Szokatlan módon, kutyákon tesztelték az agydaganat elleni vakcinát

Szokatlan módon tesztelték a legújabb mRNS alapú vakcinajelöltet: a kutatók daganatos beteg emberek mellett kutyákon is kipróbálták, és be is vált – számolt be az egyik legújabb genetikai kutatás eredményeiről az IFL Science.

Az állatokat nem lehet kihagyni

Bár számos erőfeszítés zajlik az állatkísérletek megszüntetésére, ez még mindig a gyógyszerkutatás egyik alappillére. A tudósok olyan fajokon dolgoznak modellként, amelyek szervrendszere hasonlít az emberéhez, és gyógyszerekkel, műtéttel vagy genetikai módosítással utánozzák az embereket megtámadó betegséget. Az mRNS-vakcina esetében ezt a részt egereken végezték el, ám ezt követően szokatlan lépést tettek a kutatók, és az ember legjobb barátját hívták segítségül. A kutya ugyanis az ember mellett az egyetlen faj, amelynek agyában daganat alakulhat ki.

10 gazdi bólintott rá

Tíz kutya gazdája adott engedélyt arra, hogy kedvencük részt vegyen a kísérletben. A glióma, amely megtámadta az ebeket, az egyik leghalálosabb daganatféle, így ez a kísérlet volt az egyetlen elérhető kezelési lehetőség számukra. És be is vált: a diagnózist követő 30-60 napos átlagos túlélési időhöz képest a kutyák átlagosan 139 napig éltek az oltást követően.

Miután mind az egerek, mind a kutyák esetében pozitív eredmények születtek, a kutatócsoport négy glioblasztómás embernek is beadta a vakcinát. Ez az agydaganatok legagresszívebb formája, alacsony túlélési eséllyel. Még túl korai lenne teljesen megérteni a vakcina klinikai hatásait, de azt már tudjuk, hogy minden beteg a vártnál tovább élt.

Az eredmények eléggé ígéretesek ahhoz, hogy a következő, I. fázisú vizsgálatba további felnőtteket, sőt gyerekeket is bevonjanak majd.

Személyre szabott vakcina

Amint az a közelmúltban ezen a területen elért más eredményeknél is láthatóvá vált, az mRNS alapú rák elleni vakcinák nagy előnye, hogy személyre szabhatóak az egyes betegek számára. A glioblasztóma elleni vakcina ezt egy innovatív beviteli rendszerrel kombinálja.

"Egyes részecskék helyett olyan részecskecsoportokat fecskendezünk be, amelyek úgy tekerednek egymás köré, mint egy hagyma héjai" – magyarázta a kutatás vezetője, Elias Sayour. A Floridai Egyetem munkatársa szerint ezzel a módszerrel sokkal intenzívebben képesek riasztani az immunrendszert, amely jelen esetben 48 órán belül képes volt aktiválódni.