

A cinkkel kapcsolatban egyelőre sok a nyitott kérdés. Nem világos, hogy csak a fertőzés kezdetén, vagy később is hasznos-e a szedése. A legtöbb étrendkiegészítő most só - cink-szulfát vagy cink-klorid - formájában kapható, de ezeket a szervezet nem szívja fel könnyen, ezért megfelelőbb készítményekre lenne szükség - állítja Knoell. Az egyes emberek szervezete ráadásul különbözőképpen veszi fel a cinket. Vannak, akiké nehezebben. Ezért olyan gyógyszerek fejlesztése is indokolt lenne, amelyek a cinkszállító fehérjéket támogatják. A komolyabb kutatások azonban csak most kezdődnek.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +9 °C
Minimum: +0, +5 °C

Kezdetben erősen felhős, borult lesz az ég, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordul, reggel átmenetileg ónos eső is lehet, majd délután nyugat felől csökken a felhőzet, és egyre többfelé kisüt a nap. Élénk lesz az északnyugatira forduló szél, a legmagasabb hőmérséklet 4, 9 fok között alakul. Kedden hidegfronti hatás érvényesül, a távozó front mögött egész nap felléphetnek tünetek. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, illetve ingadozhat a vérnyomás is. A napsütés hatására viszont javulhat a hangulat és kissé a közérzet is. Gyengül az immunrendszer. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: