Hogy pontosan mi mindent kell tudni az állapotról, arról dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza beszélt.
Évente ajánlott szűrés
"A méhnyakrák a nőket érintő daganatos megbetegedések közül az egyik legveszélyesebb, azonban a rákmegelőző állapotok egyre több, idejében való kiszűrésének hála, egyre ritkábban találkozunk vele. Maga a folyamat lassú, melynek során a méhnyak sejtjei abnormális osztódásba kezdenek. Hátterében rendszerint a humán papillomavírus (HPV) magas kockázatú típusai (HR) állnak. A kórokozó a nyakcsatorna felszíni sejtjeibe, azok magvaiba jutva átalakítja annak DNS szerkezetét, és a sejt szabályozás nélküli osztódásba kezd, míg végül, számos rákmegelőző állapotot (CIN) követően, ún. immortális ráksejtek jelennek meg" - magyarázta dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.
A zavar eleinte tüneteket egyáltalán nem okoz, csak akkor, amikor már előrehaladottabb a rákmegelőző állapot súlyossága, és kontakt vérzés, folyás jelentkezik - éppen ezért kötelező az évenkénti szűrés, amikor fény derülhet a probléma meglétére. Fontos, hogy a korai stádiumú méhnyakrák és a megelőző állapotok tünetei azonosak. A rák kialakulása igen lassú folyamat (akár 10-15 év), ezért kellő odafigyeléssel már a különböző megelőző állapotai is kiszűrhetőek.
A méhnyakrák tünetei
- pecsételő vérzés
- fájdalmas szexuális együttlét, akár vérzés kíséretében (kontakt vérzés)
- fájdalmas vizeletürítés (előrehaladottabb állapotban)
- kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás
- hasi görcsök
- lábfájdalom-és dagadás (előrehaladottabb állapotban)
- fogyás (előrehaladottabb állapotban)
- inkontinencia, veseproblémák (előrehaladottabb állapotban)
Mi történik a szűrővizsgálat során?
"A szűrés fizikális vizsgálatot (szabad szemmel, tapintással, kolposzkóppal) és mintavételt foglal magában. Előbbiek során a szeméremtest, a hüvelyfal, valamint a méhszáj kerül ellenőrzésre, majd a szakember mintát vesz, amit elküld kiértékelésre. A páciens az úgynevezett Bethesda-klasszifikáció szerinti (negatív, LSIL, HSIL, invazív rák) eredményt kaphat, amely egy részletes, kommunikáló "csatorna" a cytopatológussal" - magyarázza dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza. A korábbi Papanicolau szerinti "P" beosztást is feltűntetik, de ez önmagában ma már idejétmúlt.
A kenet értékelhetősége: értéklehető, korlátozottan értékelhető, nem értékelhető.
A kenet általános minősítése: negatív, kóros, neoplasztikus hámelváltozás azonosítható
A daganatos jellegű kóros hámelváltozásokat részletesen leíró rész alapján:
Negatív: nincs kóros elváltozás, kezelést nem igényel.
LSIL-HSIL: jelen vannak kóros sejtek, melyet okozhat akár gyulladás is. Itt már szükség van kezelésre, majd a vizsgálat ismétlése és HPV tipizálás is indokolt lehet. Ha a szakorvos úgy dönt, szövettani mintavételt kell végezni (Punch biopszia, LOOP-kacskonizáció).
CIS, invazív rák: daganatos elváltozásra utal, onkológus/nőgyógyász felkeresése mindenképpen szükséges.
Mit tehet a nőgyógyász?
Amennyiben LSIL vagy annál rosszabb eredményt kap a beteg, illetve ha igazolódik a HPV jelenléte, úgy mielőbbi kezelés szükséges. Fontos tudni, hogy a HPV megléte nem egyenlő azzal, hogy rákos sejtek is találhatóak, ez önmagában is fennállhat. A HPV-nek több fajtája is ismert, és gyakran szemölcsszerű képződmények hívják fel rá a figyelmet, melyet ecseteléssel, krémekkel, fagyasztással, kimetszéssel, immunerősítőkkel lehet kezelni.
LSIL eredmény esetén antibiotikumos, gyulladáscsökkentő kezelés indokolt, majd annak végeztével a citológiát meg kell ismételni. Amennyiben újra LSIL vagy HSIL az eredmény, úgy ún. kacskonizációra kerülhet sor, ami egy kúp alakú kimetszés, melyet tovább értékelnek- ennek eredménye dönt a továbbiakról. Az LSIL-nél rosszabb érték (és kimutatott HR-HPV) esetén nőgyógyász-onkológus segítségére, illetve műtétre van szükség.
