A félelem ezért veszélyes

Mindenki fél valamitől, ami felfokozott idegállapothoz vezet, és jelentősen rontja a közérzetet. Ha a félelem rendszeresen visszatér, vagy túlzott az intenzitása, az az érintettek jól létét rombolja, sőt talán meg is betegíti őket. Eddig nem volt világos, hogy az agyunk a rettegés mechanizmusát hogyan kapcsolja ki és be, ezért az orvosok nem is tudtak igazán hatékonyan beavatkozni. Ez most megváltozhat.

A félelem az önvédelmi mechanizmusunk fontos része. Abban segít, hogy nem csinálunk olyasmit, ami veszélyeztetné az életünket vagy a testi épségünket. A rossz dolgokra vonatkozó emlékeink vagy képzeteink alapján az agyunk már akkor riadókészültséget fúj, amikor a veszély még nem reális. Ez a magyarázata a fóbiáknak is. Az emberek hajlamosak a legkülönfélébb dolgoktól rettegni: pókoktól, kígyóktól, a nagy vagy éppen szűk terektől stb. De olykor a bajt (ahogyan például a PTSD , azaz a poszt traumás stressz rendellenesség esetében) a valós emlékeken alapuló félelem jelenti. Akárhogy is, a szükségtelen félelmet ki kellene kapcsolni, mert az mentális és testi károkat is okozhat. De lehetséges-e ez?

félelem
A félelem egészen összenyomhat minket, de szerencsére kikapcsolható. Fotó: 123rf

Egereken végzett kísérletek alapján a tudósok úgy vélik, hogy speciális agysejtek segíthetnek bennünket e probléma megoldásában - írja a Newsweek . Régóta ismert az úgynevezett expozíciós terápia, amikor az érintettet kapcsolatba hozzák rettegése tárgyával. Az arachnofóbiás beteget ráveszik például, hogy simogassa meg a rettegése forrását jelentő pókokat. Ha a páciens ismételten szembesül az észlelt fenyegetéssel, de az előrevetített negatív események nem következnek be (például a pók nem támad rá), akkor a szorongás egy idő múlva már nem jelentkezik. De még ha sikerül is ezt az állapotot elérni, és a félelmet agyunk egy hátsó rekeszébe bezárni, sohasem lehetünk benne biztosak, hogy nem tér vissza.

Az új emlék elnyomja a régit

A kutatók szerint ez a módszer ugyanis úgy működik, hogy létrehoz egy új erős emléket, amely elnyomja a régit. Hogy az agyunk miért támogatja ezt az újabb emléket , azaz a kioltó (extinkciós) memóriát, és miért cserélődhet ki a kettő akár egy pillanat alatt, az nem teljesen világos.

A Nature Neuroscience folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány során a tudósok úgy kondícionálták az egereket, hogy félelmet érezzenek a kísérlet helyszínéül szolgáló dobozban. Az állatokat ezután expozíciós terápiának vetették alá, s így már nem féltek a doboztól. Majd a kutatók az egerek agyában lévő idegsejtek vezérlésére szolgáló speciális eszközökkel be- és kikapcsolták az idegsejteket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy az expozíciós terápia csillapítja azoknak a neuronoknak a működését, amelyek aktívan részt vettek a félelemmemória létrehozásában. Az extinkciós neuronok kapcsolhatósága új perspektívát nyitott a tudósok számára. Amikor aktiválták ezeket az idegsejteket, a félelmetes emlékek elhalványultak, de azonnal vissza is tértek, amikor az extinkciós neuronok nem voltak működésben.

Miért térhet vissza a rettegés?

Ez megmagyarázhatja, hogy az expozíciós terápia hatásos elvégzése ellenére a zavaró képek miként térhetnek vissza az elmébe. A rágcsálókkal végzett kísérletekből nem lehet közvetlen következtetéseket levonni az emberek számára, de arról nagyon is, hogy az agyunk hogyan működik. A vizsgálatok közben az is kiderült, hogy a rettegésben szerepet játszó és háttérbe szorított idegsejtek a hippokampuszban helyezkedtek el, ami a memória irányításában segít, nem pedig az amigdalában, ami gyakrabban kapcsolódik a félelemhez.

Dr. Michael Drew, a tanulmány vezető szerzője, a Texasi Egyetemen (Austin) neurológusa szerint a tanulmányuk bemutatta, hogy a hippokampusz mind a félelemre, mind a kioltásra generál memóriautakat, és ezek versenye határozza meg a hippokampuszban, hogy a félelem kifejeződik-e vagy elnyomott állapotba kerül. Hozzátette, hogy ezek a tanulmányok segítenek megérteni az olyan betegségek okait, mint például a szorongás és a PTSD, és segíthetnek a lehetséges kezelések kidolgozásában is.

Mindenki szorong, ha valós vagy vélt veszélyt érzékel. Sőt, az tart életben és kényszerít biztonságos viselkedésre, hogy el akarunk menekülni, ha ijesztő dolgokat fedezünk fel. A feszült érzés azonban néha túlmegy az egészséges határon. És akkor valamit tenni kell. Részletek!

Ha az eredmények odáig vezetnek, hogy új gyógykezelések születnek a mentális problémákra, az ilyen kutatások igen sok emberen segíthetnek. Az amerikai statisztikák szerint a felnőttek mintegy 9,1 százaléka küzdött valamilyen fóbiával az elmúlt évben, továbbá 40 millió felnőttet érint valamilyen szorongásos zavar.

Magyarországon legalább félmillió ember, (de az is lehet, hogy ennek a négyszerese) néz szembe naponta szorongással, félelmekkel. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint a munkahelyi stressz és szorongás az egyik legnagyobb egészségügyi és üzembiztonsági probléma. Minden negyedik munkavállaló érintett, a munkahelyi hiányzások 50-60 százaléka a stressz valamilyen következményével hozható kapcsolatba.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra